GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 23. 3 percnyi olvasás
A globális élelmiszer-ellátás is célkeresztbe került.
Gabonaválság veszélye rajzolódik ki, miután Oroszország és Ukrajna egyre intenzívebben támadja egymás mezőgazdasági exportját és a gabonaszállítás infrastruktúráját. A fekete-tengeri útvonalak kiesése azért különösen veszélyes, mert a két ország együtt a világ búzaexportjának 27 százalékát adja, miközben az árak már most is jelentősen emelkedtek.
Oroszország és Ukrajna az elmúlt hónapokban egyre nagyobb erővel támadja egymás mezőgazdasági exportját, valamint azokat a kikötőket, vasúti útvonalakat és hajókat, amelyek a gabona világpiacra juttatásában kulcsszerepet játszanak.
Ukrajna július óta az orosz mezőgazdasági exportot kiszolgáló hajókat és infrastruktúrát is célba vette. A múlt héten az ukrán erők a novorosszijszki kikötő mindhárom gabonaterminálját eltalálták. A kikötő Oroszország gabonaexportjának több mint 40 százalékában érintett, így a támadás után az exportot átmenetileg fel is függesztették a javítások miatt.
Oroszország közben folytatja az ukrán fekete-tengeri kikötők elleni rakétatámadásokat, és több, Odessza felé tartó hajót is elsüllyesztett. Ha a támadások tartósan ellehetetlenítik a szállítást, annak hatása már nem pusztán a hadviselő felek gazdaságában jelentkezik.
Oroszország és Ukrajna együtt a világ búzaexportjának 27 százalékát adja, és ennek jelentős része a Fekete-tengeren keresztül jut el a vásárlókhoz. A két ország különösen fontos beszállítója a Közel-Kelet és Észak-Afrika több államának, így Egyiptomnak, Törökországnak és az Öböl menti országoknak.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a gabonapiac már eleve komoly nyomás alatt áll.
Az üzemanyag és a műtrágya ára emelkedett, miközben az ismétlődő hőhullámok Európában és az Egyesült Államokban is rontották a termelési kilátásokat. A búza ára már több mint 25 százalékkal magasabb a 2025-ös szintnél, és tovább emelkedik.
Az ENSZ előrejelzése szerint csak a klímaváltozáshoz kapcsolódó tényezők miatt mintegy 50 millió ember kerülhet akut élelmezési bizonytalanságba az év második felében. Ha ehhez az orosz és ukrán gabona tartós kiesése is hozzáadódik, az élelmiszerválság könnyen sokkal nagyobb méreteket ölthet.
Kimondták: újabb élelmiszerár-sokk közeleg – a világhírű elemzőház bemutatta, mely termékek drágulhatnak elsőként
Újabb élelmiszerár-sokk közeleg: a háborúk, az aszály, valamint az energia és a műtrágya drágulása hamarosan a magyar boltokban is éreztetheti hatását. Elsőként a friss zöldségek és gyümölcsök, majd a kenyér, a tészta, az étolaj és a tejtermékek ára emelkedhet.
A mostani helyzetben különösen fontos lenne a Fekete-tengeri gabonaszállítás biztonságának helyreállítása. A háború első időszakában a nemzetközi közösség nyomására létrejött a gabonamegállapodás, amely lehetővé tette az ukrán gabona szabadabb kijutását a világpiacra. Bár ez az egyezség később megszűnt, Oroszország és Ukrajna egészen mostanáig nem folytatott olyan szisztematikus kampányt, amelynek kifejezett célpontjai egymás agrárexportjai lettek volna.
Az amerikai Center for Strategic and International Studies elemzése alapján a támadások katonai haszna korlátozott lehet, a gazdasági és humanitárius következmények viszont világszerte jelentkezhetnek:
Kijev helyzetét tovább nehezíti, hogy a Duna felé történő átterelés lehetősége korlátozott. Az idei hőhullám és az alacsony vízállás a dunai szállítás kapacitását is visszafogja, vagyis egyre kevesebb alternatív útvonal marad a Fekete-tenger helyett.
A legnagyobb kockázatot azok az országok érzik, amelyek egyszerre függnek az orosz és ukrán gabonától, miközben kevés lehetőségük van gyorsan más beszállítóra váltani.
Egyiptom, Törökország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ezért közvetlenül is érdekeltek lehetnek a gabonaszállítások helyreállításában. Kína és India szintén jelentős orosz olajvásárló, miközben az élelmiszerpiacon is fontos szereplők.
Európának pedig nemcsak az élelmiszerárak miatt lehet érdeke a helyzet rendezése. Egy újabb, súlyos élelmiszerválság a migrációs nyomást is jelentősen növelheti.
A háború lezárása egyelőre távolinak tűnik, de a legveszélyesebb következményeinek korlátozása nem feltétlenül igényel békeszerződést. Egy nemzetközi kapcsolattartó csoport és egy új, a gabonaszállítások biztonságát garantáló megállapodás legalább ezt a frontot lezárhatná. A tét ugyanis már nem pusztán az, hogy mennyi gabonát tud eladni Moszkva vagy Kijev, hanem az is, hogy jut-e elegendő élelmiszer a világ legkiszolgáltatottabb térségeibe.
Már semmi nem elég az ukránoknak: most 220 millióról nyújtott be számlát Brüsszelnek Zelenszkij − erre már az Európai Bizottság sem tud semmit mondani
Ukrajna ismét Brüsszeltől kért segítséget, ám ezúttal nem fegyverekről van szó. Az elmúlt időszakban visszaesett az ukrán gabonaexport, ezért a termelők nehéz helyzetbe kerültek. A veszteségek az egekbe szöktek és úgy tűnik Zelenszkij nem képes önerőből kezelni a kialakult krízist, ezért az Európai Uniótól kért pénzügyi segítséget.
Napi