KülföldSzerző: origo 2026. 08. 23. 2 percnyi olvasás
Ezek voltak a hét legfontosabb külpolitikai hírei.
Az amerikai elnök a héten ismét bejelentést tett az iráni háború kapcsán. Donald Trump elmondása szerint jelenleg nem zajlanak tárgyalások és nincsenek is tervben, a Hormuzi-szoros pedig nyitva van.
Az amerikai elnök közösségi oldalán jelezte, hogy a Hormuzi-szoros immár teljes terjedelmében járható, az aknákat pedig eltávolították. Trump bejelentése kapcsán sok találgatás indult, miután korábban még arról volt szó, hogy a felek folytatják a tárgyalásokat. Ezt azonban Donald Trump cáfolta, miután elmondása szerint nem zajlanak és nincsenek is tervben további tárgyalások.
Az amerikai elnök szerint a haditengerészet blokádja természetesen érvényben marad.
Az eredetileg 60 napos tűzszüneti megállapodás ezzel minden jel szerint véget ért. Teherán ugyanakkor jelezte, hogy a megállapodás nem lehetetlen, csupán felfüggesztették az arról szóló egyeztetést, Irán pedig kész tárgyalóasztalhoz ülni, ha az Egyesült Államok elfogadja feltételeit.
A brit miniszterelnök első kisebb botránya már meg is volt, miután a Politico számára több forrás is arról beszélt, hogy Andy Burnham több üzenetet is váltott valakivel, aki a Susie Wiliesnek, a Fehér Ház kabinetfőnökének adta ki magát. A Downing Street ugyan igyekezett a dolgot jelentéktelennek beállítani, azonban több szakértő is biztonsági botrányról beszél.
A brit miniszterelnök hivatala egyébként csak annyit közölt, hogy az üzenetváltás megtörténtek, azonban azok részleteiről nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem osztott meg részleteket.
Annyi azonban biztos, hogy a britek eléggé aggódtak hozzá, hogy a washingtoni nagykövet által üzenjenek a Fehér Háznak, miután gyanújuk szerint Susie Wilies telefonját ismét feltörték. A Fehér Ház kabinetfőnökének telefonját egyszer már sikeresen törték fel ismeretlenek, akkor több üzletember és szenátor is kapott gyanús üzeneteket.
Az új EU Migrációs és Menekültügyi Paktumra, valamint a dublini szabályokra hivatkozva Németország megkezdte az első kitoloncolásokat Olaszországba. A szabályok értelmében a migránsok menedékkérelmét az érkező országban kell elbírálni, Róma azonban nem akar precedenst teremteni.
A dublini rendszer értelmében a menedékjog iránti kérelem elbírálása általában azt az EU-tagállamot terheli, amelyen keresztül a kérelmező először belépett az EU-ba.
Róma azonban jelezte, hogy nem fogadja el a három menedékkérő áthelyezését. A források a levelet szívélyes hangvételűként írták le, azonban a háttérben érezhetően fokozódik a feszültség. Olaszország ugyanis a fő migrációs útvonal mentén helyezkedik el, a migránsok egy jelentős része számára azonban Németország a végső célállomás.
Napi