GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 23. 6 percnyi olvasás
A fejlesztőkre teljes áttervezés várhat, más projektek pedig végleg eltűnhetnek.
Átmenetileg mindenképpen növeli a beruházói bizonytalanságot, hogy a kormány egyszerre több nagyberuházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát is megszünteti – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ elemzője.
A következmények projektenként eltérhetnek: lesznek fejlesztések, amelyek kisebb módosítással és korlátozott csúszással folytatódhatnak, máshol azonban a teljes áttervezés vagy akár a beruházás törlése is felmerülhet. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentése alapján egyebek mellett
veszíti el a különleges jogállását. A döntés érinti a Nyugati pályaudvar mellé tervezett Nemzeti Cirkuszművészeti Központot és egy törökbálinti lakófejlesztést is.
A már kiadott építési engedélyeket a státusz visszavonása önmagában nem érvényteleníti. Megszűnnek azonban azok a különleges szabályok, amelyek lehetővé tették a helyi előírásoktól való eltérést, a gyorsított engedélyezést és az önkormányzatok döntési jogainak korlátozását.
A beruházóknak így ismét alkalmazkodniuk kell a helyi építési szabályzatokhoz. Az engedélyek módosítása, az épületek további magasítása vagy más paraméterek megváltoztatása már nem történhet automatikusan a korábbi kedvezmények alapján, az úthasználatról és az infrastruktúra igénybevételéről pedig meg kell állapodniuk az érintett településekkel.
Molnár Dániel szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státusz olyan speciális szabályokat jelent, amelyek jelentősen lerövidítik az engedélyezési eljárásokat, miközben a beruházók rugalmasabb előírások mellett valósíthatják meg a projektet.
Ez indokolt lehet azoknál a fejlesztéseknél, amelyek ténylegesen fontosak az egész ország számára, vagy amelyeknél különösen nagy jelentősége van a gyors megvalósításnak. Az elmúlt években azonban az eredeti cél kitágult.
A kiemelt státuszt sokszor inkább gumiszabályként alkalmazták. Beruházások és projektek sokasága került a hatálya alá, amelyek esetében a nemzetgazdasági érdek nem mindig volt tisztán beazonosítható
– mondta az MGFÜ elemzője a Világgazdaságnak. Molnár Dániel szerint a konstrukció eredetileg kivételnek indult, az elmúlt időszakban azonban fokozatosan „kvázi-főszabállyá” vált. A mostani döntés ezért nem csupán néhány konkrét beruházás sorsáról szólhat, hanem a teljes fejlesztési és engedélyezési rendszer átalakításának kezdetét is jelezheti.
A gyorsított eljárás nemcsak az építkezések megkezdését könnyítette meg. Magyarország tőkevonzó képességében is szerepet játszhatott, mivel a nagyberuházók számára fontos szempont, hogy mennyi idő alatt szerezhetik meg az engedélyeket, és milyen feltételek mellett kezdhetik el a kivitelezést. Az elemző felhívta a figyelmet, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státusz kiszámíthatóbbá és gyorsabbá tehette ezt a folyamatot, legalábbis azoknál a projekteknél, amelyek megkapták a különleges jogállást.
Ennek megszüntetése ezért a helyi érdekérvényesítés erősödése mellett egy korábbi befektetési ösztönző elvesztését is jelenti.
Molnár Dániel úgy látja, a döntés átmenetileg mindenképpen növeli a bizonytalanságot. Ez nemcsak a most érintett fejlesztésekre, hanem a jövőbeli beruházásokra is igaz lehet.
A fő kérdés az, meddig tart az átmeneti időszak, és milyen szabályozás lép a korábbi rendszer helyébe. A befektetők számára az átlátható, stabil és előre tervezhető feltételek lennének a legfontosabbak, mert ezekhez akkor is tudnak alkalmazkodni, ha a szabályok szigorúbbá válnak.
