• A felhalmozódott mikrostressz ugyanazokat a következményeket okozhatja, mint a nagyobb válsághelyzetek
• Mivel apró kiváltó okok állnak mögötte, előfordulhat, hogy az agy nem érzékeli őket valódi veszélyként
• A lelki egyensúly megőrzéséhez nem kell nagy változtatásokra gondolni: már néhány tudatos szokás is sokat segíthet

Mennyire befolyásolják közérzetünket ezek a rejtett stresszfaktorok, hogyan ismerhetjük fel őket, és mit tehetünk a regenerálódásért és a lelki egyensúly visszanyeréséért? Erről beszél dr. Sc. Stipe Drmic docens, a Dubrava Kórház Pszichiátriai Klinikájának pszichiátriai szakorvosa, a Horvát Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának Stressz Okozta Rendellenességek Referencia-központjának munkatársa.

Így hat ránk a mikrostressz

Egyáltalán nem vitatott, hogy az élet rengeteg stresszel jár. A stressz és a stresszfaktorok csökkenthetők, de a legfontosabbak az, hogyan küzdünk meg ezekkel, vagyis az, hogy mennyire vagyunk ellenállók és hogyan alkalmazkodunk.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a stressz önmagában nem kóros. Bizonyos mértékig hasznos lehet ahhoz, hogy fenntartsuk a stresszreakciónk „tónusát”. Az embereknek szükségük van bizonyos fokú izgalomra és kihívásra. Probléma akkor vetődik fel, amikor a stressz krónikussá válik, túl intenzív, vagy amikor már nem tudunk megfelelően regenerálódni utána.

Ez is érdekelheti

A baj az, hogy nem tudunk regenerálódni

A mikrostressz kisebb, mindennapi stresszorok sorozataként írható le, amelyek általában nem elég intenzívek ahhoz, hogy önmagukban komoly stresszreakciót váltsanak ki, ám napok, hetek alatt felhalmozódhatnak. A probléma gyakran nem egyetlen kellemetlen esemény, hanem az, hogy a szervezetnek nincs lehetősége a teljes regenerálódásra két stresszhatás között.

Rövid távon ez feszültséget, ingerlékenységet, koncentrációs zavart, mentális fáradtságot, alvásproblémát vagy fokozott érzelmi reakciókészséget okozhat. Úgy érezhetjük, hogy az „apróságok” egyre inkább irritálnak bennünket.

Ha hosszabb távon a stressz krónikussá válik, és nincs elegendő idő a regenerálódásra, az alvászavarokhoz, érzelmi kimerültséghez, szorongáshoz és depressziós tünetekhez vezethet, valamint negatívan befolyásolhatja a különböző testi funkciókat. A stresszreakciós rendszer krónikus aktiválódása a szív- és érrendszerre, az anyagcserére és az immunrendszerre gyakorolt káros hatásokkal is összefüggésbe hozható. Evolúciósan a szervezet stresszre adott válasza nem arra alakult ki, hogy hosszú ideig tartson.

Mi lehet a megoldás?

Hasznos mentális készség, ha azt, amit irányítani tudunk, meg tudjuk különböztetni attól, amit nem.

– Az emberek alkalmazkodnak ahhoz a környezethez, amelyben élnek. Ha megszoktuk, hogy az információtól és az élelmiszertől kezdve a különféle szolgáltatásokig szinte minden azonnal elérhető, természetes, hogy a várakozással kapcsolatos tapasztalataink is megváltoznak – hívta fel a figyelmet a pszichiáter.

Probléma akkor adódik, amikor az alacsony frusztrációtűrő képesség domináns mintává válik. A frusztráció az élet elkerülhetetlen része. Nem mindig kaphatjuk meg azt, amit akarunk, akkor és úgy, ahogyan szeretnénk. Az ilyen helyzetek elviselésének képessége a pszichológiai ellenálló képesség fontos része.

Rengeteg információ ér bennünket

A mai ember egyszerre rengeteg információnak, követelménynek és döntési helyzetnek van kitéve. Ez növeli a mentális terhelést. Nem arról van szó, hogy „gyengébbek lettünk”, hanem arról, hogy olyan környezetben élünk, amely folyamatos figyelemváltást és rengeteg apró döntés meghozatalát követeli meg tőlünk.

