Magyar Péter már a Tisza Párt nagykanizsai kongresszusán, 2025. július 12-én arról beszélt, hogy választási győzelmük esetén hivatalt állítanak fel az Orbán-kormányok alatt jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésére. Így is történt, hiszen az Alaptörvény 17. módosítása után, amely kijelölte a szuperhatóság alkotmányos helyét, a törvényjavaslatot július 10-én nyújtották be a parlamenthez, amely július 28-án, 143 igen és 46 nem szavazattal fogadta el.

Az új törvény létrehozta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH), amelynek feladata a közvagyont érintő visszaélések feltárása, valamint a jogellenesen kikerült közvagyon felkutatása, biztosítása és visszaszerzése. A hivatal vizsgálhatja többek között az állami és önkormányzati vagyont, közbeszerzéseket, támogatásokat, koncessziókat és uniós források felhasználását, és feltárhatja a pénzmozgásokat, szerződéses és tulajdonosi láncokat. Emellett eljárásokat kezdeményezhet, bizonyos esetekben nyomozhat, illetve közvádlóként is felléphet, és intézkedéseket tehet a vagyon megóvására. A törvény célja egyszerre a korábbi közvagyon-vesztések feltárása és visszaszerzése, valamint a jövőbeni visszaélések megelőzése.

Elnök és négy elnökhelyettes

Az Országgyűlés választja meg az elnököt és négy (közpénzügyi, nyomozati, vádemelési és fellebbviteli) helyettesét. A tisztségekre kiírt pályázat augusztus 16-án zárult. Hantosi István, a parlament igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága elnökének tájékoztatása szerint az elnöki tisztségre 96, az elnökhelyettesi pozíciókra 68 jelentkező adta be pályázatát. A pályázatok értékelése már augusztus 17-én megkezdődött, és augusztus 24-én a bizottság zárt ülésen választja ki azokat a pályázókat, akiket személyes meghallgatásra hív.

Tisztségenként a három legmagasabb pontszámot elérő pályázó automatikusan meghívást kap a bizottsági meghallgatásra, emellett minden parlamenti képviselőcsoport további egy jelölt meghívását kezdeményezheti. A nyilvános meghallgatásokat augusztus 25-26-án tartják, és a bizottság dönt arról, kiket javasol az Országgyűlésnek augusztus 27-én megválasztani.

Az NVVH vezetői kiemelt juttatást kapnak. Az elnök havi illetményét a bírói illetményalap hétszeresében határozták meg. Mivel 2026. január 1-től a bírói illetményalap összege 716 830 forint, az elnök fizetése a legfőbb ügyészével megegyezően több mint 5 millió forint, míg az elnökhelyetteseké a bírói illetményalap 5,5-szöröse, 4 millió forint lesz. Emellett az elnököt a miniszterrel, az elnökhelyetteseket a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások (például személygépkocsi-használat, egészségügyi ellátás stb.) is megilletik. Az elnök évente 20, négy elnökhelyettese 15-15 munkanap pótszabadságot jogosult igénybe venni.

Egyelőre öt elnökjelölt neve ismert

Ami a hivatal elnökét illeti, a tisztség betöltéséhez nem szükséges ügyészi végzettség, de a jelentkezőnek meg kell felelnie az ügyésszé választás feltételeinek, valamint megfelelő jogi, gazdasági, államtudományi, politikatudományi vagy más társadalomtudományi végzettséggel és gyakorlattal kell rendelkeznie. Jelenleg öt elnökjelöltről lehet tudni:

• Az mfor.hu érdeklődésére megerősítette jelöltségét Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, aki a jelentkezéséhez a hivatal működéséről szóló koncepciót is készített. A közvagyon visszaszerzésére azért is szükség van, mert álláspontja szerint annak jelentős része az elmúlt években nem jogállami keretek között halmozódott fel, és végre megfelelően kellene végrehajtani az elszámoltatást.
• Ugyancsak beadta a pályázatát Gerő Tamás, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) elnöke, aki a Klikk TV Mélyvíz című műsorában közölte, hogy az új hivatalnak elsősorban a rendszerszintű visszaélésekre és a nagy összegeket érintő ügyekre kell összpontosítania. A visszaszerzési stratégia fontos területének a magántőkealapok átvilágítását jelölte meg, mert a közpénzek jelentős része ezeken a csatornákon keresztül vált láthatatlanná.
• Francsics Imre ügyvéd a Szeretlek Magyarország hírportálnak úgy fogalmazott, hogy harminc éve dolgozik büntetőjogászként, és szerinte a meglévő törvényekkel már most komoly rendet lehetne tenni, ha betartanák és betartatnák őket. „A probléma eddig az volt, hogy ezeket a törvényeket nem vették komolyan, nem tartották be, és kiüresítették a gyakorlatukat.”
• Molnár Csaba ügyvéd, az ORFK pénzmosás elleni osztályának korábbi alezredese, a Kulcsár-ügy egykori főnyomozója a hvg.hu-nak elmondta, hogy megfelelő szakmai felkészültség mellett eredményesen működhet az új hivatal, és úgy vélekedett, akár fél éven belül megkezdődhetnek az első vizsgálatok.
• Steiner Gábor bíró indulásáról a Portfolio számolt be. A Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, aki pályafutása során a legnagyobb gazdasági és korrupciós büntetőügyeket (köztük a Quaestor- vagy a BKV-pert) tárgyalta, az európai szinten is egyedülálló konstrukció miatt pályázott. Szerinte az NVVH a vagyonvisszaszerzési hivatalok és a korrupcióellenes ügyészségek funkcióinak ötvözésével valódi szuperügyészségként működhet majd.

(Borítókép: Magyar Péter az Országgyűlés ülésén 2026. július 28-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)