GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 23. 4 percnyi olvasás
Hatalmas problémáról van szó, ami évszázadok óta adott.
A Duna rekordalacsony vízállása már hetek óta lázban tartja a magyar nyilvánosságot, mivel ennek következtében a Paksi Atomerőmű működése több alkalommal is veszélybe került. Azonban nem kizárólag hazánk egyik legfontosabb folyóján okoz problémát a csapadék hiánya.
A gazdasági mellett az ökológiai károk is számottevőek, a Velencei-tó például annyira visszahúzódott, hogy a part mentén több hosszú szakaszon is láthatóvá vált a meder.
Gárdonynál a Velencei-tó vízszintje annyira alacsony, hogy a horgászok szinte alig tudják megközelíteni csónakjaikat.
Gyerekkorom óta a Velencei-tónál élek, de még soha nem láttam ilyen alacsonyan a vizet
− mondta Selmeci Árpád a Washington Post újságírójának, majd azt is hozzátette, hogy a vízszint megközelítőleg 20 centiméterre süllyedt, miközben augusztusban a 150 centiméter számítana optimálisnak.
A helyzet súlyosságát jól példázza, hogy a Velencei-tó strandjai közül többet is bezártak, valamint tartós fürdőzési tilalmat rendeltek el. Ennek oka, hogy a fürdőhelyeken a vízmélység már nem éri el az előírt minimumot, ezért a kötelező fürdővíz-mintavétel és vízminőség-ellenőrzés nem hajtható végre.
A Velencei-tónál tapasztalható viszonyokat azonban nem kizárólag a csapadékhiány okozza. Szakértők szerint Magyarországot a vizek lecsapolásának gyakorlata tette sérülékennyé az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokkal szemben, amely így gazdasági nehézségeket okoz.
Az országos meteorológiai szolgálat szerint Magyarország területének mintegy 99 százalékát jelenleg súlyos vagy rendkívüli aszály sújtja, miközben az elsivatagosodás veszélye – vagyis az a folyamat, amely során a magas hőmérséklet és az alacsony csapadékmennyiség miatt visszaszorul a növényzet – az Alföld jelentős részét érinti.
Ez ellen védelmet nyújthatna, hogy hazánk területének több mint negyedét olyan mély fekvésű területek alkotják, amelyek természetes körülmények között képesek visszatartani a csapadékot. Történelmileg ennek volt köszönhető természetes vizeink bőséges utánpótlása, azonban egy 2023-as tanulmány szerint Magyarország vizes élőhelyeinek nagyjából 80 százaléka eltűnt az utóbbi évszázadok során.
Az ország az elmúlt kétszáz évben nem gazdálkodott megfelelően vizeivel
− mondta Ujj Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) szakértője, aki rámutatott, hogy ebben hatalmas szerepe van hazánk mintegy 40 ezer kilométeres belvízelvezető és vízelvezető csatornahálózatának. Ez a kiterjedt rendszer a földeken, vizes élőhelyeken, valamint a talajban összegyűlt vizet vezeti el annak érdekében, hogy a területeket gazdasági célokra lehessen hasznosítani.
Mivel a vízgazdálkodás hosszú időn keresztül a területek lecsapolását részesítette előnyben, ezzel hozzájárult a talajvízszint folyamatos csökkenéséhez, a termőtalaj kiszáradásához, valamint a vizes élőhelyek eltűnéséhez.
Ez tovább csökkentette a helyi csapadékképződés esélyét is.
Ujj Zsuzsanna szerint ebből következik, hogy Magyarországnak át kell alakítania vízgazdálkodását, és a vízelvezetés helyett a vízvisszatartásra kell helyeznie a hangsúlyt. Fontos adalék, hogy az OECD jelentése szerint hazánk Európa aszálynak leginkább kitett országai közé tartozik, globálisan pedig a 16. helyet foglalja el.
A Velencei-tó és környéke egy közkedvelt üdülőhely, azonban a kisebb és kevésbé ismert természetes vizeket is fenyegeti a kiszáradás veszélye. A Budapesttől mintegy 20 kilométerre északnyugatra fekvő Garancsi-tó egykor kedvelt horgász-, fürdő- és korcsolyázóhely volt, valamint itt forgatták a 2001-ben bemutatott kultikus magyar vígjáték, az Üvegtigris több jelenetét is.
