A vényköteles gyógyszerek köznyelvben áfamentességként emlegetett, technikailag 0 százalékos áfakulcsba sorolása első pillantásra egyszerű árcsökkentésnek tűnik. A háttérben azonban több pénzügyi folyamat fut egyszerre: másként érinti a beteget, az állami gyógyszerkasszát, a központi költségvetést, valamint a nagykereskedőket és a gyógyszertárakat. Hankó Zoltán az Indexnek adott interjúban ezért nemcsak azt vezette le, mennyivel maradhat több a gyógyszert kiváltó emberek pénztárcájában, hanem azt is, miért tekinthető a költségvetési hatás jelentős része pusztán az állam két zsebe közötti átrendezésnek.

Miről van szó pontosan?

A Tisza-kormány 2026. július 23-án jelentette be, hogy szeptember 1-től 0 százalékra csökkentené a vényköteles gyógyszerek általános forgalmi adóját. Ezek a készítmények jelenleg az 5 százalékos kedvezményes áfakulcs alá tartoznak, miközben a változás a vény nélkül kapható gyógyszereket nem érintené. A Pénzügyminisztérium július 24-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta az áfatörvény módosításának tervezetét, az egyeztetés augusztus 1-jén zárult le. A tervezet szerint az új szabályozás a kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerekre, valamint a humán gyógyászati célú magisztrális készítményekre vonatkozna. A törvényjavaslat augusztus 4-én került az Országgyűlés elé, melyet augusztus 11-én fogadott el.

A támogatott gyógyszereknél változatlan nettó ár mellett az 5 százalékos áfa eltörlése mintegy 4,76 százalékkal mérsékli a betegek által fizetendő összeget, azaz a térítési díjat. Ezeknél a gyógyszereknél ugyanis

Az intézkedés legnagyobb nyertesei várhatóan az idősek, a krónikus betegek, a rendszeresen több készítményt szedők, valamint a drágább vagy nem támogatott vényköteles gyógyszereket kiváltók lehetnek. A kormány számításai szerint az áfakulcs lenullázása 2026-ban mintegy 2 milliárd forinttal csökkentheti a költségvetés bevételeit, teljes éves hatása azonban ennél számottevően nagyobb lehet.

Az állam egyik zsebéből a másikba kerül a pénz

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke hangsúlyozta: egyetért a vényköteles gyógyszerek 0 százalékos áfakulcsával, és nem új keletű álláspontról van szó. Már akkor vizsgálni kezdte a gyógyszerek áfatartalmának következményeit, amikor ezek a készítmények áfakötelessé váltak. Alapvető kifogása az volt, hogy a támogatott gyógyszerek esetében az egészségügyi célra beszedett járulékok, illetve a gyógyszertámogatásra elkülönített közpénz egy része áfa formájában átkerül a központi költségvetésbe.

Hankó Zoltán úgy véli, hogy a társadalombiztosítási forrásoknak egészségügyi ellátást kell finanszírozniuk.

Amikor azonban a támogatott gyógyszer fogyasztói ára áfát tartalmaz, az adó nemcsak a beteg által fizetett térítési díjat terheli: a közfinanszírozásból fedezett részen keresztül a gyógyszerkassza is áfát fizet. Így a gyógyszerbüdzsé egy része adóbevételként visszakerül a központi költségvetésbe, miközben maga a gyógyszerkassza rendszeresen szűkös és évről évre alultervezett

– fejtette ki.

A kamarai elnök a jelenleg elérhető, 2025-ös adatokból indult ki. Számítása szerint az intézkedés hatálya alá tartozó vényköteles gyógyszerek teljes éves forgalma megközelítette a 760 milliárd forintot. Ennek áfatartalma hozzávetőleg 37–38 milliárd forintra tehető. Országos átlagban a támogatott gyógyszerek fogyasztói árának körülbelül 25 százalékát fizeti a lakosság, 75 százalékát pedig a gyógyszerkassza állja támogatásként.

