A Nébih az aranyszínű sárgaságtól mentes utolsó területként a bükki borvidéket tartotta számon, viszont augusztus közepén ott is azonosították a betegséget. A növényvédelmi hatóság ezután haladéktalanul megkezdte a szükséges zárlati és növényegészségügyi intézkedéseket az érintett Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területeken.

A Mályi, Miskolc és Tibolddaróc településeken vett mintákban azonosították az aranyszínű sárgaságot. Első lépésként az érintett ültetvények körül 1 kilométer sugarú területen minden tőkét megvizsgáltak.

A fertőzés körüli további 3 kilométer sugarú pufferzónában szintén intenzív felderítést és kötelező védekezési programot indítottak.

Rengeteg tőkét kell megsemmisíteni

A szőlőt pusztító betegséggel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat is foglalkozik, kutatásuk szerint az aranyszínű sárgaság az elmúlt két évben robbanásszerűen terjedt Magyarországon, miközben

Három hazai kutatóintézet, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet összehangolt kutatási programot dolgozott ki, ami gyorsabb diagnosztikával, korszerű monitoringgal, járványügyi modellezéssel, valamint kisebb környezetterhelésű védekezési módszerekkel segítheti az ágazatot. A programhoz viszont megfelelő finanszírozásra van szükség. A projekt egy-két éven belül adhat a gyakorlatban is használható eredményt.

A HUN-REN szerint a betegség a jellegzetes tünetek után lett elnevezve. A fertőzött tőkéken a levelek hirtelen besárgulnak vagy bevörösödnek, a szélek begöngyölődnek, a fürtök elszáradnak, a vessző nem érik be rendesen.

A problémát az apró, baktériumszerű kórokozó jelenti, amelyet egy Amerikából érkező, Magyarországon először 2006-ban észlelt kabócafaj terjeszt. Magyarországon először 2013-ban azonosították a betegséget, és ahogy cikkünk elején írtuk, valamennyi borvidéken megjelent. A kutatók úgy látják, hogy a betegség teljes felszámolása már nem reális, ezért a terjedés lassítására, a károk mérséklésére, valamint a fenntartható szőlőtermesztés feltételeire kell összpontosítani.

A magyarországi szőlőültetvények hasonló mértékű pusztulására utoljára a filoxéravész idején volt példa.

Mit lehet tenni?

A kutatók tanulmánya a Növényvédelem című folyóiratban jelent meg, három, egymásra épülő feladatcsoportot kijelölve:

• Gyors diagnosztika és a betegség terjesztőinek pontosabb monitoringja,
• a fertőzési források, terjedési láncok és a kockázatok feltárása,
• valamint olyan védekezési eljárások fejlesztése, amelyek a kabóca egyedszáma mellett a környezetterhelés és a nem célszervezetek károsítását is csökkentik.

A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézet kutatói egy gyors, akár a szőlőben helyben is elvégezhető genetikai előszűrési protokollt fejlesztenének, amely néhány órán belül, a növényi DNS kivonása nélkül is képes megkülönböztetni az aranyszínű sárgaságot egy hasonló tüneteket okozó, de veszélytelenebb rokon betegségtől. Az eljárás felgyorsítaná a döntéshozatalt az akár hetekig elhúzódó laboratóriumi vizsgálatok helyett.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy a program nem helyettesítené az azonnali hatósági intézkedéseket, hanem pontosabb, célzottabb és fenntarthatóbb beavatkozásokkal támaszthatná alá azokat. A kutatók álláspontja szerint a növényvédő szerek önmagukban nem oldják meg a járványt, ezért integrálnák a fertőzési nyomást és a betegséget terjesztő rovar egyedszámát csökkentő eljárásokat.

Beavatkozott a kormány

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter korábbi bejelentése szerint az elmúlt egy hónapban két fontos intézkedéssel erősítették a védekezést:

• Módosították a kártalanítási szabályokat, valamint nőtt az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés támogatása.
• A miniszter szerint a betegség terjedésében különösen nagy kockázatot jelentenek a nem rendeltetésszerűen művelt szőlők, ezért lehetővé tették, hogy a hegybíró minden, a terjedés szempontjából releváns szőlő rendeltetésszerű művelését, illetve növényegészségügyi kockázattól mentes állapotát ellenőrizze és szükség esetén szankcionálja, valamint kivágattassa azt.

Gyorsabban lehet majd intézkedni azokban az esetekben is, amikor egy kockázatos szőlőültetvény tulajdonosa nem elérhető. A döntés alapján ha az érintett szőlőtől 4 kilométeren belül másik szőlőültetvény található, a kivágásról szóló határozat azonnal végrehajtható lehet, nem kell kivárni a korábbi 60 napos határidőt.

(Borítókép: Az aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegséggel kapcsolatban tartott hatósági szemle egy szőlőültetvényen Zalaszentgrót közelében 2025. október 7-én. Fotó: Katona Tibor / MTI)