Figyelemreméltó, ha úgy tetszik, döntő érvet tett közzé a JÉGER-rendszerről a Klímapolitikai Intézet a közösségi oldalán. Ebben a szakmai szervezet azt válaszolja meg végleg, hogy valóban a jégelhárító megoldás a felelős-e a csapadékhiányért Magyarországon.

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, az elmúlt hetekben sok vita övezte az Országos Jégkármérséklő Rendszer, a JÉGER működését. Az idei rendkívüli aszály miatt sok gazdálkodóban és a lakosság körében is felmerült kérdés: lehet-e összefüggés a rendszer működése és a csapadékhiány között? Számos vélemény, petíció és álláspont látott napvilágot, miközben az is világossá vált, hogy maguk a gazdák sem gondolkodnak egységesen erről a kérdésről.

Ezért az agrárminisztréium úgy döntött, hogy nem vállalja fel egymaga a döntést, hanem a gazdák véleményére alapozza, mi legyen a JÉGER sorsa. A gazdák többsége a JÉGER szüneteltetésére szavazott, ezért a jégkármérséklő rendszer a jövőben csak az azt támogató vármegyékben és szigorúbb feltételekkel működhet tovább.

1. A Dunántúl több megyéjében továbbra is a működés fenntartása mellett alakult ki többség,
2. míg az Alföld több térségében a gazdák a rendszer leállítását támogatják.

Azokban a megyékben, ahol a többség a JÉGER működtetését támogatja, a rendszer tovább működik, ahol pedig a szüneteltetés mellett döntöttek, ott nem indítják el a generátorokat. De ahol tovább üzemel, ott is szigorítanak a működés feltételein.

Korábban már 50-60 százalékos jégeső-valószínűség esetén is el lehetett rendelni a generátorok indítását. Mostantól már csak akkor indítják el a JÉGER-t, ha a HungaroMet legalább 80 százalékos valószínűséggel jelez jégesőt.

Itt a végső bizonyíték, mit okozott a JÉGER-rendszer kikapcsolása Magyarországon

A Klímapoltikai Intézet most arról írt, hogy ha valaki tudományosnak tűnő magyarázatokkal próbálja elhitetni, hogy egy jégkármérséklő rendszer képes megváltoztatni egy egész ország időjárását, akkor arra érdemes szakmai választ adni.

A mellékelt térkép (a cikk végén – a szerk.) például pontosan megmutatja, miért téves az az állítás, hogy „azért nem esik az eső, mert megy a JÉGER”. A térképen az elmúlt három nap radar-korrelált csapadékösszege látható. 

Vagyis szervezet arra mutatott rá, hogy a valóság éppen az ellenkezője annak, amit az összeesküvés-elmélet állít: ott is esett az eső, ahol működött a JÉGER, és ott is maradt el a csapadék, ahol nem működött.

Ez végső bizonyítéknak tekinthető arra vonatkozóan, hogy a csapadék eloszlását nem a JÉGER „ki-be kapcsolása” határozza meg, hanem a légköri dinamika, a fizika törvényei, a nedvesség, a frontok és a konvektív folyamatok.

Az Országos Jégkármérséklő Rendszer nem időjárás-szabályozó berendezés és nem varázspajzs. A célja a jégkárok mérséklése. A rendszer működésének létjogosultságát pedig nem internetes kommentek, hanem a tényleges káradatok alapján lehet megítélni – fogalmaztak posztjuk. Szerintük, ha egy rendszer

1. évente több tízmilliárd forintnyi termelési érték megóvásához járul hozzá,
2. miközben a jégkárok mérséklésével a magánszemélyek ingatlanjait, gépjárműveit és egyéb vagyontárgyait is védi,
3. akkor a róla terjedő, tudományosan megalapozatlan állítások cáfolata nem valami "JÉGER-mánia", hanem egyszerűen felelősség.

Mert ha az embereket sikerül meggyőzni arról, hogy a JÉGER okozza az aszályt, a csapadékhiányt vagy éppen a csapadékot, akkor nemcsak a fizikát és a kémiát nem értik, illetve a meteorológiát értik félre, hanem egy olyan rendszert is démonizálnak, amelynek éppen az lenne a feladata, hogy mérsékelje az elkerülhető jégkárokat – zárult a bejegyzés.