Ebből az arányból az következik, hogy az áfa mintegy háromnegyede, hozzávetőleg 28 milliárd forint, eddig is közpénzből származott. „Az állam egyik zsebéből átteszi a másikba” – foglalta össze Hankó Zoltán. Vagyis a 0 százalékos kulcs miatt ez az összeg ugyan kiesik az adóbevételek közül, de ugyanennyivel csökken a gyógyszerkassza kiadása is. Az államháztartás egészét tekintve ennek szerinte nincs érdemi pozitív vagy negatív hatása, a gyógyszerbüdzsé szempontjából azonban kedvező, mert mérsékelheti annak tartós alultervezettségét.

A tényleges, államháztartáson kívül jelentkező megtakarítás a lakosságnál maradó összeg. Hankó Zoltán ezt évi 8–9 milliárd forintra becsüli. Mivel a szabályozás szeptember 1-jén lép életbe, 2026-ban ennek csak egy része, mintegy 2–3 milliárd forint maradhat a betegek pénztárcájában.

Nem a gyógyszer teljes árából kap kedvezményt a beteg

Az intézkedés megértéséhez kulcsfontosságú, hogy a beteg nem feltétlenül a gyógyszer teljes fogyasztói árát fizeti ki. Támogatott készítményeknél a saját pénztárcájából csak a térítési díjat rendezi, a fennmaradó részt a társadalombiztosítás állja.

Ez különösen a nagyértékű gyógyszereknél lényeges. Egy akár egymillió vagy másfél millió forintos készítményért a beteg magas támogatási hányad mellett csak néhány száz vagy néhány ezer forintos térítési díjat fizethet. Ilyenkor a megtakarítást is ebből a néhány száz vagy néhány ezer forintból kell kiszámítani.

Ugyanakkor Hankó Zoltán hangsúlyozta: az összeg nagyságától függetlenül helyes cél, hogy csökkenjenek a lakosság gyógyszerterhei.

Az egyes betegek költségcsökkentése között ugyanakkor jelentős különbségek lehetnek. Nemcsak az számít, hányféle és mennyi vényköteles gyógyszert váltanak ki, hanem az is, mekkora az adott készítmények fogyasztói ára és támogatási hányada. Minél nagyobb részt kell a betegnek saját forrásból megfizetnie, annál nagyobb lehet forintban számára az áfacsökkentés hatása.

Ezért a nyertesek köre nem írható le egyszerűen azzal, hogy elsősorban az idősek vagy a krónikus betegek járnak jól. Kétségtelenül nagyobb összeget takaríthat meg az, aki rendszeresen és többféle vényköteles készítményt szed, de a tényleges hatást minden esetben a gyógyszerek száma, ára, támogatási szintje és végső soron a betegre jutó térítési díj határozza meg. Makrogazdasági szinten lehet országos átlagokról beszélni, egyéni szinten viszont nagyon eltérő összegek adódhatnak.

A patikák nem tudják „lenyelni” az áfacsökkentést

Hankó Zoltán szerint az áfakulcs módosítása a gyógyszertárak és a nagykereskedők gazdálkodását érdemben nem befolyásolja, mert számukra az áfa átmenő tétel. A gyógyszertár jelenleg áfával vásárolja ezeket a gyógyszereket a nagykereskedőtől és áfával értékesíti, majd a két összeg különbözetét – nyilván a gyógyszertár többi áfakiadásával és bevételével együtt – számolja el. Számukra a változásnál ezért az a döntő, hogy szeptember 1-jén a teljes ellátási láncban egyszerre álljon át a rendszer, a nagykereskedőktől a patikákig, a már készleten lévő gyógyszerek adókorrekciója pedig szabályosan jelenjen meg az elszámolásokban.

