Erősödő hangulatban fejezte be a kereskedést a hosszú hétvége előtt a forint, de hétfőn komoly kockázatok lesnek az árfolyamra. Közben kitört az amerikai-kanadai kereskedelmi háború, belföldön pedig két olyan esemény is küszöbön áll, amelyek szintén a gyengülés kockázatát erősítik.

A nemzetközi vihar, amely a forintot már a reggeli órákban elérheti, azzal kezdődött, hogy szombaton Donald Trump amerikai elnök egy, még a nagy gazdasági világválság idejéből származó felhatalmazásra, az úgynevezett 338. szakaszra (Section 338) hivatkozva vámokat vetett ki kanadai termékekre, amelyek éves importértéke összesen mintegy 20 milliárd dollár.

"Minket megtámadtak" – szögezte le Carney, és a forint árfolyama szempontjából ez fájdalmas

Mark Carney miniszterelnök azzal válaszolt, hogy Kanada szeptember 8-tól 20 milliárd dollár értékű amerikai termékre vet ki ellenvámokat.

„Háborúban vagy, amikor megtámadnak” – mondta Carney újságíróknak Ottawában a Bloomberg jelentése szerint. „Minket megtámadtak.”

A fejlemény érzékeny időszakban éri a forintot – mindjárt rátérünk miért –, de ha nem így volna, akkor is bőven gyakorolhatna hatást a feltörekvő devizák árfolyamára. 

Ha a friss kereskedelmi háborúhoz hasonló sokk éri a világpiacot, az azonnali reakció a dollár erősödése és a feltörekvő piaci evizák gyengülése lehet, mivel rizikós időszakokban gyakran a dollárt tekintik a biztonságos választásnak a befektetők.

Ha arra számítanak, hogy a kereskedelmi feszültség más országokkal szemben is újra felerősödik az ugyanezzel a hatással járhat. Ha azonban az a gondolat kerekedik felül, hogy a fejlemények ártanak az amerikai gazdaságnak és költségvetésnek, az akár meg is fordíthatja a dollár szekerét. Az euró/dollár árfolyamot lesz érdemes figyelni hétfőn, ezt teszik a devizakereskedők is.

A forint árfolyama – most a belföldi fejlemények sem megnyugtatóak

A minimum bizonytalanságot keltő, de lehet hogy forintgyengüléshez vezető nemzetközi fordulat akkor következett be, amikor

1. az ÁKK múlt heti államkötvény-aukcióin látványosan csökkent a kereslet a magyar papírokra, 
2. hétfőn várhatóan ismertetik Kármán András pénzügyminiszter 2026-os pótköltségvetésének részleteit,
3. kedden pedig összeül a Magyar Nemzeti Bank és Varga Mihályék várhatóan újra csökkentik a kamatokat. 

Egyik tényező sem kockázatok nélküli a forint árfolyamát tekintve (ha van jó hír is: a paksi atomerőmű turbináinak újraindítása).

Az aukció azt jelzi, hogy a nemzetközi kötvényhozamok emelkedésének szele elért Magyarországra is, és a Tisza-kormány ígérete az euró bevezetésére már nem nyújt elegendő kompenzációt a külföldieknek a kockázatokra a korábbi, az év eleje óta erősen lecsökkent magyar hozamok mellett.

A kamatok rossz felé mennek a forint szempontjából itthon is, külföldön is

A kockázatokra a költségvetési bejelentések emlékeztethetnek, ráadásul eközben az MNB az alacsony magyar inflációtól felbátorítva a nemzetközi trenddel ellenkező irányba, lefelé viszi a magyar kamatokat. Márpedig ha a külföldiek étvágya a magyar állampapírokra tovább gyengül, azt megérezheti a forint is.

Visszatérve a külföldi nyaraláshoz most devizát váltókhoz, a magyar költségvetési bejelentések kockázat a számukra más, mint a külföldi befektetőknek, de ha az utóbbiak kedvezőtlenül reagálnak, a számukra is drágábbá válik a deviza.

A magyar háztartások számára általában a kockázat, hogy valóban szerepel-e benne a 300 milliárd forintos megszorítás, amiről volt – megerősítetlen – sajtóértesülés, illetve milyen összetételben, milyen intézkedéseken keresztül.

Nem is maga a pótköltségvetés a lényeg, hanem az euróterv sorsa – persze ettől még fájhat

Ha igen, és ezt belföldön valakik meg is szenvedik, a külföldi befektetők szemében akár pozitívum is lehet, amennyiben megerősíti azt a képet, hogy a Tisza-kormány tartja ígéretét, és határozottan elindul az euró felé vezető úton.

Ha a kiigazítás nem tűnk valódi kiigazításnak, az azonban akár ellenkező hatást is elérhet. Az utóbbi nem használna a forintnak. 

Nagyon határozott véleményt az euróbevezetési tervről most bizonnyal nem formálnak a piacok, 

 amikor a kormánynak többéves költségvetési terveivel kell előállnia. 

A mostani, korai értékelést nehezíti, hogy a kormány politikai okokból igyekezett borzasztónak lefesteni az elődje hagyta költségvetés helyzetet, és ennek nem feltétlenül adtak hitelt a befektetők. Beszédes, hogy amikor Magyar Péter miniszterelnök még azt is felvetette a parlamentben, hogy az államcsődhöz került közel Magyarország, a pénzügyi piacok ezt a súlyos állítást egyszerűen figyelmen kívül hagyták.