A hosszabb ideig fennmaradó bizonytalanság azonban kivárásra ösztönözheti a vállalatokat. Egy nagyobb ingatlan- vagy ipari fejlesztés előkészítése éveket vehet igénybe, ezért már az engedélyezési környezet későbbi változásának lehetősége is befolyásolhatja a beruházási döntéseket.
Az önkormányzati jogkörök visszaállítása általában hosszabb eljárásokat és több egyeztetést jelenthet a fejlesztők számára. A helyi építési szabályoknak való megfelelés, az infrastruktúra használatáról szóló megállapodások, valamint a lakossági és környezetvédelmi szempontok beépítése növelheti a projektek költségét. Molnár Dániel szerint ennek ugyanakkor pozitív hozadéka is lehet:
ha a helyi közösségek nagyobb beleszólást kapnak a beruházásokba, javulhat a kapcsolatuk a fejlesztőkkel, és mérséklődhet a projektekkel szembeni ellenállás.
Ez közvetve a beruházó érdekeit is szolgálhatja. Egy helyben elfogadott, szélesebb társadalmi támogatással megvalósuló fejlesztést kisebb eséllyel akadályoznak elhúzódó jogviták, demonstrációk vagy politikai konfliktusok.
A kérdés az, hogy ez a kompromisszum milyen mértékben növeli a költségeket, és mennyire befolyásolja a beruházási hajlandóságot. A helyi közösségekkel kialakított jobb viszony hosszabb távon pénzügyi előnyökkel is járhat, a fejlesztők számára azonban az engedélyezési folyamat elején elsősorban a többletidő és a többletköltség lesz érzékelhető.
A kiemelt státusz elvesztésének pénzügyi hatására Molnár Dániel szerint nem lehet minden projektre érvényes számot mondani. A következmény attól függ, hogy a beruházás mennyire tér el a helyi szabályoktól, milyen engedélyeket szerzett már meg, és melyik szakaszban tart a megvalósítása.
Azok a fejlesztések, amelyek a helyi előírásoknak is nagyrészt megfelelnek, azonos vagy nagyon hasonló tartalommal folytatódhatnak. Ezeknél korlátozott csúszás és kisebb többletköltség lehet a következmény.
Más projekteknél azonban az épületek magasságát, beépítési sűrűségét, funkcióját, közlekedési kapcsolatait vagy környezeti hatásait is újra kellhet gondolni. Ilyenkor nemcsak új tervekre és engedélyekre lehet szükség: az eredeti üzleti modell is érvényét veszítheti.
Súlyosabb esetben akár a teljes áttervezés vagy a projekt törlése is felmerülhet, amennyiben a beruházó az új feltételek mellett már nem látja megtérülőnek a fejlesztést
– fogalmazott az elemző.A Pázmány Campus jelenlegi terve például ebben a formában biztosan nem valósul meg Józsefvárosban. A helyi civilek korábban pert nyertek az építési engedéllyel kapcsolatban, a kiemelt státusz megszüntetése után pedig a projektnek már a kerületi szabályokhoz is igazodnia kell.
A Club Aliga, a Láng-negyed és a soroksári–gyáli fejlesztés esetében szintén kulcskérdés, hogy az eredetileg tervezett beépítésből mennyi fér össze az önkormányzati elképzelésekkel. Ha a fejlesztők csak lényegesen kisebb vagy más tartalmú projektet valósíthatnak meg, az a várható bevételt és a megtérülést is alapjaiban módosíthatja.
Az eddigi kormányzati nyilatkozatok alapján a jelenlegi helyzet inkább átmenetinek tekinthető. A kiemelt beruházások rendszerét átalakíthatják, miközben a helyi érdekérvényesítés és a környezetvédelmi szempontok nagyobb szerepet kaphatnak.
Molnár Dániel szerint a következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy az új szabályozás mennyire nyeri el a beruházók tetszését, és milyen hatást gyakorol a fejlesztési hajlandóságra.
Az sem mindegy, milyen kivételeket határoznak meg a valóban fontos beruházások számára. Az országos infrastruktúra-fejlesztések, nagy ipari projektek vagy időben szigorúan kötött uniós beruházások esetében továbbra is indokolt lehet a gyorsított engedélyezés. A tét az, sikerül-e olyan rendszert kialakítani, amelyben a kivétel nem válik ismét általános gyakorlattá.
