GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 24. 2 percnyi olvasás
Az elmúlt évek kiváró időszaka után kedvezőbb környezet alakulhat ki a magyarországi vállalatfelvásárlási és összeolvadási, vagyis M&A-piacon.
Az elmúlt években a magyar tranzakciós piac több strukturális kihívással szembesült. A régió éllovasaitól elmaradó gazdasági teljesítmény, a kiszámíthatatlan szabályozási környezet, az állami befolyás növekedése egyaránt gyengítették a befektetői bizalmat. Ennek következményeként a piacot, illetve felvásárlási lehetőségeket kereső szakmai és pénzügyi befektetők egy része is elfordult a magyar piactól.
Míg Budapest a 2000-es években a régió egyik pénzügyi központjának számított, a 2010-es évek közepére a nemzetközi és regionális private equity szereplők jelenléte jelentősen leépült. Ezzel párhuzamosan Lengyelországban, Romániában és Csehországban látványosan fejlődött a private equity piac, ami tovább növelte a régiós versenytársak előnyét Magyarországgal szemben.
A KPMG szerint a hazai tranzakciós piac újbóli élénkülésének egyik alapfeltétele, hogy Magyarország ismét stabilabb növekedési pályára álljon. A közép-európai régió egyik legfontosabb befektetői vonzereje ugyanis az, hogy az érettebb nyugat-európai piacokhoz képest magasabb növekedési potenciált kínál, miközben az Európai Unión belül helyezkedik el. Magyarország középtávú csatlakozási terve az eurozónához pedig kiemelheti a magyar piacot a régió négy legnagyobb gazdasága közül és ez új lendületet adhat a hazai gazdaságnak és a tranzakciós piacnak is.
A javuló hozamkörnyezet már most kedvezőbb értékelési feltételeket teremthet. Az MNB statisztikája alapján a 20 éves forint állampapír átlagos referenciahozama májusban az egy évvel korábbi körülbelül 7,3 százalékról nagyjából 2 százalékot csökkent, amelynek egy része az országkockázati felár zsugorodásából adódik. Az országkockázati felár csökkenése a vállalatértékelésekben is fontos szerepet játszik, hiszen mérsékli a vállalatértékelés során használt diszkontrátákat. Egy tipikus magántulajdonú közép- vagy nagyvállalat esetében ez akár 10–15 százalékos vállalatérték-növekedést is eredményezhet, amennyiben a hozamkörnyezet stabilizálódik a jelenlegi szinteken. A pozitív hatás defenzív iparágakban még ennél is nagyobb lehet.
Ugyancsak támogatja a magyar piacot a forint idei erősödése, hiszen a nagyobb vállalati tranzakciókat jellemzően devizában árazzák, így a forintban keletkező nyereségek devizában kifejezett értéke is emelkedik. Ugyanakkor a forint erősödése negatív hatással van az exportra értékesítő vállalatok jövedelmezőségére, a túlzott erősödés pedig a nagy exporthányaddal működő cégek esetében akár átmeneti pénzügyi nehézségeket is okozhat. Ezen cégek esetén a forint erősödése ellensúlyozhatja a korábban vázolt értéknövekedés hatást, illetve újra előtérbe helyezheti a devizakockázatok fedezését és általában a treasury-funkció fejlesztését.
Úgy látjuk, hogy a következő években több ágazatban is élénkül az M&A-aktivitás. Kiemelt érdeklődésre számíthat az energetika és az infrastruktúra, a technológia és az IT, valamint az egészségügy több szegmense.
Emellett növekvő piaci érdeklődés várható a pénzügyi szektorban, az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban is, míg a védelmi szektor iránti befektetői figyelem a nemzetközi geopolitikai folyamatokhoz igazodhat.
A tartós élénküléshez ugyanakkor nem elég az euróbevezetés ígérete, gazdaságpolitikai és szabályozási környezetre is szükség van. A piaci verseny erősítése, a szabályozási bizonytalanságok csökkentése, valamint az állam tranzakciós piacokon betöltött szerepének csökkentése, és általában a működési feltételek lazítása egyaránt hozzájárulhat a befektetői bizalom helyreállításához. Ehhez kapcsolódhat a külföldi közvetlentőke-befektetésekre vonatkozó FDI-szabályozás átgondolása is: a stratégiai ágazatokban indokolt lehet a szigorú állami kontroll fenntartása, a kevésbé kritikus szektorokban azonban a szabályozás újragondolása támogathatná a piaci aktivitást és a befektetői bizalom megerősítését.
A tőkepiaci bizalom visszaállítása hosszabb folyamat, de a KPMG áttekintése szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar tranzakciós piac már a következő években élénkülő pályára álljon. Ebben fontos szerepe lehet a hazai vállalati szektor szintlépésének, valamint a Budapesti Értéktőzsde további fejlődésének is.
Napi