BelföldSzerző: index 2026. 08. 24. 3 percnyi olvasás
Kiderültek a részletek.
Orbán Viktor tavaly novemberi washingtoni kampányútjának költségeiről hónapokig nem lehetett pontos képet kapni: a korábbi kormányzat nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésekre, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig arra hivatkozott, hogy a részletek nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. Szijjártó Péter szerint az adatok kiszivárgása akár a védett személyek elleni jövőbeli inzultusokat, bűncselekményeket is megalapozhatná.
A 24.hu emiatt fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, amely nem találta indokoltnak az elutasítást, és májusban kötelezte a tárcát az adatok kiadására. Az Orbán Anita által vezetett minisztérium két hónappal később, július végén részlegesen teljesítette a kérést.
A dokumentumok szerint a delegáció útja összesen bruttó 262,5 millió forintba került, bár időközben történtek visszatérítések.
A legnagyobb tétel a légi közlekedés volt: a Wizz Air-gép bérlése és a kapcsolódó jegyvásárlások, illetve a VIP-várók használata együtt 131 milliót tettek ki. A szállásköltség csaknem 60 millió forintra rúgott, miután a delegáció tagjai hét szállodában, köztük a Fehér Ház közelében található luxushotelekben (Hay-Adams, Sofitel, Waldorf Astoria) laktak, míg tizennégyen díjmentesen a Blair House-ban, az amerikai elnök hivatalos vendégházában kaptak elhelyezést, ahol maga Orbán Viktor is megszállt.
A 114 fős delegációból 48-an nem kormányzati küldöttként csatlakoztak, róluk a minisztérium nevet nem közölt. Sajtóértesülések alapján azonban tudni lehet, hogy nagyvállalati vezetők – köztük a Mol és a Richter első embere –, valamint kormányközeli médiumok munkatársai is a fedélzeten voltak.
A visszatérítések ügye nem teljesen átlátható: a nem kormányzati résztvevők utazási költségeiből eddig 32,7 millió forint térült meg, több millió forint pedig még függőben van, a társtárcák visszafizetéseinek forrásáról pedig a minisztériumnak nincs információja.
Mint írják, megkérdőjeleződött a látogatás politikai hozadéka is. Orbán még az odaúton a szankciómentesség megszerzését „élet-halál” kérdésként jellemezte, és hazatérve is korlátlan idejű mentességről beszélt az orosz energiahordozókat sújtó amerikai szankciók alól. Ezzel szemben Marco Rubio amerikai külügyminiszter csak egyéves mentességről nyilatkozott.
A volt kormányfő által bejelentett amerikai pénzügyi védőpajzsot pedig Donald Trump egy interjúban cáfolta, mondván, ilyet nem ígért, bár Orbán kérte. A találkozóhoz kapcsolódóan ugyanakkor mintegy 1,4 milliárd dolláros – nukleáris fűtőelem-, LNG- és védelmi – beszerzésekről is megállapodtak, ami több mint 460 milliárd forintos magyar kötelezettségvállalást jelent.
(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök üdvözli Orbán Viktort Washingtonban 2025. november 7-én. Fotó: Kevin Dietsch / Getty Images)