Változnak az idők. Az Orbán-kormány jelentős erőfeszítéseket tett a keleti nyitás politikájának kiépítéséért. Ez több rekordberuházást, sok pénzt és a foglalkoztatás bővülését hozott Magyarországnak. A Tisza Párt már a választási kampányban igyekezett ezt az eredményt gyengébbnek beállítani, a többi között arról beszéltek, hogy az akkumulátorgyárak mennyire környezetszennyezők. A támadások sorából nem maradtak ki az autógyárak sem, ugyanis a kínai BYD Szegeden épülő vállalata is problémákkal szembesül. Július 15-én Szijjártó Péter – aki közel tizenkét éven át az Orbán-kormány keleti nyitás politikájának egyik fő irányítója volt külügyminiszterként – lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, és csatlakozott a BYD-hoz. Öt nappal később a Tisza-kormány bejelentette a BYD magyarországi projektjének vizsgálatát, és közölte, hogy felülvizsgálja az Orbán-korszakban a multinacionális vállalatoknak biztosított valamennyi támogatást, adókedvezményt és környezetvédelmi mentességet. Ez azt vetíti előre, hogy véget ért a keleti nyitás, és ezt Kínában is érzik.

Hatalmas összegek

„Magyarország csapdát állított a kínai vállalatoknak” – ezzel a címmel jelent meg egy átfogó elemzés a kínai sajtóban az elmúlt hónapok magyarországi eseményeiről. A cikk szerint az áprilisi országgyűlési választás óta gyökeresen megváltozott a kínai vállalatok szabályozási környezete. Míg az előző kormány alatt kedvezőbb szabályozással találkozhattak a távol-keleti cégek, az új hatalom már kevésbé együttműködő. A lap szerint a Magyarországon tapasztalt új helyzet figyelmeztető jel lehet a kínai vállalatok európai terjeszkedése szempontjából is. 

A 36Kr kínai gazdasági-elemző hírportál szerint azok a vállalatok, amelyeket három–öt évvel ezelőtt még kiemelt vendégként fogadtak, a kormányváltást követően nyilvános vizsgálatok célpontjaivá váltak. A 36Kr felidézte, hogy az Orbán-kormány az akkumulátoripart az ország egyik stratégiai pillérévé tette. A kiemelt ügykezelés, valamint a beruházásösztönzés eredményeként néhány év alatt mintegy 26 milliárd eurónyi külföldi tőke áramlott a magyar akkumulátoriparba. Ebből a CATL 7,34 milliárd eurót fektetett debreceni beruházásába, amely Magyarország történetének legnagyobb egyedi beruházásává vált. Ezt követően olyan kínai vállalatok is megjelentek az országban, mint az EVE Energy, a Sunwoda és a Semcorp. 

A 36Kr következtetése az, hogy a szabályoknak való megfelelés egy vállalatnak nem pusztán költségtényező, hanem a hosszú távú működés egyik alapfeltétele. A szabályok betartásának bármilyen hiányossága, amely a cégnek kedvező politikai környezetben még kezelhetőnek tűnik, a politikai széljárás megváltozásakor akár a vállalat működését fenyegető kockázattá is válhat. Így a „zöldfolyosókon” keresztül megszerzett gyors piacra lépés árát később könnyen kamatostul kérhetik vissza.

Mennyibe fog ez kerülni?

– A keleti nyitás, vagyis a gazdasági kapcsolatok élénkítése a kelet-ázsiai, közép-ázsiai és a távol-keleti feltörekvő piacok irányába, a gazdasági számok szintjén alapve­tően két dimenzióban értékelhető: egyrészt az exportteljesítmény tekintetében, másrészt a beruházásösztönzés vonatkozásában – nyilatkozta lapunknak Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője. Jelezte: ez nem a teljes hatás, a diplomáciai, kutatási, kulturális, oktatási együttműködéseknek is lehet gazdasági vonzata hosszú távon, azonban ezek a számok szintjén kevéssé megfogható területek.

