TechtudSzerző: origo 2026. 08. 23. 2 percnyi olvasás
A testzsírt, az izomtömeget és a hormonokat is megváltoztathatja.
A finnországi Oului Egyetem munkatársai összesen 2264, 46 éves résztvevő adatait elemezték. Azt kutatták, hogyan függ össze a rendszeres kávéfogyasztás a vérben található anyagcseretermékekkel, a kardiometabolikus kockázati tényezőkkel, illetve a nemi hormonok szintjével.

Az adatokból kiderült, hogy a rendszeresen kávézóknak alacsonyabb volt a teljes testzsírszázalékuk, és a szervek körül felhalmozódó, úgynevezett zsigeri zsírjuk mennyisége is elmaradt a többiekétől. Ezzel párhuzamosan nagyobb vázizomtömeggel rendelkeztek, miközben a testtömegindexük (BMI) megegyezett a kevesebb kávét fogyasztókéval.
A nagyobb kávéfogyasztás emellett mindkét nemnél az elágazó láncú aminosavak alacsonyabb vérszintjével is együtt járt.
Ez azért jelentős, mert korábbi vizsgálatok ezen anyagok tartósan magas szintjét az inzulinrezisztenciával és a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával hozták összefüggésbe.
A legvilágosabb különbségek a nemi hormonok terén a férfiaknál mutatkoztak. A férfiak esetében a több kávé kedvezőbb glükóz-inzulin profilt eredményezett, továbbá magasabb össztesztoszteron-szinttel és több biológiailag hasznosuló tesztoszteronnal társult. Ugyancsak megemelkedett náluk a nemi hormonokat kötő globulin, azaz az SHBG koncentrációja.
Ezzel egyidejűleg azonban a szabad tesztoszteron szintje és a szabad androgén index némileg alacsonyabbnak bizonyult. A nőknél ezzel szemben a hormonális összefüggések kevésbé voltak kiterjedtek: náluk elsősorban magasabb SHBG-szintet és alacsonyabb szabad androgén értékeket figyeltek meg. Luca Verroest, a kutatás vezető szerzője kiemelte, hogy ezek a hormonális sajátosságok akkor is fennmaradtak, amikor az elemzés során figyelembe vették a testtömegindexet és az egyéb életmódbeli tényezőket is.
Mivel a kutatás pusztán megfigyeléses jellegű volt, egyértelműen nem bizonyítja, hogy közvetlenül a kávé idézte elő a testösszetételben és a hormonszintekben tapasztalt különbségeket, csupán ok-okozati viszonyt nem igazoló összefüggéseket mutat ki.
A szakemberek jelenleg állatmodelleken vizsgálják, hogy pontosan a kávé okozza-e ezeket a biológiai eltéréseket, és ha igen, mely kávévegyületek állhatnak a háttérben. A későbbiekben embereken végzett, beavatkozásos klinikai vizsgálatokat is terveznek. A jelenlegi eredmények alapján azonban egyelőre korai lenne új táplálkozási ajánlásokat megfogalmazni.
A kérdés különösen aktuális Finnországban, ahol a kávéfogyasztás a legmagasabbak közé tartozik a világon, átlagosan évi 11,8 kilogramm személyenként.