Vannak helyek, amelyek jóval többet jelentenek annál, mint amit első pillantásra látunk belőlük. Egy Árpád-kori magyar templom falai nem csupán egy épület történetét őrzik: generációk imáit, örömeit, félelmeit és reményeit is magukba zárják. A Kiss Kata Zenekar új, Megmaradni magyarnak című fülbemászó dalának videoklipje éppen ezt a különleges örökséget igyekszik megmutatni. Az augusztus 20-án napvilágot látott kisfilm különleges helyszíneken készült: a Szabolcs-Szatmár-Bereg térségében található Papos, Tákos és Csaroda, valamint Kárpátalján Bene, Salánk és Csetfalva középkori templomainál. A hat templom együtt olyan kulturális örökséget rajzol ki, amelynek jelentősége messze túlmutat az országhatárokon.

A Szatmár, Bereg és Kárpátalja középkori templomai elnevezésű örökséghelyszíneket a Hungarikum Bizottság 2016-ban emelte a kiemelkedő nemzeti értékek közé, és vette fel a Magyar Értéktárba. A Kiss Kata Zenekar klipje ezt a páratlan épített örökséget nem egyszerűen bemutatja, hanem annak szellemi jelentőségére is ráirányítja a figyelmet. A templomok ugyanis évszázadokon keresztül ugyanannak a közösségnek adtak otthont, miközben a történelem során országhatárok változtak körülöttük. A falak azonban maradtak, és velük együtt azok a hagyományok is, amelyek egy közösséget összetartanak. Kiss Kata lapunknak elmondta, számára ezek a helyszínek már régen nem pusztán műemlékek: 

– fogalmazott az énekesnő.

A kárpátaljai légiriadó emléke

A Megmaradni magyarnak gondolata különösen szorosan kapcsolódik Kárpátaljához. A zenekar 2019-ben százállomásos Kárpát-medencei turnéra indult, amelynek során a nemzeti értékek fontosságára kívánták felhívni a figyelmet, 2022 óta pedig rendszeresen visszatérnek Kárpátaljára. Az elmúlt években mintegy harminc itteni templomban adtak koncertet. Az ide kötődő élmények közül azonban egy különösen mély nyomot hagyott a művésznőben. 2022 tavaszán, nem sokkal a háború kitörése után a zenekar az egykori Ugocsa vármegyei Salánkon adott koncertet. Kiss Kata akkor élte át életében először egy légvédelmi riadó közvetlen tapasztalatát. 

A templom abban a pillanatban valódi menedékké vált. A kinti bizonytalanság és a fenyegetettség közepette odabent egy közösség együtt várta ki a riadó végét. „Ez most itt valóban az Isten háza volt. Egy hely, ahol együtt lehetünk biztonságban, ahol együtt imádkozhatunk. A pap addig beszélt, amíg szólt a sziréna. Olyan volt, mint egy óvóhely. Akkor jöttem rá arra is, hogy milyen kicsi az ember, és egy ilyen helyzetben mennyire semmivé válhat minden, amiről azt hisszük, hogy fontos. Végül csak a hitünk marad.” Kiss Kata szerint az az este megváltoztatta a templomokról alkotott képét. Azóta minden alkalommal eszébe jut Salánk, amikor belép egy régi templomba.

Ez a felismerés a most elkészült, és a YouTube-on is elérhető klip üzenetében is fontos szerepet kapott. A cél nem csupán az volt, hogy a nézők megcsodálhassák a középkori épületeket, hanem az is, hogy megértsék: ezek a templomok a közösségi emlékezet, a hit és a nemzeti identitás őrzőhelyei. A filmben ezért a múlt mellett a jövő is megjelenik, a produkcióban magyarországi és kárpátaljai gyerekek is szerepelnek: a mátészalkai Szatmár Alapfokú Művészeti Iskola színjátszós tanulói, valamint salánki és sárosoroszi kárpátaljai gyermekek kapcsolódtak be a forgatásba.

Mint megtudtuk, a gyerekeknek sem volt mindennapi élmény a közös munka, reggeltől estig hihetetlen kitartással dolgoztak, és amikor a rendező, Jimy J. Hollywood jelezte, hogy a nap végén hazamehetnek, egyikük sem akart távozni. „Ott maradtak, és a végéig részesei akartak lenni a forgatásnak. Annyira megszerették azt a napot, hogy egyszerűen nem akartak kimaradni semmiből.” Jelenlétük szimbolikus jelentőségű is: a klipben nem csupán az előttünk járó nemzedékek öröksége jelenik meg, hanem azok is, akiknek a feladata lesz továbbvinni mindazt, amit elődeiktől kaptak.

Csarodán a stáb szerette volna drónnal felülről is megmutatni a templomot, a technika azonban nem egészen úgy működött, ahogy eltervezték: a drón egy öreg nyírfa tetején kötött ki. „Ott álltunk, és néztük, hogy most akkor mi lesz. Végül egy önkéntes tűzoltó segítségével, nagy erőkkel sikerült a nap végén leszedni a drónt a fáról. Nem így terveztük a forgatást, de ez is hozzátartozik az emlékhez. Most már biztosan mindig eszembe fog jutni róla Csaroda.”

Videoklip az összetartozás jegyében

A klip megszületése mögött több alkotó összehangolt munkája áll. A Megmaradni magyarnak című dal szövegét Kiss Kata és Szentgyörgyvölgyi Gábor, zenéjét Nagy Benedek és Maroevich Zsolt írta, a dalt Vígh Arnold hangszerelte. A videoklip rendezője Jimy J. Hollywood, a kárpátaljai forgatásban pedig Balla Béla és K. Debreceni Mihály működött közre. Az énekesnő magyar motívumos ruháját Kolyvek Antónia tervezte. 

Az anyaországi és kárpátaljai helyszínek, a különböző településekről érkező gyerekek és a határon innen, illetve túlról érkező alkotók együtt egy olyan kulturális közösséget jelenítenek meg, amelyet nem lehet egyszerűen egy országhatárral elválasztani.

A Kiss Kata Zenekar munkásságában egyébként is kiemelt helyet foglal el a magyar kulturális örökség továbbadása. A zenekar a magyar népzenét mai zenei stílusokkal ötvözi, koncertjeiken pedig rendszeresen megjelenik a néptánc. 2017-ben jelent meg Magyarból jeles című kiadványuk, amely azóta mintegy 45 ezer példányban jutott el hazai és határon túli általános iskolákba oktatási segédanyagként. Magyar vagyok című daluk a nemzeti összetartozás egyik modern himnuszává vált az elmúlt években.

A Megmaradni magyarnak is ebbe a küldetésbe illeszkedik, ám közben személyesebb és súlyosabb kérdéseket is felvet. Mit jelent magyarnak maradni egy olyan vidéken, amelynek történelmét újra és újra próbára tette a történelem? Mit jelent az örökség akkor, amikor egy közösségnek nemcsak emlékeznie, hanem a jelen nehézségeivel is szembe kell néznie? A Megmaradni magyarnak így egyszerre szól múltról, jelenről és jövőről, a gyerekek jelenléte is azt üzeni, hogy az örökség nem lezárt múlt, hanem tovább élő történet. 

– mondta Kiss Kata.