Szerinte a közvetlen export tekintetében nem látható előrelépés. A célzott országok közül a legfontosabbak (Kína, Japán, Szingapúr, Hongkong, Dél-Korea, India, Malajzia, Kazahsztán, Thaiföld, Tajvan, Üzbegisztán, Grúzia, Azerbajdzsán, Vietnám) együttesen a magyar termékexport 4,2 százalékát adták 2012-ben, a stratégia meghirdetésekor, amely arány a termékexport teljes értékének 2,4-szeres bővülése ellenére négy százalékra mérséklődött 2025-re. Az export irányát tehát nem sikerült átállítani, az továbbra is elsősorban az unióba megy, amelyet a földrajzi közelség és a vámunió is támogat, de az elmúlt években hazánkban megtelepülő exportkapacitások is ezt a folyamatot erősítették.

Érdemi fordulat

A közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) adatai ezzel szemben merőben más képet vázolnak fel. A jegybank számai alapján a magyarországi közvetlen tőkebefektetések értéke 2014-ben megközelítette a 25,8 ezermilliárd forintot, amely a legfrissebb, 2024-es adatok alapján 44,9 ezermilliárd forint közelébe emelkedett. A növekedés egyik motorja pedig pont a keleti nyitással érintett ázsiai régió volt, a 2014-es 1,7 ezermilliárd forintos FDI-állomány 2024-re 9,6 ezermilliárd forintra nőtt, részaránya így 6,5 százalékról 21,4 százalékra növekedett.

Különösen Dél-Korea és Kína előretörése látványos. A két ország 2014-ben még a 17. és 15. legfontosabb befektető volt, azonban 2024-ben már a 3. és a 5. helyet foglalták el, amely adatban az elmúlt másfél év befektetései még meg sem jelentek. A tőkebeáramlás tekintetében tehát érdemi fordulat látható évtizedes távon, a keleti nyitás stratégiájának is köszönhetően jelentős tőkét sikerült bevonzani, ami a munkahelyteremtésben is lecsapódott: a statisztikai hivatal számai szerint míg 2014-ben még csak mintegy 11 ezer főt foglalkoztattak hazánkban a dél-koreai és kínai vállalatok, addig 2023-ban már összesen csaknem 40 ezer főt, ez pedig azóta tovább emelkedett.

Fejlett technológia

Molnár Dániel felhívta a figyelmet arra is, hogy a közhiedelemmel ellentétben Kína fejlett technológiát alkalmaz a kritikus területeken (például mesterséges intelligencia, robotika, kvantumtechnológia, biotechnológia, tiszta energia), amelyek alapjaiban határozzák meg a jövőt. Mindez a világ élvonalába tartozik, sok esetben még az Egyesült Államokat is megelőzi. Ez a magas technológiai szint pedig vonzerőt jelent minden országnak, hogy modernizálja saját gazdaságát és javítsa versenyképességét, miközben a munkahelyteremtés a gazdaságpolitika számára továbbra is kiemelt cél minden országban. Emiatt rendkívül erős verseny zajlik minden beruházásért, az országok a támogatások mellett az adórendszer, a szabályozási környezet alakításával is versenyeznek, sokszor apró tényezők döntik el, hogy melyik ország nyeri el az adott projektet.

Az elemző azt is elmondta, hogy a kínai és más keleti cégek sok esetben hídfőállásként tekintenek Magyarországra, elsősorban nem a hazai piac, hanem az euró­pai elérése a céljuk, így ha bezárul a kapu előttük, akkor feltehetően más célországot keresnek, amellyel képesek együttműködni a régióban. Vagyis azok a beruházások, amelyek eddig Magyarországra érkeztek, a jövőben a szomszédos országokba vagy más versenytársakhoz települnének át és ott járulnának hozzá a munkahelyteremtéshez, valamint a növekedés dinamizálásához.

A már itt lévő cégek esetében is kérdésessé válhatnak a további bővítési tervek vagy adott esetben az üzemek csoporton belüli súlya. A hatások azonban nem feltétlenül állnak majd meg a keleti cégeknél, ezek többsége az elmúlt években már beágyazódott a magyar gazdaságba, vagyis a beszállítók, sok esetben kis- és középvállalkozók szintjéig is tovagyűrűzhetnek a negatív folyamatok. De ez a hatás a termelési láncban felfelé is megjelenhet, például a német autógyártók (BMW, Mercedes) bővítéseiben, tekintve, hogy magyarországi szerepük növelésében a CATL mint beszállító megtelepedése is szerepet játszott. A meglévő beruházásösztönzési ökoszisztéma gyökeres és gyors átalakítása így jelentős kockázatokat hordoz magában.

