„Hatalomgyár után műsorgyár” – vélekedett közösségi oldalán a Tisza-kormány működéséről Török Gábor. A politológus összevetette a Magyar Péter vezette kabinet stratégiáját a korábbi Orbán-kormányokéval. 

Mint írta, eltelt már annyi idő a kormányváltás óta, hogy a hasonlóságok mellett meg lehessen nevezni a különbségeket is. Szerinte az Orbán-kormány egyik legfontosabb intézménye, logikája és stratégiája volt az, amit ő „hatalomgyárnak” és „hatalomgyártásnak” nevezett – vagyis a Fidesz-KDNP kormányának az volt a legfontosabb célja, hogy gyakorolja, megtartsa és újratermelje a politikai hatalmat.

– állapította meg.

Rámutatott: ugyan mindkét működésben megjelennek ugyanazok az elemek, de előbbi középpontjában a hatalom és a döntés áll, utóbbi viszont sokkal inkább a népszerűségre, a látványra és a szereplésre koncentrál.

A Tisza-kormány „abszolút filmszínháza”

Ahogy arra az Origo is felhívta a figyelmet, nemrégiben ért el regnálásának századik napjához a Tisza-kormány. Dornfeld László, az Alapjogokért Központ elemzője is értékelte Magyar Péterék eddigi munkáját, és Török Gáborhoz hasonlóan ő is kitért az „abszolút filmszínházra”. Szerinte ez a mára fogalommá vált kifejezés teljesen elvette a helyet a valódi munkától a parlamentben. Kiemelte, a miniszterelnök 143 alkalommal szólalt fel az Országgyűlésben, összesen 19 óra 43 percen át. Véleménye szerint a Tisza-kormányban látványos politikai szereplés, az ellenzék folyamatos támadása és a közösségi média használata sokszor fontosabbá vált a tényleges kormányzati munkánál.