GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 23. 2 percnyi olvasás
Szeizmikus mérőjárművek jelentek meg München környékén.
Hosszú kutatási projektbe fogott a müncheni közművek és a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) annak érdekében, hogy felmérhesse a régió geotermikusenergia-potenciálját. A munkálatok a München déli térségében fekvő Dietramszell és Egling településeken kezdődtek, a méréseket pedig több csapat párhuzamosan végzi.
A müncheni közművek szerint a több hónapos projekt az ország eddigi legátfogóbb szeizmikus vizsgálata lesz, amelynek célja a régió geotermikus potenciáljának feltérképezése.
A cél egy összefüggő, háromdimenziós kép elkészítése a mélyben található földtani rétegekről, és az így nyert adatok alapján a geotermikus energia hasznosításának előmozdítása München tágabb térségében
− közölte a vállalat, valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkálatoknak csekély környezeti hatásuk lesz. A szakemberek a kijelölt mérési pontokon mindössze néhány percig dolgoznak. A környéken élő lakosok enyhe rezgést érzékelhetnek, amely egy elhaladó vonat vagy tehergépjármű keltette vibrációhoz hasonlítható.
A speciális járművek rezgőlapok segítségével keltenek hullámokat, amelyek visszaverődnek a különböző kőzetrétegek határfelületeiről. A visszaverődő rezgéseket úgynevezett geofonok érzékelik és rögzítik.
A közművek szerint a méréshez használt rezgések mértéke a DIN-szabványban meghatározott irányértékeken belül maradnak. A szakemberek a munkálatokat folyamatosan monitorozzák, valamint biztosítják, hogy ne keletkezhessen kár a települések infrastruktúrájában.
A mérésekhez használt geofonok a munkálatok idején a kijelölt helyükön maradnak.
A jelenlegi GIGA-M elnevezésű projektnek hosszú előzménye van, mivel München több mint húsz éve hasznosítja a mélységi geotermikus energiát. Az első ilyen erőmű 2004-ben kezdte meg működését, a közművek pedig 2015-ben és 2016-ban mintegy 170 négyzetkilométeres területen végezett szeizmikus méréseket.
A mostani vizsgálatok egy 1100 négyzetkilométeres területet kutatnak, a kinyert adatokat a szakemberek pedig a korábbi mérések eredményeivel kombinálják. Ezzel egy átfogó háromdimenziós földtani modell születik.
A térségben mintegy 50 geotermikus kút üzemel, amelyek megközelítőleg 400 megawattnyi hőteljesítménnyel rendelkeznek. Becslések szerint a potenciál azonban meghaladja az egy gigawattot is.
Ahogy az a Világgazdaság korábban megírta, 2026 márciusában Dorog–Esztergom térségben folytak szeizmikus mérések, amelyek a térség geotermikusenergia-potenciálját vizsgálták. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által végzett vizsgálatok mintegy 80 négyzetkilométeres területet érintettek.
Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere a kutatásokat megelőzően hangsúlyozta, hogy a projekt hosszú távon komoly lehetőségeket rejt, mivel
az alternatív energiaforrások segítségével nemcsak az ipari szereplők, hanem a közintézmények fűtése és hűtése is megoldható.
A geotermikus energia tulajdonképpen a Föld belső hőjének hasznosítása. A szakemberek több kilométer mélységből forró termálvizet hoznak a felszínre, hőcserélőkkel kinyerik belőle az energiát, majd a lehűlt vizet visszasajtolják ugyanabba a földtani rétegbe.
Előnye, hogy időjárástól függetlenül, folyamatosan rendelkezésre álló, helyi és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás.
Hátránya ugyanakkor a rendkívül magas beruházási költség, valamint a fúrások földtani kockázata. Továbbá azt is érdemes megjegyezni, hogy a termálvizet nehéz kezelni, mivel a fémeket korrodálja, valamint a csövekben ásványi lerakódásokat okoz.
Napi