– Várhatóan a működőtőke-beáramlás, a beruházások vonzása a jövőben is fontos lesz majd a felzárkózás folytatásában. A szűk keresztmetszet azonban továbbra is a szerkezet lesz: hogy mely ágazatokba milyen jellegű beruházások érkeznek majd. Amíg korábban, főleg a 2010-es évek elején, még leginkább a mennyiség, a munkahelyteremtés volt a fókuszban annak érdekében, hogy elérjük a teljes foglalkoztatást, addig a munkaerőpiaci tartalékok kimerülésével egyre nagyobb hangsúly kerül a magasabb hozzáadott értéket előállító termelésre, a kutatás-fejlesztési beruházásokra és az innováció előmozdítására. A demográfiai folyamatokra tekintettel így inkább most is ennek az iránynak marad meg a létjogosultsága, miközben más szempontok – mint az energia vagy a környezeti terhelés – is alakíthatják a beruházásösztönzést. Azért is lenne fontos, hogy fennmaradjon a jó kapcsolat a keleti nyitás által érintett régiókkal, mert várhatóan a következő években is a globális gazdasági növekedés motorja innen érkezik majd, Kína és India mellett a közép-­ázsiai régióból és a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége, az ASEAN térségéből – tette hozzá Molnár Dániel.

Célban a beruházások

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházásokért mindenképpen van verseny, amibe sokszor nemcsak a régiós országok, hanem nyugat-európai gazdaságok is beszállnak. Ez persze azt jelenti, hogy az európai országok ilyenkor egymás pozícióit rontják és az ide érkező beruházók alkuerejét növelik – hiszen a beruházást végül az kapja, aki többet kínál. Ennek a csomagnak nemcsak a pénzbeli támogatás a része, hanem a rendelkezésre álló munkaerőt, az infrastruktúrát és a szabályozási környezet is vizsgálják, de számíthatnak a politikai kapcsolatok is. A viszonyulás persze különböző lehet – nálunk kifejezetten támogatottak voltak a keleti beruházások, máshol a kommunikáció talán kevésbé kedvező, de végül a politikai szempontok háttérbe szorulnak a gazdasági racionalitás mögött.

– Kérdés, mi lesz, ha valóban bezáródnak a kapuk vagy egyszerűen csak kiegyenlítődik az eddigi keleti hangsúly, esetleg nyugati túlsúlyba megy át. Kína szerepe a világgazdaságban egyre fontosabb, ezért nem hiszem, hogy opció lenne a kapuk teljes bezárása – de a kiemelt hangsúly csökkenése mindenképp várható. Szintén lehet arra számítani, hogy a környezetvédelmi szabályokat a korábbiaknál komolyabban vegye a kormányzat. Ez nem biztos, hogy minden esetben a keleti cégek javára válik – ismertette.

Regős Gábor szerint a beruházásösztönzésre mindenképp szükség van, a beruházásokért verseny van – ha nem dolgozik ezekért a kormányzat, akkor nem lesznek nagyberuházások, ami a gazdaságnak semmiképpen nem előnyös. Szerinte viszont nem kell minden beruházást elhozni: olyan energiaintenzív beruházásokra, amelyekhez a szükséges munkaerő nem áll rendelkezésre, azaz végül azért támogatjuk a beruházást, hogy ott külföl­diek dolgozzanak, nem biztos, hogy szükség van. Nem mindegy az sem, hogy milyen az adott beruházás hozzáadott értéke. A gazdaság akkor képes fejlődni, ha egyre magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre áll át, hiszen a munkaerőpiac végessége miatt ez már nem lehet a növekedés motorja.

– Összességében tehát az egyes beruházásokért folytatott versenyben egy kicsit nekünk is jobban kell válogatnunk. Nem mindegy, hogy az adott beruházás mennyire illik az ország adottságaihoz és mit ad hozzá, mekkora értéket teremt – magyarázta.