BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 23. 3 percnyi olvasás
Az Atlanti-óceán meridiánális cirkulációs rendszere (AMOC) gyengülésének jelei egyre aggasztóbbak, és a tudósok szerint ennek összeomlása drámai következményekkel járhat. Az AMOC, amely meleg vizet szállít a trópusokról Európa felé, kulcsszerepet játszik a globális éghajlat szabályozásában. A rendszer lelassulása Észak-Európában jelentős lehűlést, míg a világ más részein a globális felmelegedés hirtelen fokozódását idézheti elő.
Az AMOC működése azon alapul, hogy a meleg víz észak felé áramlik, ahol lehűl, sűrűbbé válik, majd a mélybe süllyedve visszatér délre. Az óceánok felmelegedése azonban megváltoztatja ezt a dinamikát: a víz kevésbé hűl le és sűrűsödik, ami lassítja a cirkulációt. Ezt a folyamatot tovább súlyosbítja a grönlandi jégtakaró olvadása, amely nagy mennyiségű édesvizet juttat az Észak-Atlanti-óceánba. Az édesvíz alacsonyabb sűrűsége tovább csökkenti a rendszer hatékonyságát. Egyes becslések szerint az AMOC összeomlása Észak-Európában akár 5–15 Celsius-fokos lehűlést is okozhat - írja a YaleEnvironment360.
A tudósok már régóta vizsgálják az AMOC gyengülésének történelmi mintázatait. Az elmúlt 2,7 millió év során a rendszer számos alkalommal gyengült, mindig az éghajlatváltozásokkal összefüggésben. Korábban úgy vélték, hogy az AMOC gyengülésekor a hőmérséklet-változások regionális szinten kiegyenlítődtek: míg az Észak-Atlanti-óceán lehűlt, a déli szélességi körök felmelegedtek, így a bolygó összesített hőmérséklete nagyjából állandó maradt. Egy új tanulmány azonban arra utal, hogy az AMOC gyengülése globális szinten is a hőmérséklet emelkedéséhez vezethet.
A Nature Geoscience folyóiratban megjelent kutatás szerint az AMOC olyan, mint egy „hőszabályozó szelep”, amely a bolygó energiaegyensúlyát szabályozza. Erős AMOC esetén a meleg víz az Észak-Atlanti-óceánba áramlik, ahol a hő a légkörbe távozik. Gyenge AMOC esetén azonban a hő az óceánban halmozódik fel, ami globális felmelegedést eredményez. A tanulmány vezető szerzője, Christo Buizert, az Oregon State University kutatója szerint a múltbeli gyengülési időszakok során bekövetkezett hőmérséklet-emelkedés mértéke hasonló volt ahhoz, mint amit manapság tíz évnyi emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás okoz.
Buizert hangsúlyozta, hogy bár a múltbeli AMOC-változások nem szolgálnak tökéletes összehasonlítási alapul a jelenlegi helyzethez, fontos tanulságokkal szolgálhatnak. A kutatók ezekből a történelmi adatokból próbálnak következtetni arra, hogy milyen hatásokkal kell számolnunk a jövőben, ha a globális hőmérséklet tovább emelkedik. Az AMOC gyengülése nem csupán regionális, hanem globális problémát jelent, amely az éghajlatváltozás egyik legnagyobb kihívásává válhat.
Napi