BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 24. 4 percnyi olvasás
Több mint hetven évvel ezelőtt Jeremy Morris epidemiológus egy úttörő tanulmányban mutatta ki, hogy a fizikai aktivitás jelentős szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. A londoni tömegközlekedési dolgozók körében végzett kutatásában megállapította, hogy a buszsofőrök, akik egész nap ültek, nagyobb kockázatnak voltak kitéve a szívkoszorúér-betegség kialakulásában, mint a jegyvizsgálók, akik folyamatosan mozogtak.
Az eredmény alapvetően megváltoztatta a szívbetegségek megelőzéséről alkotott nézeteket, és azóta számos bizonyíték erősítette meg, hogy a rendszeres testmozgás nemcsak a szív egészségét javítja, hanem csökkenti a stroke, a cukorbetegség és más krónikus betegségek kockázatát is.
Az Amerikai Szívszövetség a testmozgást a szív- és érrendszeri egészség megőrzésének egyik legfontosabb lépéseként említi, és heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású mozgást, valamint heti két nap izomerősítő tevékenységet javasol. Ennek ellenére a felnőttek kevesebb mint fele teljesíti az ajánlott aerob aktivitást, és mindössze minden ötödik ember kombinálja azt izomerősítő edzésekkel. A modern életmód, amelyet a képernyők és az ülőmunka ural, tovább súlyosbítja a helyzetet, és a fizikai inaktivitás ma már évente milliók halálához járul hozzá világszerte.
A magas vérnyomást és a koleszterinszintet rutinszerűen kezelik az orvosok, a fizikai inaktivitást ritkán tekintik hasonlóan fontos kockázati tényezőnek. Pedig a testmozgás előírása bizonyos esetekben, például szívrohamot követően, már bevett gyakorlat, és a kardiológiai rehabilitációs programok bizonyítottan csökkentik a halálozási kockázatot. Azonban még ezekben az esetekben is alacsony a részvételi arány. A testmozgás előnyei ráadásul nem korlátozódnak a szívbetegségekre: egy nemrégiben publikált tanulmány szerint például a vastagbélrákos betegek túlélési esélyei jelentősen javultak, ha rendszeres mozgásprogramban vettek részt.
A megelőzés fontosságát hangsúlyozva felmerül a kérdés, miért várjuk meg, hogy valakinél betegség alakuljon ki, mielőtt a testmozgást a kezelési terv részévé tesszük. Az okostelefonok és okosórák elterjedése lehetőséget kínál arra, hogy az emberek könnyebben nyomon követhessék a napi aktivitásukat. A lépésszámlálás például egyszerű és hatékony módja lehet a mozgás ösztönzésének, különösen, mivel a gyaloglás mindenki számára elérhető. Azonban a napi 10 ezer lépés célja, amelyet sokan követendő példának tartanak, valójában nem tudományos alapokon nyugszik, hanem egy marketingkampányból ered. Kutatások szerint az egészségi előnyök már jóval kevesebb lépésszámnál is jelentkeznek, és a legnagyobb javulást azoknál figyelték meg, akik a nagyon alacsony aktivitási szintről mérsékelt szintre váltottak.
A testmozgás népszerűsítése azonban nem csupán egyéni döntés kérdése. A környezet, például a biztonságos járdák, parkok és zöldterületek megléte alapvetően befolyásolja, hogy az emberek mennyire tudnak aktív életmódot folytatni. Az egészséges közösségek kialakítása érdekében olyan politikákra van szükség, amelyek támogatják a mozgást és az aktív életmódot. Különösen fontos lenne a fiatalok körében ösztönözni a testmozgást, hiszen a serdülők mindössze 20-26%-a teljesíti a mozgásra vonatkozó irányelveket, ami azt jelenti, hogy sokan már fiatalon hátrányból indulnak.
A tudományos eredmények azonban biztatóak: nem kell profi sportolónak lenni ahhoz, hogy valaki javítson az egészségén. Már néhány percnyi extra mozgás is hosszú távon jelentős előnyökkel járhat.
(via Time)
Napi