Közel nyolcvan ukrán katona dezertált 2022 óta a németországi Szász-Anhalt tartományban, miközben katonai kiképzésen vett részt. Németország egészét nézve már több száz hasonló eset lehet, ez Ukrajna számára különösen kellemetlen, ugyanis egyértelműen rámutat egy súlyos problémára: egyes ukrán katonák a kiképzést arra használják, hogy ne kelljen visszatérniük a háborúba.

Az érintetteket azért küldték Németországba, hogy a Bundeswehr és az európai partnerek felkészítsék őket az orosz hadsereg elleni harcra. Azonban többen engedély nélkül elhagyták a kiképzőhelyeket, és Németországban maradtak. A The Kyiv Independent szerint 

Néhányan állítólag kifejezetten a szász-anhalti Altengrabow gyakorlóterére történő vezénylést használták fel arra, hogy elszakadjanak alakulatuktól és ne térjenek vissza Ukrajnába.

Az esetek azért különösen érzékenyek Kijev számára, mert az ukrán hadsereg több mint négy év háború után egyre súlyosabb létszámgondokkal küzd. Ahogy csökken az önként jelentkezők száma, Ukrajna mind nagyobb mértékben támaszkodik a mozgósított katonákra, így minden szolgálatból kieső ember tovább növeli a hadseregre nehezedő nyomást.

A németországi kiképzés közben komoly méreteket öltött. A Bundeswehr adatai szerint 2026 elejéig több mint 25 ezer ukrán katonát képeztek ki Németországban. A program az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójának, az EUMAM UA-nak a része, amelyben 22 európai ország vesz részt.

A felkészítés a katonai eszközök kezelésétől és a fegyverhasználattól kezdve az álcázáson át az elsősegélynyújtásig több területet lefed.

A dezertálás Ukrajnában súlyos bűncselekménynek számít. Ha valaki azzal a szándékkal hagyja el katonai alakulatát, hogy elkerülje a további szolgálatot, dezertálás miatt büntetőeljárás indulhat ellene. Hadiállapot idején ezért akár 12 év szabadságvesztés is kiszabható. Mivel az ukrán állam hivatalosan katonai kiképzésre küldte őket Németországba, nem minősülnek automatikusan háború miatt elmenekült személyeknek, ezért nem jogosultak a német tartózkodási törvény 24. paragrafusa szerinti ideiglenes védelemre. 

Ez különösen fontos most, amikor az Európai Unió júliusban ugyan újabb egy évvel meghosszabbította a mintegy 4,4 millió ukrán menekültre vonatkozó ideiglenes védelmet, több tagállam ugyanakkor szigorúbban kezeli az újonnan érkező, katonaköteles korú ukrán férfiak helyzetét. Németországban és más uniós országokban főként a 23 és 60 év közötti férfiak kerültek a vita középpontjába.