A kiemelt státuszok visszavonása az építőipart különösen érzékeny időszakban éri. Az ágazat az elmúlt években egyszerre szenvedett az energiaárak emelkedésétől, a magas kamatoktól, a gyenge vállalati beruházási hajlandóságtól és az uniós források visszatartásától.
Molnár Dániel szerint a kereslet jelenleg erősen kettészakadt. Bizonyos területeken – például a lakásépítéseknél vagy egyes állami fejlesztéseknél – megjelentek érdemi megrendelések, a vállalati szektor aktivitása azonban továbbra is visszafogott.
Korábban arra lehetett számítani, hogy az uniós pénzek beérkezése elindíthatja az építőipar fellendülését. A most kialakult szabályozási bizonytalanság azonban ismét óvatosságra késztetheti a beruházókat.
A vállalatok reakciója elsősorban attól függhet, mennyire tartják átmenetinek a helyzetet. Ha gyorsan elkészül az új, kiszámítható szabályozás, a projektek egy része rövidebb kivárás után folytatódhat. Ha azonban hosszú ideig nem derül ki, milyen feltételek mellett lehet fejleszteni, a beruházások elhalasztása és törlése is gyakoribbá válhat.
Ahogy a Világgazdaság a Tisza-kormány első száz napját értékelő cikkében megírta, az építőipar teljesítménye már a mostani döntés előtt sem adott okot különösebb optimizmusra.
Júniusban az ágazat munkanaptényezővel kiigazított termelési volumene öt százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az első fél év egészében 0,7 százalékos visszaesést mértek, miután tavaly még 2,8 százalékkal nőtt a termelés. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a Világgazdaságnak úgy fogalmazott:
már annak is örülnénk, ha az ágazat teljesítménye az év egészében nem kerülne mínuszba.
A szakember a vártnál gyengébb teljesítményt részben a kormányváltást követő átalakulásokkal magyarázta. A kormányzati intézményrendszer változása miatt a külföldi befektetők egyelőre kivárnak, miközben a lakosság körében is bizonytalanság érzékelhető.
A jövőre vonatkozó adatok még a jelenlegi teljesítménynél is kedvezőtlenebb képet mutatnak. A nyár elején az új építőipari szerződések volumene 42 százalékkal zuhant. Ez azért különösen aggasztó, mert a szerződésállomány alakulása jelzi, milyen mennyiségű munkára számíthatnak a vállalkozások a következő hónapokban – jelezte Molnár Dániel. Ha nem érkeznek új megrendelések, a jelenleg futó projektek befejezése után tovább csökkenhet az ágazat teljesítménye.
A kiemelt státuszok visszavonása önmagában nem jelenti az összes érintett beruházás leállítását. A projektek körüli bizonytalanság azonban tovább gyengítheti az új megrendeléseket, különösen akkor, ha a fejlesztők hónapokig nem tudják, milyen feltételekkel folytathatják az előkészítést.
Koji László szerint az építőipar tartós javulására addig aligha lehet számítani, amíg a magyar gazdaság növekedési üteme nem emelkedik két-három százalék fölé. A gyenge európai építőipari konjunktúrának ugyan van egy kedvező munkaerőpiaci mellékhatása:
a külföldi lehetőségek szűkössége miatt kisebb a magyar szakemberek elvándorlásának veszélye. Ez azonban önmagában nem oldja meg a megrendeléshiányt.
Molnár Dániel szerint ezért az új beruházási rendszer kidolgozásánál egyszerre kellene figyelembe venni a helyi közösségek jogait és a fejlesztők kiszámíthatóság iránti igényét. Ha az átmeneti időszak elhúzódik, a kiemelt státuszok visszavonása nemcsak néhány vitatott projekt sorsát írhatja át, hanem az egész építőipar kilábalását is késleltetheti.
Napi