Európa legsúlyosabb környezeti és infrastrukturális krízise van kibontakozóban a szemünk előtt, és a helyzet évről évre kritikusabb. A Duna, amely 19 országon átívelve tízmilliók ivóvízét, áruszállítását, mezőgazdaságát és energiabiztonságát garantálja, a visszatérő, brutális aszályok miatt drámai módon elkezdett kiszáradni. Az augusztusi hőségrekordok és a csapadékhiány miatt a folyó vízszintje olyan mélypontot ért el, amely már közvetlenül veszélyezteti a kontinens villamosenergia-hálózatát és belső kereskedelmét.

Kétségbeesett akciók a nukleáris katasztrófa ellen

A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a kormányok már nem hagyományos mérnöki megoldásokhoz, hanem radikális, szinte háborús övezetekre emlékeztető módszerekhez nyúlnak. Magyarországon a Paksi Atomerőmű hűtésének fenntartása volt a tét a hetekben, amely az ország áramellátásának csaknem 40 százalékát adja. Annak érdekében, hogy a kritikus szint alá süllyedő Dunából elegendő víz áramoljon az erőmű felé, a magyar hatóságok augusztus közepén két uszály irányított, ellenőrzött elsüllyesztésével és egy ideiglenes mederküszöb felépítésével próbálták mesterségesen megemelni a vízszintet.

Eközben Romániában még ennél is drasztikusabb eszközhöz nyúltak: ott konkrétan felrobbantották a a folyómedret, hogy a vizet a saját, az ország áramtermelésének egyötödét biztosító Cernavoda-i atomerőmű felé tereljék. Bulgáriában pedig a napokban 180 turistát kellett kimenekíteni egy zátonyra futott, teljesen elakadt szállodahajóról Vidin kikötőváros közelében.