Az elmúlt héten a piacok is behúzták a féket az Egyesült Államok 40 ezer milliárd dollárt meghaladó államadóssága miatt, amely egyre közvetlenebbül érezteti hatását Európában is, mivel a kormányok ugyanazért a globális megtakarítási állományért versenyeznek – kezdi cikkét a Politico. A helyzetet még jobban kiélezi, hogy

az amerikai technológiai vállalatok idén százmilliárd dolláros nagyságrendben vontak be forrásokat mesterségesintelligencia-fejlesztéseik finanszírozására.

Ahogy arról írtunk, a magasabb amerikai hozamok ezért világszerte felfelé húzzák az állampapírpiaci kamatokat. A helyzet pedig annyira feszítő az Atlanti-óceán túloldalán, hogy a piaci helyzetre reagálva az amerikai pénzügyminisztérium is kényszerlépést tett: duplájára emelik a visszavásárlásokat, hogy nyugtassák a befektetőket.

A német tízéves állampapír hozama a héten 2011 óta nem látott szintre emelkedett, miközben az amerikai 30 éves államkötvény hozama közel húszéves csúcsot ért el. Az európai kormányoknak így egyre drágábban kell refinanszírozniuk korábbi adósságukat, miközben egyszerre próbálnak többet költeni védelemre és kezelni a háborúk, valamint a magasabb energiaárak gazdasági következményeit.

Az euróövezet államadóssága a 2007-es 66 százalékról tavalyra csaknem a GDP 88 százalékára nőtt.

A probléma különösen Franciaországban éles, ahol a befektetők már magasabb hozamot kérnek a francia állampapírokért, mint az olaszokért. Az INSEE becslése szerint a francia állam kamatkiadásai a 2020-as 30 milliárd euróról 2030-ra 124 milliárd euróra nőhetnek. Az emelkedő finanszírozási költségek más országokban is politikai nyomást okozhatnak, mivel Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és több más európai országban is választások közelednek.

Ugyanakkor Európa egyelőre nincs egy új államadósság-válság küszöbén: az euróövezet összesített költségvetési hiánya jóval alacsonyabb az amerikainál, és az EU, illetve az EKB az előző válság óta megerősítette a pénzügyi védőhálókat.

A kockázatok azonban nőnek, különösen Franciaország esetében: Olivier Blanchard volt IMF-főközgazdász szerint a magas adósság és költségvetési hiány miatt az ország már olyan „veszélyzónába” kerülhetett, ahol egy esetleges válság kialakulása egyre inkább a befektetői bizalom alakulásától függ.

Címlapkép forrása: EU