GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 24. 2 percnyi olvasás
. Almásfüzitőn már környezetvédelmi vizsgálat indult.
Erősen lúgosnak bizonyult az a barna folyadék, amely az almásfüzitői vörösiszap-tározó közelében szivárog a Dunába. Az Átlátszó saját műszerrel végzett helyszíni mérésén tízes pH-értéket mutatott ki, az anyag pontos összetétele azonban egyelőre nem ismert – írta a Telex. Az ország egyszer már átélt egy hatalmas sokkot Kolontáron, most sürgősen vizsgálják a hatóságok, van-e esélye természeti katasztrófának.
A lap beszámolója szerint a sötétbarna folyadék nagyjából egy kilométeres szakaszon jut a folyóba. A jelenség a Duna rendkívül alacsony vízállása idején vált láthatóvá, amikor a barnás anyag elkezdett elkeveredni a folyó vizével.
A helyiek szokatlannak találták a szivárgó folyadékot, egyikük gyógyszerszerű szagról számolt be. Korábban többen is bejelentést tettek, köztük a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége, az ügyben pedig környezetvédelmi vizsgálat indult.
Az almásfüzitői létesítmény Magyarország második legnagyobb vörösiszap-tározója. A területet hosszú ideje hulladéklerakóként használja egy vállalat.
A tározó állapotát a Greenpeace 2011 óta kifogásolja. A környezetvédő szervezet 2013-ban a közelben található talajvízben a megengedettnél nagyobb mennyiségű fluoridot, arzént és molibdént mutatott ki. A hatóságok álláspontja szerint ugyanakkor az Almásfüzitőn végzett tevékenység szabályos.
A mostani esetben ezért a vizsgálatnak kell tisztáznia, pontosan milyen anyag szivárog a Dunába, honnan ered, és jelent-e veszélyt a folyó élővilágára vagy vízminőségére. A tízes pH-érték egyelőre egy sajtóorgánum saját műszerrel végzett méréséből származik, nem pedig a hatósági vizsgálat eredményéből.
Halálos robbanások, mérgező vörösiszap és gyári tragédiák – ezek voltak a rendszerváltás utáni Magyarország legsúlyosabb ipari balesetei
A Mol tiszaújvárosi üzemében történt pénteki robbanás ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a modern ipari rendszerekben egyetlen technológiai hiba vagy emberi mulasztás is súlyos következményekhez vezethet. Magyarországon a rendszerváltás óta több olyan ipari baleset történt, amely halálos áldozatokat követelt, egész településeket érintett vagy hosszú évekre nyomot hagyott a hazai közéletben és gazdaságban.
Az almásfüzitői szivárgás híre különösen érzékeny Magyarországon a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa emléke miatt. Akkor, október 4-én átszakadt a Magyar Alumínium Zrt. ajkai timföldgyárához tartozó iszaptároló X. kazettájának gátja. A tározóból csaknem egymillió köbméternyi vörösiszap és lúgos víz zúdult ki. Az ár elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit, majd a Torna-patak mentén további településeket is elért.
A katasztrófavédelem összesítése szerint tíz ember vesztette életét, közel háromszázan szorultak egészségügyi ellátásra, közülük százhúszan kórházba kerültek. Összesen ötszáz embert kellett
a károsultak száma pedig meghaladta a kilencszázat. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék több mint ezer hektárnyi mezőgazdasági területet borított el. A tragédiát a katasztrófavédelem Magyarország addigi, ökológiai következményeit tekintve legsúlyosabb ipari katasztrófájaként tartja számon.
Az almásfüzitői eset jelenlegi ismeretek szerint nem hasonlítható a kolontári gátszakadáshoz: most szivárgásról van szó, és nincs információ hirtelen kiömlő nagy mennyiségű vörösiszapról. A történelmi előzmények miatt azonban különösen fontos, hogy a hatósági vizsgálat mielőbb tisztázza a Dunába jutó barna folyadék eredetét és összetételét.
Napi