BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 23. 7 percnyi olvasás
A Kati és a Kerek Perec neve ma már leginkább a magyar popzene retró különlegességei között bukkan fel, pedig a hetvenes évek második felében egyáltalán nem számított másodvonalbeli zenekarnak. Nagy Kati karakteres hangja, a csapat könnyen befogadható popzenéje és látványos színpadi jelenléte gyorsan ismertté tette. Története azonban nem várt, korai véget ért.
Annak idején a televízió is felfigyelt rájuk: szerepeltek az Egymillió fontos hangjegyben, fesztiválokon léptek fel, 1977-ben a Metronómon is megmutatták magukat, majd eljutottak a sopoti Intervízióra. 1979-ben megjelent az első nagylemezük, amelyen többek között a Titanic című dal szerepelt.
Ez is érdekelheti
Egy ország rajongott érte, mégis hosszú évekre eltűnt a színpadról. Cserháti Zsuzsát egy visszautasított ajánlat és egy nagy hatalmú zenei vezető hozta igazán nehéz helyzetbe, az elvesztegetett évek és a súlyos lelki harcok után pedig a barátok próbálták visszahozni őt az életbe. Nem jártak sikerrel, az énekesnő túl korán halt meg, mindössze 55 évesen.
A Kati és a Kerek Perec ekkor már ott volt a magyar pop élmezőnyében. Csakhogy közben egyre fontosabbá vált egy másik kérdés: melyik magyar zenekarból lehet olyan produkció, amely külföldön is eladható?
A válasz végül a Neoton lett. A döntés következményei azonban messze túlmutattak azon, hogy melyik együttes kap több külföldi fellépést vagy jobb lemezszerződést. Az egyik zenekar számára ugyanis ez a felemelkedést jelentette, míg a másiknak egy sikerekkel és barátságokkal járó korszak végét, sértettséget és széthullást.
Erdős Péter döntése meghatározta a Kati és a Kerek Perec további sorsát
A történet kulcsfigurája Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat nagy hatalmú vezetője volt - írja Mező Gábor A szárnyszegő című könyvében.
„Mind a kettőnek csináltam nagylemezt – akkor még semmilyen személyes elkötelezettségem nem volt –, majd a végén a Neotont választottam” - mondta egy felvételen Erdős.
Végvári Ádám énekes-gitáros és Bardóczi Gyula dobos 1979-ben még a Kati és a Kerek Perec tagja volt, 1980-ban pedig már a Neoton Famíliához került. A Neoton számára megnyílt az út a nemzetközi piac felé. Külföldi fellépések, új lehetőségek, majd Japán és más országok következtek. A zenekarból néhány év alatt valódi magyar popzenei exportcikk lett. A Kati és a Kerek Perec közben elkészítette második nagylemezét, a Szerpentint, de már nem ugyanazzal a lendülettel haladt előre.
A Kati és a Kerek Perec zenekar / Fotó: Fortepan, Urbán Tamás
A 79 esztendős Bardóczi a Vasárnapi Blikknek elmondta: számára nem egyszerűen egy zenekar volt a Kati és a Kerek Perec, mert négyük között különleges kapcsolat alakult ki.
– Kati nagyon jó fej volt, szerettem – jelentette ki Bardóczi Gyula. – Zseninek tartottuk: olyan nótákat írt, és olyan muzsikus volt, hogy azt nem is lehet egyszerűen csak azzal elintézni, hogy zenész. Az FMH-ban volt egy koncertünk, ahol a Neoton is fellépett, és utána keresett meg Erdős Péter. Felajánlotta, hogy csatlakozzam a Neotonhoz. Évi 53 előadásról, külföldi utakról és szolgálati útlevélről beszélt, én pedig úgy éreztem, hogy egy olyan szintre tudok lépni, ahol nagyobb biztonságban vagyok.
A lehetőség egzisztenciálisan komoly előrelépést jelentett Bardóczi számára, a döntés azonban egyben a Kati és a Kerek Perec történetének lassú, de biztos végét is jelentette. A zenész ma úgy látja, hogy a háttérben nem csupán az ő pályaváltása állt.
– Nem véletlenül rombolta szét Erdős Péter a Kati és a Kerek Perecet. Nagyon együtt voltunk, nagyon szerettük egymást, és szerintem ez is benne lehetett abban, ami történt. Aztán amikor eljöttünk, a többiek úgy éreztük, hogy árulók vagyunk. Pedig mi nem éreztük annak magunkat. Már klipeket is forgattunk, többek között a Titanic című anyaghoz, aztán amikor kiléptünk, a korábban elkészült felvételekből kivágtak bennünket.
Nagy Katit zseninek tartották zenésztársai / Fotó: Fortepan, Gyulai Gaál Krisztián
„1984-ben elbúcsúztam a fiúktól, azóta önállóan dolgozom. Kuvaitban, Egyiptomban és Angliában vállaltam egy-egy hónapos szerződést, semmi esetre sem akartam évekre elkötelezni magam távol az otthonomtól” – nyilatkozta a 2010-ben elhunyt Nagy Kati a Magyar Ifjúság korabeli cikkében.
Nagy Kati a zenei karrier után a civil életben találta meg a helyét, 2010-ben hunyt el / Fotó: Facebook
A történtek legfájdalmasabb része csak évekkel később vált igazán nyilvánvalóvá, amikor Bardóczi felkereste a zenéléstől visszavonult énekesnőt a körúti díszállat-kereskedésében. A találkozás egészen másképp alakult, mint amire számított.
– Rám nézett, elkezdett hangosan sírni, és azt mondta: Takarodj ki az üzletemből! Ez nekem nagyon rosszul esett – mesélte szomorúan Bardóczi Gyula. – Nem az volt a baj, hogy haragudott, hanem az, hogy egy olyan embernek mondta ezt, akivel korábban nagyon szoros kapcsolatban volt. Kiderült, milyen óriási törés volt az életében az az időszak.
Napi