BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 23. 3 percnyi olvasás
Fiatal felnőtt koráig szülőhazájában, Ghánában élte az életét Sena Dagadu, ám ez nem jelentette azt, hogy csak afrikai kulturális hatások érték. Természetesen ha édesapja falujában töltötték az időt, akkor a helyi hangszerek és énekek kerültek elő, de az Irie Maffia énekesnőjének magyar édesanyja nagyon fontosnak tartotta, hogy Sena a magyar gyökereit is megismerje, ráadásul nemcsak a tradicionális dalok, hanem a magyar beat, pop és rock is a zenei nevelése része volt.
Fontos és sikeres tagja a magyar könnyűzenei életnek Sena Dagadu, aki 19 éves koráig elsősorban az afrikai kulturális hatásokat szívta magába. Meg minden magyar zenét, amely elérhető volt a nyolcvanas, kilencvenes években.
– Minden magyar dalt, minden olyan előadót, akit szeretek, Ghánában hallottam először. Édesanyám mindig hozta haza, és mutatta a zenéket. Így ismertem és szerettem meg például Bródy János dalait is – árulta el lapunknak Sena a Sziget mínusz egyedik napján adott interjújában, amelyben arról is beszélt, miért szereti a legendás előadót annak ellenére, hogy ő maga egészen más stílusban alkot.
Sena édesanyja, Torda Kati Ghánában ismert gyöngyművész és ékszerkészítő / Fotó: Instagram
– Az ő zenéje generációkon ível át, kortól és nemtől függetlenül tud adni mindenkinek. Nagyon örülök, hogy gyerekként már magamba szívhattam ezeket a dalokat, mert anyukám fontosnak tartotta ezt. A családom mindig is szerette a jó érzést, a pozitivitást. Apám például imádott társaságban lenni. Rengeteget grilleztünk, jöttek a szomszédok, rokonok, haverok. Vagy mi mentünk, vagy ők jöttek. Az ő családja is jó nagy, hogyha kint voltunk a falujában, mindenki örült, hogy jöttünk, és nagy hepajt rendeztek, előkerültek a dobok meg a hangszerek – mesélt az afrikai múltról nemrég a Hajógyár nevű YouTube-csatorna Életút című műsorában az énekesnő, aki a közösségi oldalának tanúsága szerint most ugyanezt csinálja, mint az édesanyja, csak éppen fordítva.
Azaz Magyarországon született gyermekeit rendszeresen hazaviszik Ghánába, nem csak azért, hogy az azóta is ott élő édesanyját, a gyöngyművész és ékszerkészítő Torda Katit meglátogassák, hanem hogy megismertesse velük az afrikai gyökereiket.