EU-szintű keretrendszert sürgetnek az olajcégek amerikai-iráni háború miatt keletkező többletnyereségének megadóztatására Németország, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Olaszország és Lengyelország pénzügyminiszterei, akik közös levelet küldtek az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő ír pénzügyminiszternek.

Kifejtik, hogy az olajtársaságok profitja a közel-keleti konfliktus és az energiaválság miatt jelentősen megugrott, ezért szerintük részt kell vállaljanak a lakosság terheinek csökkentésében. Indoklásukban pedig kifejezetten a megélhetési kiadások növekedését és az elmúlt évek legnagyobb kínálati sokkját említik.

Nem elég a kormány intézkedése

Javaslatuk szerint a szeptember közepén Dublinban soron következő, EU-s pénzügyminiszteri ülésen arról kell tárgyalni, hogy egy közös EU-s extraprofitadó rendszer vált szükségessé. Ehhez sürgősen bekéretnék a finomítói árréseket is, hogy kiderüljön, a benzin, dízel drágulása mögött mekkora a valódi költségnövekedés, vagyis az ellátási lánc melyik pontján szakítják a legtöbbet az olajválságon.

Az egyes országokban eddig hozott kormányzati intézkedések nem voltak elegendőek a vállalkozások és a polgárok költségeinek stabilizálásához, ezért sürgősen közös megoldás kell – írják a Handesblatt által idézett levélben. A németek szerint például az így beszedett pénzt a közlekedési költségek csökkentésén vagy ideiglenes rezsitámogatáson keresztül lehetne visszaadni az embereknek.

Egyszer már bevált, pláne itthon

Nem lenne újdonság Brüsszelnek: az EU a 2022-es energiaválság idején és a következő évben már elrendelt egy kötelező szolidaritási hozzájárulást az olaj-, gáz-, szén- és finomítói szektorban. Akkor nem a teljes profitot adóztatták meg, hanem az előző három év átlagos adóalapjának százhúsz százalékos szorzója fölötti nyereséget, tagállamonként minimum 33 százalékos kulccsal. Azt is kikötötték, hogy a különadó bevételét a kormányok a magas energiaárak csökkentésére, a háztartások és az energiaintenzív vállalatok támogatására, illetve a megújuló energiák programjaira fordítsák.

Itthon az Orbán-kormány 2022-ben kirótta a különadót az orosz Urals és a Brent olaj ára közötti különbözetre, amelyet idén sávosítottak, de a 2027 végéig meghosszabbított közteher legmagasabb, 95 százalékos kulcsa jelenleg is érvényben van. Tavaly ebből a Mol körülbelül 30 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe, míg 2022 óta összesen ennek több mint tízszerese érkezhetett be.

A Tisza-kormány számításai szerint az intézkedés idén 6,25 milliárd, jövőre 15 milliárd forint többletbevételt jelenthet. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy a tagállamok által újonnan szorgalmazott, EU-s extraprofitadó hozna-e még a magyarok konyhájára, azaz beleszámítanák-e a már érvényes különadót a közös terhelésbe.