A kamarai elnök szerint

A támogatott gyógyszereknél ugyanis a patikának nincs szabad mozgástere az árképzésben: a társadalombiztosítás által meghatározott támogatás, az árrésrendelet és a gyógyszergazdaságossági törvény rendelkezései alapján kialakuló fogyasztói ár és ebből a beteg által fizetendő térítési díj hatóságilag kötött, attól a gyógyszertár nem térhet el. Ha szeptember 1-jén új ár érkezik a rendszerbe, azt kell alkalmaznia. Más lenne a helyzet a szabadáras, vény nélkül kapható készítményeknél, de az áfacsökkentés nem ezekre vonatkozik.

Az átállás technikai gerincét várhatóan a patikai informatikai rendszerek adják. A gyógyszertárak a vényköteles készítmények áraira és támogatására vonatkozó adatokat informatikai szolgáltatóikon keresztül kapják meg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől. A várakozások szerint a rendszerek szeptember 1-jén nulla órakor élesíthetik az új árakat, így az átárazás túlnyomó részét automatizáltan el lehet végezni. Ezt követően a készletkorrekciókat a könyvelésben és az áfabevallásokban is át kell vezetni. Hankó Zoltán szerint lehetnek még tisztázandó részletszabályok, de a rendszer alapvető működését nem tartja különösebben bonyolultnak.

A támogatott körben jogilag olyan termékek is találhatók, amelyek tényleges támogatási mértéke nulla százalék. Hankó Zoltán szerint a rendelkezés kiterjed a gyógyszertárban egyedileg elkészített, úgynevezett magisztrális gyógyszerekre is; ezek a teljes forgalomhoz képest ugyan csekély súlyt képviselnek, de fontosak és a szabályozás részét képezik. A törvény alapján ugyancsak a 0 százalékos körbe kerül az orvosi oxigén és az izotópgyógyszerek köre.

Jó lépés, de nem gyógyszerpiaci reform

A 0 százalékos áfakulcs tehát nem ront a betegek helyzetén, valamennyi megtakarítást minden érintettnek hoz, és egy régóta vitatott pénzmozgást is megszüntethet a gyógyszerkassza és a központi költségvetés között. Hankó Zoltán kérdésünkre válaszul ugyanakkor világossá tette:

Az áfamentesség nem rendezi az új gyógyszerek befogadásának, a régebbi készítmények árkorrekciója, a támogatási rendszer vagy a gyógyszertári árrések kérdését. A patikai árrés 2013 óta nem változott, a korábban befogadott gyógyszereknél pedig 2007 óta hiányzik az árkorrekció érdemi lehetősége. Ez olyan feszültségeket halmozott fel, amelyekre egy adókulcs módosítása önmagában nem ad választ.

A kamarai elnök ugyanakkor illuzórikusnak tartaná, ha egy alig három hónapja hivatalban lévő kormánytól már a teljes gyógyszerár- és támogatási rendszer átalakítását kérnék számon, különösen úgy, hogy a NEAK új főigazgatóját csak nemrég nevezték ki. Egy valódi reformhoz szerinte átfogó elemzésre, több szabályozási lehetőség végiggondolására, valamint komoly szakmai és társadalmi egyeztetésre van szükség.

A mostani döntést ezért egy választási ígéret teljesítéseként és egy önmagában helyes, de korlátozott hatású intézkedésként értékeli, de a gyógyszerellátás tartós egyensúlyához ennél jóval mélyebbre kell nyúlni a rendszerben.

Hankó Zoltán végül elmondta, hogy a témában volt egyeztetésük a minisztériummal, ahol azt ígérték a minisztériumi vezetőknek, hogy az áfacsökkentésről olyan tájékoztatót készítenek és küldenek ki a gyógyszertáraknak, amit a betegek a gyógyszervásárlást megelőzően elolvashatnak.

A témában kerestük az Egészségügyi Minisztériumot is, választ azonban nem kaptunk.

(Borítókép: Shutterstock)