Szókratész még azt mondta, óvakodjunk a tevékeny élet improduktivitásától, igen, jól olvastuk, a túl sok aktivitás az ókori görög szerint terméketlen volt – hiszen a gondolkozástól vonta el például az időt. A XIX. századi nemesség azt sem tudta, mi fán terem a hétvége, annyit mulatoztak mindennap, jóformán csak pihentek, munkájuk maximum a kártyázásban merült ki. És ez így volt rendjén. Ezzel szemben ma épp az ellenkezőjét tapasztaljuk, nem sokat gondolkozunk, elmélkedünk, szemléljük a világot csak önmagáért, mert állandóan teszünk-veszünk valamit, és szégyellheti magát az, aki nem elég elfoglalt, nem dolgozik este és hétvégén. Az influenszerek is ezt a képet tükrözik, és nekünk is lelkiismeret-furdalásunk van, ha el-elkalandozunk, vagy akár tudatosan megpihenünk munkaidőben – vagy azon kívül.

Claudia Hammond, a téma egyik szakértője viszont könyvekben és több podcastben is hangsúlyozza, mennyire fontos lenne megpihenni napközben, és hagyni kikapcsolni az agyat. Egy globális, 18 ezer ember bevonásával készült vizsgálatból tudhatjuk, az emberek 9 százaléka azonban nem meri ezt megengedni magának, sőt kifejezetten bűnként gondol a pihenésre. És akinek lelkiismeret-furdalása van, az nem tud olyan pihentetően kikapcsolni, mint akinek nincs.

Szuperproduktív kinder

A kutatások azt mutatják, az agy gyorsan ismétli az újonnan tanult feladatokat pihenés közben, így a jövőbeni gyakorlás sikeresebbé válik. Az agy, ha nincs direkt aktivizálva, egy speciális hálózatot kapcsol be, amely feldolgozza a gondolatokat, emlékeket épít – és segít a tervezésben.

De ha munka közben pihenünk, akkor lustának tarthatnak minket, pedig akár 2 perces mikroszünetek is segítenek – az ablakon kimerengés, csukott szemmel relaxálás is felfrissíti az agyat, főleg ha óránként megtesszük. Ezek a szünetek a memóriára is jó hatással vannak: Hammond egy német gyerekekkel végzett kísérletre is hivatkozik, amiből kiderült: a 25 percenként 5 perces szünetet tartó gyerekek gyorsabbak lettek a kontrollcsoportnál. Úgyhogy a pauza nem időpocsékolás, pazarlás, hanem épphogy időt takarít meg a gyorsaság miatt.

És mi a legjobb út a pihenéshez? Hammond szerint saját preferenciánktól és habitusunktól függ, de egy nagy felmérés szerint 10 módszer van a topban. A mindflullness a 10., majd jön a tévézés, az álmodozás, egy forró fürdő, séta a szabad levegőn, semmittevés, egyedüllét, zenehallgatás, természetjárás, és olvasás (könyv, és inkább fikció). Hammond azt mondja, társaságban, barátokkal lenni élvezetes és boldogságot okoz, de pihentetőbb a magány, mert nem kell mások igényire, viselkedésére figyelni. 

Az olvasás áldásai

Az olvasás furcsának tűnhet, mint top pihentető tevékenység, mert koncentrálni kell a szövegre, komoly kognitív munka, de ahogy elmerülünk benne, az a napközbeni álmodozáshoz hasonló, ami szintén kikapcsolja az agyat. 

Vannak, akik a mélyebb pihenésre esküsznek, ilyen lehet a jóga, tai chi, de ki tudja ezt beilleszteni a dolgos napjába? Aki otthonról munkálkodik talán. Megnyugtathat és kihozhat a stresszből a kertészkedés, a digitális detox, a könnyű házimunka is. 

A jóga nidra is ajánlott, ami egy 20-40 perces vezetett mélyrelaxáció. Hanyatt fekvésben, az ébrenlét és az álom határán lebegünk, a cél pedig a teljes fizikai, mentális és érzelmi ellazulás, az idegrendszer mély regenerációja, miközben a tudatosság végig fennmarad. Nem igényel mozgást vagy előzetes jógatudást. Jelentősen csökkenti a stresszt és a szorongást, segít a krónikus fáradtság leküzdésében – és javítja az alvás minőségét. Támogatja a sejtszintű és idegrendszeri regenerációt. Egyfajta vezetett meditáció, de mélyebben működik. A test alszik, de a tudat a tudatosság egy mélyebb szintjén működik.

De máshogy is pihenhetünk, az a lényeg, hogy ne legyünk produktívak, hagyjuk kikapcsolni az agyunkat óránként néhány percre.  

(Borítókép: Egy irodai dolgozó napozik az ebédszünetben. Fotó: Richard Baker / Getty Images)