Szombat ide, hétvége oda, ahogyan az várható is volt, a magyar és a lengyel válogatott összecsapása nem hozta lázba a törököket (a szlovén–német meccs sem). Mindössze úgy kétszázan voltak kíváncsiak a meccsre, azaz elsőre nem pokoli hangulatban kellett pályára lépniük a mieinknek.

Viszont az mindenképpen említésre méltó, hogy a szlovének alaposan keresztülhúzták az előzetes számításokat azzal, hogy simán legyőzték a németeket. Ezzel ugyanis már nem is az utolsó csoportmeccs lett a legfontosabb, hanem a németek elleni keddi találkozó. Előzetesen arról írtunk, hogy az első három ellenfél közül ellenük lehet a legtöbb keresnivalónk, hát most a szlovénok bizonyították is, hogy tényleg nem reménytelen a dolog.

Visszatérve a mieink meccséhez, a lengyel drukkerek általában mindenhová szép számmal elkísérik kedvenceiket. Általában, de nem most, gyakorlatilag a tucatnyi magyar szurkoló uralta a lelátót. Sajnos a pályán nem a mieink voltak az urak, az első négy pontot ugyanis a lengyelek szerezték, csak ezután kezdtek éledezni a mieink, akiknél egy változás volt az eddig megszokotthoz képest: center poszton Kump Alíz helyett ugyanis Zsombók Anna kezdett. 13:7-nél kért először időt Alessandro Chiappini, de a lengyelek blokkjával (ebben a játékelemben 6:0 volt az első szett mérlege a javukra) ezt követően sem tudtak mit kezdeni a mieink, úgyhogy 18:9-nél jött a második időkérés is. Aztán érkezett csereként Zsombók Eszter és Kiss Nóra, akik egyáltalán nem voltak megilletődve. Ettől függetlenül 12 szettlabdája volt a lengyeleknek, akik már az elsőt értékesítették.