GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 24. 3 percnyi olvasás
Megkezdődött a Külügyminisztérium misszióvezetői értekezlete, amelyen a jelenlegi és hamarosan állomáshelyükre induló nagykövetek az új külpolitikai irányok mellett a külszolgálat szigorodó működési és integritási szabályait is megismerik. A tanácskozás különös jelentőséget kap azután, hogy Orbán Anita kinevezése óta 58 misszióvezetőt rendelt be, közülük 34-et miniszteri döntéssel hívtak vissza, miközben a tárca a hosszúra nyúlt külszolgálatok gyakorlatát is felülvizsgálja. A külügyminiszter szerint a diplomaták teljesítményét a jövőben elsősorban a Magyarország számára elért kézzelfogható eredmények, valamint az új költség- és integritási előírások betartása alapján értékelik.
A rendezvényen a jelenlegi és a hamarosan állomáshelyükre induló külképviselet-vezetők egyaránt részt vesznek. A miniszterek és államtitkárok által felvázolt stratégiai irányokat a diplomatáknak a helyi viszonyokhoz igazítva kell kézzelfogható diplomáciai és gazdasági sikerekké formálniuk.
Az új kapcsolatok kiépítése és a meglévő együttműködések erősítése mellett a nagykövetek kiemelt feladata a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok támogatása is.
A miniszterelnök-helyettes posztjában rámutatott arra, hogy a diplomáciai munka valódi értékét kizárólag a gyakorlati eredmények határozzák meg.
"A nagykövetek munkáját nem a fogadások és a protokolláris találkozók száma alapján fogjuk megítélni, hanem aszerint, mit sikerült elérniük Magyarország számára" – szögezte le Orbán Anita, utalva arra, hogy a kiküldöttek nem egy-egy intézményt vagy politikust, hanem az egész magyar nemzetet képviselik külföldön.
Korábban egy interjúban arról beszélt a miniszter, hogy a hétfőn induló nagyköveti héten egy nagyobb blokk lesz a közigazgatási területnek.
A szokással ellentétben nemcsak egy előadást tart a közigazgatási államtitkár és az egész államtitkárság, hanem külön-külön, csoportosan leülnek az összes nagykövettel, és átbeszélik az új szabályokat. Bevezetünk olyan standardokat, amelyek korlátozzák az ilyen működést
– tette hozzá Orbán Anita. Arról is beszélt, hogy ezeket „nem lehet egységesen bevezetni, mert a szállások ára és felszereltsége függ attól, hogy hova mennek a diplomaták”.
„Kifejezetten megkértem a kollégákat, hogy minden szállásról szeretnék tudni, és elmondtam, hogy van egy összeg, ami fölé egyszerűen nem lehet menni. Ezen kívül pedig nagyon komoly integritási szabályokat vezetünk be, melyek a költésekre vonatkoznak” – részletezte akkor.
A mostani ülés azért is fontos, mert – mint ismert – Orbán Anita összesen 58 misszióvezetőt rendelt be kinevezése óta: közülük 34-et miniszteri döntéssel hívtak vissza, 18 esetben lejárt a közszolgálati mandátum, hatan pedig saját kérésükre távoztak. A szám azért jelentős, mert
Magyarországnak összesen 164 külképviselete van, a konzulátusokat is beleértve, a 138 fős misszióvezetői karból pedig a 34 visszahívott vezető nagyjából egynegyedes arányt jelent.
Megkezdődött a misszióvezetői értekezlet a Külügyminisztériumban, amelyen a hazai diplomácia vezetői konkrét feladatokat és iránymutatást kapnak a magyar külpolitikai célok megvalósításához és a nemzeti érdekek hatékony védelméhez – derült ki Orbán Anita miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter Facebook-bejegyzéséből.
A visszahívások indokairól azt mondta korábban Orbán Anita, hogy több szempont alapján értékelték a misszióvezetőket. Elsőként az alkalmasságot, másodikként az integritást, harmadikként pedig azt vizsgálták, hogy az érintettek mennyi ideje vannak az adott poszton. Kiemelte azt is, hogy jelenleg 265 olyan kolléga teljesít külszolgálatot, aki már túllépte a négy plusz egy éves időtartamot, közülük 32-en pedig több mint tíz éve vannak külszolgálaton.
Orbán Anita szerint nem véletlen, hogy a legtöbb országban három vagy négy plusz egy évben határozzák meg a külszolgálat idejét, amelyet általában két év hazai szolgálat követ. Ennek célja szerinte az, hogy a diplomaták ne szakadjanak el a hazai folyamatoktól, és ezt követően kerülhessen sor egy újabb külszolgálati rotációra.
A Portfolio korábban levélben érdeklődött a Külügyminisztériumnál, hogy az új nagykövetnek lesz-e nyilvános meghallgatása, valamint hogy mikorra várható a kinevezésük, de a tárca türelmet kért, jelezve, hogy alapos átvilágítást folytatnak le, valamint a folyamatokról tájékoztatást adnak majd ki, ha döntések is születtek.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bodnár Boglárka