GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 23. 1 percnyi olvasás
A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.
Japán esetében hajlamos mindenki elsősorban a jen árfolyamának alakulására figyelni és akárhányszor 160 fölé emelkedik az USDJPY kereszt hirtelen megnövekszik a figyelem. Pedig az igazi történet nem ez, hanem a japán adóssághelyzet.
Több évtizede tudja a legtöbb befektető, hogy ez probléma lesz egyszer. A meglepetés az, hogy az a bizonyos egyszer hirtlen megérkezett és ennek ijesztő mementója, hogy a japán 10 éves államkötvény hozama 30 éves csúcsra emelkedett.
Egy ilyen helyzetben hiba lenne a jenre fókuszálni, mert a kötvénypiac az, ahol eldőlnek a dolgok. Ha ezt megértjük, akkor azt is értjük, hogy egy amerikai intervenció utáni jen erősödést miért használnak további jen elleni fogadásra a carry traderek. Azért mert ők értik, mi jön ezután.
Napi