Gyakran idézik, hogy a mai ember egy nap alatt annyi információnak és ingernek van kitéve, mint amennyit egy középkori ember egész életében kapott. Ezért hasznosabb a frusztrációtűrésről és az érzelmek szabályozásának képességéről beszélni.

– Az agyunk evolúciósan nem arra alakult ki, hogy folyamatosan nagy mennyiségű, egyidejű információt dolgozzon fel, miközben állandóan újabb ingerek igénylik a figyelmét. Az információk szelektálására való képességünk létezik, de nem korlátlan – magyarázta dr. Sc. Stipe Drmic.

Külön problémát jelent, hogy a digitális környezet nemcsak információforrás, hanem az állandó megszakítások forrása is. Egy üzenet, értesítés, e-mail vagy új információ megszakítja azt, amit éppen csinálunk, és valamilyen reakciót igényel tőlünk. Még akkor is, ha nem válaszolunk, érzékeljük, hogy valami érkezett, és az agyunk a figyelmének egy részét erre irányítja.

A FOMO (Fear of Missing Out, azaz a kimaradástól való félelem) tovább fokozza az állandó ellenőrzés szükségességét. Ez paradox helyzetet teremt: a technológia időt takarít meg számunkra, ugyanakkor széttöredezheti a figyelmünket.

Nem kell mindig elérhetőnek lenni

Ezért fontos különbséget tenni az elérhetőség és az állandó rendelkezésre állás között. Pszichológiailag nem egészséges abban a hitben élni, hogy mindenkinek, mindig és minden kommunikációs csatornán elérhetőnek kell lennünk.

A közösségi média és a videójátékok készítői gyakran abból indulnak ki, hogy a felhasználók figyelme és ideje olyan erőforrás, amelyért versenyeznek. Egyes online tartalmaknál közvetlenül a cím után feltüntetik, hogy hány percet vesz igénybe a szöveg elolvasása. Ennek oka, hogy a felhasználók gyakran nehezen tartják fenn a figyelmüket egy hosszabb szöveg végéig, ezért a cél az érdeklődés felkeltése és a figyelem minél hosszabb ideig történő fenntartása.

A stressz a mentális egészségre is hat

Fontos tudni, hogy a mindennapi stresszorokra való érzékenység önmagában nem vezet automatikusan mentális zavarhoz. A stressznek való hosszan tartó kitettség azonban, különösen ha alvászavarok, pihenéshiány, társadalmi elszigeteltség, egészségtelen életmódbeli szokások vagy más kedvezőtlen körülmények kísérik, növelheti a különféle mentális zavarok kialakulásának kockázatát.

Egyes embereknél kifejezettebb szorongásos vagy depressziós tünetek, koncentrációs problémák vagy érzelmi kimerültség jelentkezhetnek. Azoknál, akik már eleve bizonyos pszichológiai sebezhetőséggel rendelkeznek, a krónikus stressz lehet az egyik olyan tényező, amely hozzájárul a tünetek súlyosbodásához.

Érdemes szakemberhez fordulni, amikor a stressz jelentősen megzavarja a mindennapi működést, a kapcsolatokat, a munkát vagy az alvást, illetve amikor már nem vagyunk képesek önállóan helyreállítani az egyensúlyunkat.

Hogyan válhatunk ellenállóbbá a mindennapi mikrostresszel szemben?

– A stressztűrő képesség nem olyan tulajdonság, amely vagy megvan valakiben, vagy nincs. Bizonyos mértékig fejleszthető és edzhető. Először is biztosítani kell a regenerálódás alapvető feltételeit: elegendő és rendszeres alvást, testmozgást, kiegyensúlyozott táplálkozást, a munkahelyi és digitális ingerektől mentes időt, valamint a minőségi társas kapcsolatok fenntartását. A mindennapi élet megszervezése is fontos: hasznos lehet előre megtervezni a nap egy részét, csökkenteni a felesleges döntések számát, valamint határokat szabni a munkahelyi és digitális elérhetőségnek – javasolta a szakértő.

(via)