A tó az elmúlt években olyan drámai mértékben zsugordott össze, hogy az imént említett szabadidős tevékenységek egyikét sem engedélyezik, a tómeder jelentős része pedig már szárazon áll.
A kevés megmaradt víz annyira sekély és meleg, hogy a korábban nyüzsgő élővilág szinte teljesen eltűnt, a hatóságok pedig arra számítanak, hogy a nyár végére a tó teljesen eltűnhet.
A tó partján álló Üvegtigris nevű büfé üzemeltetője, Mettner Zoltán arról számolt, hogy a helyzet évről évre rosszabb és szomorú, hogy nem sikerült olyan lépéseket tenni, amelyek megakadályozták volna a tó teljes pusztulását.
Borzalmas, nincs rá jobb szó
− fogalmazott.
Magyar Péter a nyár folyamán többször hangsúlyozta, hogy szemléletváltás jön a vízgazdálkodásban, valamint arról is beszélt, hogy a vízmegtartás fontos stratégiai kérdés lesz a következő években.
A kormányfő egy parlamenti, napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy az elmúlt 36 évben a vízgazdálkodás és klímavédelem témakörét a magyar politikai elit tudatosan háttérbe szorította, azonban fontos megjegyezni, hogy a magyar csatornahálózat több évszázadon keresztül épült ki, amikor még eltérő éghajlati viszonyok uralkodtak a régióban.
Mindemellett az elöregedő víziközmű-infrastruktúra is kihívás elé állítja majd a kormányt a következő években. A kormányfő adatai szerint az ország ivóvizének 20-25 százaléka szivárog el a rossz állapotú vezetékeken keresztül, ami évente mintegy 17 milliárd forintos veszteséget okoz.
Európa egyik leghosszabb folyója több atomerőművet lát el hűtővízzel, valamint több ország is vízerőművet telepített rá. A rendkívül alacsony vízállás miatt ezért számos létesítmény működése került veszélybe, ez pedig ellátásbiztonsági kockázatot okozott a régióban.
Romániában augusztus közepére a cernavodai atomerőmű mindkét, egyenként 706 megawattos blokkja leállt, míg Bulgáriában a kozloduji atomerőmű 5-ös blokkjának teljesítményét kellett csökkenteni.
Magyarországon a paksi atomerőmű augusztus elején a névleges teljesítményének csupán 10 százalékat tudta leadni, és csak kevéssel sikerült elkerülni a teljes leállást. A kormány ezt követően egy mederküszöb építésébe kezdett, valamint a Duna vízgyűjtő területein is érkezett némi csapadék, így a helyzet azóta javult. A cikk írásának időpontjában az atomerőmű 4 blokkjából 3 már termelt.
A Duna és más folyók menti vizes élőhelyek normális esetben természetes víztározóként működnek, és száraz időszakokban képesek vizet visszatartani
− mutatott rá Ujj Zsuzsanna, aki szerint az szélsőséges időjárási viszonyok következményei megfelelő területhasználattal, illetve a vizes élőhelyek helyreállításával mérsékelhetők.
Az aszály nem csupán az energia- és ivóvízellátásunkat veszélyezteti. A nyári erdőtüzek több százezer hektárnyi területet perzseltek fel Európa-szerte, ezzel hatalmas gazdasági károkat okozva.
Egy elemzés szerint a júniusi és júliusi károk helyreállítási költsége meghaladta a 3 milliárd eurót, azonban a tényleges veszteség ennél jóval magasabb lehet.
A tüzek ingatlanokat semmisítenek meg, valamint a mezőgazdaságot és a turizmust is sújtják, miközben ennek hatására megemelkedik a biztosítások és a preventív jellegű szolgáltatások ára.
Franciaországban és Spanyolországban vállalatok tízezreit érintettek, bizonyos régiókban pedig akár számottevő gazdasági visszaeséssel is számolni kell.
Napi