Az EKB szeptemberben várhatóan ismét kamatot emel, miután júniusban már szigorított az amerikai–iráni háború okozta energiaársokk miatti árnyomás megfékezése érdekében. A betéti kamatláb ezzel 2,5 százalékra emelkedne, ám a piacok már ennél is további szigorítást áraznak.

A 3 százalékos szint elérésének esélyét 2027 márciusára mintegy 25, szeptemberére pedig nagyjából 60 százalékra teszik, miközben egy hónapja még senki sem számolt ezzel a forgatókönyvvel márciusra, írja a Reuters.

Elemzők szerint nemcsak a hordónkénti 90 dollár feletti olajár tartja feszültségben a befektetőket, hanem a finomított üzemanyagok szűkülő kínálata, az eurózóna historikusan alacsony gázkészletei és a konfliktus elhúzódásának kockázata is. Figyelemre méltó, hogy a kamatemelési várakozások akkor sem enyhültek érdemben, amikor az olajár visszaesett az áprilisi 120 dolláros csúcsról, a fizikai Brent prémiuma pedig 40 dollárról 7 dollárra zuhant.

Brent árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

Ez arra utal, hogy a piaci szereplők az olajárak esetleges mérséklődése mellett is tartós inflációs nyomással számolnak.

Az energiapiac hosszabb távú kilátásai is aggasztóak. A finomítói árrést jelző úgynevezett crack spread továbbra is magas szinteken tartózkodik, miközben az európai gáztárolók telítettsége évtizedes mélyponton van az év ezen időszakában. A Capital Economics emlékeztetett rá, hogy 2021-ben, amikor a készletek hasonlóan alacsonyak voltak, a gázár meghaladta a megawattóránkénti 170 eurót, míg a jelenlegi árfolyam 65 euró körül mozog.

Az infláció az energiaárakon túl is makacsnak ígérkezik, mivel az expanzív költségvetési politika, a zöld átálláshoz kapcsolódó beruházások, a védelmi kiadások növekedése és a tartósan feszes munkaerőpiac egyaránt gyengítik a pandémia előtti időszakot jellemző dezinflációs hatásokat. Az eurózóna gazdasága emellett ellenállónak bizonyul, a pénteki adatok alapján ugyanis az üzleti aktivitás az idei év leggyorsabb ütemében bővült. Az eurózóna semleges kamatszintjének mutatójaként használt ötéves euró kamatcsere-ügylet csütörtökön elérte a 2,85 százalékot, ami 2023 novembere óta a legmagasabb érték.

Piero Cipollone, az EKB Igazgatóságának tagja ugyanakkor hétfőn az olasz ilsussidiario.net lapnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a Hormuzi-szorosban kialakult válság miatti gazdasági stagnálás és hirtelen inflációnövekedés kockázata csekély.

Természetesen figyelemmel kell kísérnünk a makrogazdasági környezet változásait, de egyelőre semmi sem utal stagflációs forgatókönyvre

– tette hozzá.

Forrás: Reuters

Címlapkép forrása: Shutterstock

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.