KülföldSzerző: origo 2026. 08. 23. 1 percnyi olvasás
Nem csak Ausztria, de a világ leghíresebb elraboltja lett, aki előkerült.
Pontosan 20 évvel ezelőtt, 2006. augusztus 23-án Natascha Kampusch, aki ekkoriban már elrablója társaságában és folyamatos felügyelete mellett elhagyhatta szobáját, kihasználta az egyetlen adandó alkalmat, és megszökött. Mialatt a lány egy porszívóval épp fogva tartója furgonját takarította, a férfi egy hívást fogadva picit odébb sétált. A 18 éves lány meglátta az esélyt, és 12 óra 53 perckor futásnak eredt. Segítséget kért, és noha az első emberek rá sem hederítettek, végül egy 71 éves asszony hívta a rendőrséget. Noha a kiérkező járőröknek semmit sem mondott a Natascha Kampusch név – hiszen a lányt ekkor már 8 éve keresték –, a hatóságok végül egy sérülés, valamint DNS-vizsgálat alapján azonosították, hogy tényleg ő az, akit 10 évesen elraboltak. Elrablója, Wolfgang Přiklopil még aznap öngyilkos lett: egy vonat elé vetette magát. Megmondta a lánynak előre: inkább eldobja az életét, de nem hagyja, hogy elfogják.

Wolfgang Přiklopil 1998. március 2-án reggel ragadta el az épp iskolába induló tízéves Nataschát Bécsben, majd azonnal az alig pár ezer lakosú Strasshof an der Nordbahn városába hajtott. Itt élt a férfi 1984 óta, abban a házban, amit még a nagyapja, Oskar Přiklopil épített a második világháborút követően. Ő alakította ki fiával együtt azt a bunkert is, ami később Natascha Kampusch börtöne lett. Az alig öt négyzetméteres, a föld alatt három méterrel fekvő, garázsból nyíló szobának nem volt ablaka, és teljesen hangszigetelt volt. A lány elrablója kívülről szabályozta a világítást és a levegőztetést is. A férfi később kisebb engedményeket tett: a lány nappal felmehetett a lakásba, esetenként ki az udvarra – persze folyamatos felügyelet mellett. Přiklopil azzal fenyegette: ha szökni próbál, megöli. Többször megverte őt, éheztette, szexuálisan bántalmazta. Amikor a 18 éves Natascha Kampusch elmenekült, mindössze 48 kilós volt – csupán 3 kilogrammal több, mint elrablásakor.

Újra és újra azt kérdeztem magamtól, sok millió ember közül miért pont velem kellett megtörténnie ennek. Mindig arra gondoltam: biztos nem azért jöttem a világra, hogy hagyjam magam bezárva tartani, és teljesen tönkretenni az életem. Mindig úgy éreztem magam, mint egy csirke a ketrecben. Biztos látták a tévében a cellám, tudják hát milyen kicsi volt, kétségbeejtő
– magyarázta Natasha a szabadulása után, egy interjúban.