GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 24. 4 percnyi olvasás
Nem mindegy milyen lesz ezen okosmérők tendere és majdani felügyelete.
Küszöbön az okosmérő-telepítési dömping Magyarországon. A villamosenergia-rendszer irányítójának és az elosztótársaságoknak kiírt, 26,6 milliárd forintos pályázat révén 2030-ig közel 950 ezer ilyen eszköz kerül ki a felhasználókhoz a már felszerelt, több százezre mellé. Ezen felül az állam ingyen ad majd okosmérőt azoknak az évi 4000 kilowattóránál kevesebb áramot fogyasztó felhasználóknak – jellemzően háztartásoknak –, amelyek ezt igénylik.
Csakhogy ezeket az eszközöket jellemzően csak távleolvasásra használják Mráz Dániel, a Prolan Zrt. vezérigazgatójának tapasztalata szerint. A hazai villamosiparban ugyanis az elmúlt években nem alakult ki sem a szabályrendszere, sem a gyakorlata annak, hogy a távleolvasáson kívül milyen hálózati egyensúlyt szolgáló vagy a fogyasztó számára értékes funkciókkal kell a lakossági mérőknek rendelkeznie és hogyan tud mindez egy egységes és hasznos rendszert alkotni. Puszta távleolvasásához felesleges okosmérőt telepíteni.
Ugyanakkor egy ilyen eszköz több tízezer forintba kerül, a benne lévő SIM-kátya havi díja pedig a mérő tervezett tízéves hitelesítési időtartama alatt ezzel szintén összemérhető költség. A beruházás és üzemeltetés ugyan az áramelosztó-társaságok, a DSO-k (az MVM, az E.ON és a Titász) költsége, azonban a fogyasztó szempontjából sem mindegy, hogy e költség mire fordítódik.
Ezek a költségek ugyanis később beépülnek a fogyasztó által az áramdíjjal együtt fizetendő rendszerhasználati díjba.
„Most nagy pénz jön, néhány viszonteladó sokat kereshet majd a beszerzésen, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai alapján a lakossági mérők importból, főleg kínai gyártóktól származnak. Egy ilyen jelentős beruházásnál nagyon fontos volna azonban, hogy a későbbi használattal kapcsolatos stratégia megalapozott, egyeséges és a piaci szereplők számára ismert legyen. A beszerzési igények pedig ezt megfelelően tükrözzék" – hívta fel a figyelmet Mráz Dániel.
Az okosmérő kifejezés széles körben elterjedt, nehéz is volna vitatkozni korunkban azzal, hogy minden eszköz az okos (angolosan: smart) megoldások irányába fejlődik. Minél több funkciót kínál, annál korszerűbbnek tűnhet. Egy országos rendszer kiépülésénél azonban érdemes a kérdést a valódi hasznok és a megtérülés szempontjából is vizsgálni. Ezért különösen érdekes, hogy az okosmérés fogalmán belül az elszámolást célzó méréstechnika és a hálózati, illetve a fogyasztói szempontokat szolgáló „okosság” gyakorlatilag elválik, tehát két külön egységnek tekinthető. Azaz nem törvényszerű, sőt nem is feltétlenül gazdaságos, hogy egyetlen drága készüléken belül legyen minden igény megvalósítva.
Ezért is megfontolandó irány, ha a méréstechnika és az azon felüli „okos” rész eszköz tekintetében elválik.
A mérés ugyanis egy szabványos eljárás, amely ugyan kisebb egyedi, helyi igényekhez is igazodik (például a ház formája), de alapvetően globális szereplők méretgazdaságos gyártására alapszik. Ma már az Európában kapható lakossági mérők többsége kínai termék. A kínaiak egyes esetekben, igény esetén helyi összeszerelést is kínálnak. Az „okos” funkciókkal szemben támasztott igények azonban országról-országra igen eltérőek, a helyi történelmi, gyakorlati, jogi és üzleti sajátosságokra épülnek.
Ráadásul az adatok gyűjtése, kezelése, értelmezése kiberbiztonsági szempontból is kényes kérdés. Ezért az ilyen funkcióknak önálló eszköz kínálata van. Ez utóbbi fejlesztésében több magyar cég is szép eredményt ért el és saját termékpalettával rendelkezik.
Ezen hazai gyártók éppen ezért úgy gondolják, hogy beszerzendő okosmérők tenderét érdemes külön kiírni a készülék mérő részére, és külön az okosságra. Az „okosság" a leolvasáson túl ugyanis kiterjed például
Azért is érdemes lehet külön kezelni a mérő és a vezérlés beszerzését, mert ha egy háztartás több tarifát vesz igénybe, akkor több mérőt telepítenek, de azok kezelésére elég egyetlen okos eszköz is, nem indokolt párhuzamosan több okosmérő alkalmazása is. Egyetlen okos eszköz elég egy lépcsőház, vagy társasház mérőinek a kiszolgálására is. Vagyis magát az okosmérő beszerzését is érdemes optimalizálni.
Kiberbiztonsági megfontolásból is célszerű lehet az okosmérőkben lévő okosságot magyar beszállítóktól vásárolni. A fogyasztási adat ugyanis a fogyasztó tulajdona és ma még talán kevesen gondolnak arra, hogy az adat nem csak a mért fogyasztást, hanem annak egyéb jellemzőit is jelenti, amelyből adott esetben a háztartásban alkalmazott eszközök jellemzői is visszafejthetőek. Ezért Mráz Dániel magyarázata szerint célszerű az adatok biztonságos kezeléséről tudatosan, más európai példákat is mérlegelve, rendszer szinten gondolkozni.Éppen ezért Németországban az okos mérési rendszer kiépítésénél külön írják a ki a beszerzést a mérőkre, az azokat kiolvasó eszközre és a vezérlésére.
A vezérlés önmagában is érdekes és összetett téma, amely saját rendszert és eszközt is igényel. A háztartási méretű kiserőművek jelenleg azért nem kapcsolódhatnak automatikusan a hálózatra, mert egyenetlen termelésük kockázatot rejt. Ezt a DSO-k ma úgy védik ki, hogy sok helyen kényszerből zárolt körzeteket alakítanak ki. Az okos eszközök által a visszatáplálás finomhangolása ezt is képes lehet megoldani.
A csehországi okosmérő-tendereztetés és vezérlőegység beszerzés módja is példa lehet. Ott egy egymillió fogyasztási pontra szóló beszerzést írtak ki. A beszerző az első 100 ezer darabra három nyertest hirdetett: a legjobb ajánlat tevője szállíthatja mennyiség felét, a második legjobb a 30, a harmadik legjobb a 20 százalékát. Ezután további ártárgyalások következnek a nyertesekkel, a további kontingensek lehívásakor. Ez a megoldás azért is szerencsés, mert a piaci szereplők látják, hogy érdemes fejleszteniük és pályázniuk, hiszen három befutó mindenképpen lesz. A beszerző oldalról pedig három, kipróbált, gyártásba vitt megoldás szállítója jelent versenyt és ellátásbiztonságot.
Az üzemeltetést egyszerűbbé és átláthatóbbá tenné, a kockázatokat és költségeket pedig csökkentené, ha az okosmérőkre, illetve mérőkre és okos eszközökre vonatkozó feltételeket egységes, országos specifikáció mondaná ki. Szintén megfontolandó lehet ezek egységes beszerzése és akár részben egységes üzemeltetése is. A 2023-ban alapított, állami tulajdonú Független Energetikai Adatközpont (FEAK) részben ilyen tervekkel indult.
Napi