GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 22. 3 percnyi olvasás
Megvan annak a 25 magyar járásnak a listája, ahol a Tisza-kormány új szabályai könnyebbé tehetik a szélerőművek létesítését.
Huszonöt magyar járást jelölne ki a Tisza-kormány olyan könnyített térségként, ahol egyszerűbbé válhat új szélerőművek létesítése, miközben augusztus 31-ig legalább 700 megawattnyi hálózati csatlakozási kapacitást hirdetnének meg a beruházóknak. Csiszár Béla, a Tisza országgyűlési képviselője szerint a rendszerben a helyi közösségek is a korábbinál erősebb pozíciót kaphatnak: előnyt jelenthet, ha a beruházó az önkormányzatnak ad el áramot, illetve lehetőséget biztosít számára, hogy akár 30 százalékos tulajdonrészt szerezzen a projektben.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium augusztus 13-án közzétett rendelettervezetének társadalmi egyeztetése augusztus 21-én zárult. A dokumentum szerint a módosítás kihirdetése után a következő napon lépne hatályba.
A rendelettervezet alapján szélerőművek létesítése vagy bővítése szempontjából könnyített térség lenne:
A földrajzi eloszlásból látható, hogy a területek jelentős része a Dunántúlon található, különösen Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Vas és Zala vármegyében, de Pest, Bács-Kiskun, Heves és Baranya is felkerült a térképre.
Csiszár hangsúlyozta: a könnyített térség elnevezés nem azt jelenti, hogy lazábbak lennének a biztonsági követelmények, és azt sem, hogy a járások bármely pontjára automatikusan szélturbina kerülhet. A konkrét beruházásoknál továbbra is számít a lakott területektől való távolság, a hálózat állapota, valamint a természetvédelmi, tájvédelmi és honvédelmi korlátozás.
Az új szabályozás egyik legérdekesebb eleme nem is a 25 járás kijelölése, hanem az, hogy a kormány a beruházó és a helyi közösség kapcsolatát is beemelné a pályázatok értékelésébe. A tervezet szerint kedvező szempont lehet, ha a beruházó hosszú távon önkormányzatnak, önkormányzati többségi tulajdonú társaságnak vagy állami vállalatnak értékesíti a megtermelt villamos energiát. Szintén értékelhető vállalás lenne az alacsonyabb környezetterhelés.
A legnagyobb változást azonban a tulajdoni részvétel lehetősége jelentheti.
A beruházó vállalhatná, hogy a hálózati betáplálási jogosultságot birtokló társaságban lévő részesedésének legfeljebb 30 százalékára vételi jogot biztosít egy települési önkormányzatnak,
önkormányzati társaságnak vagy kijelölt állami vállalatnak. A részesedést nem ingyen kapnák: a tervezet szerint a vételár a tulajdonrész akkori piaci értéke lenne.
Viszont nem mindenhol fogadják kitörő örömmel a beruházást: több Vas megyei településen a lakók attól tartanak, hogy 150-200 méter magas turbinák jelennek meg a falvak határában, és ezek jelentősen megváltoztatják a környék látképét.
A magyar szélerőművi kapacitás hosszú ideje alig változik. Az előző szabályozási rendszer olyan telepítési korlátozásokat tartalmazott, amelyek mellett új nagyobb szélerőműparkok építése gyakorlatilag leállt.
Az elmúlt időszakban már enyhültek egyes feltételek, az új kormány azonban ennél jóval nagyobb nyitást tervez. A lakóterületek körül továbbra is 700 méteres védőzónával kell számolni: ezen belül főszabály szerint nem helyezhető el szélerőmű.
A 25 könnyített járás kijelölésével ehhez most az engedélyezési és hálózati oldal is társulna.
A fordulat azért jelentős, mert Magyarország villamosenergia-termelésében a szél jelenleg marginális szerepet tölt be, miközben a naperőművi kapacitás az elmúlt években rendkívül gyorsan növekedett.
A két technológia bizonyos időszakokban jól kiegészítheti egymást: előfordulhat, hogy naplemente után vagy borult időben erősödik meg a szél. Ez azonban nem oldja meg az időjárásfüggő termelés minden problémáját.
A szélerőművek gyors terjedésének van egy kevésbé látványos feltétele is: a magyar villamosenergia-rendszernek el kell tudnia kezelni az időjárástól függően változó termelést. Ha nem fúj a szél, más erőművekből vagy tárolókból kell pótolni a kieső energiát. Erős szélben viszont vissza kell fogni más termelők teljesítményét, vagy el kell tárolni, illetve el kell fogyasztani a többletet.
A probléma különösen akkor válhat komollyá, ha egyszerre süt erősen a nap és fúj a szél.
Az új naperőműveknél ezért már fontos szerepet kap az energiatárolás, a most előkészített szélerőművi pályázat azonban általánosan nem teszi kötelezővé akkumulátoros tároló telepítését.
Az augusztus 31-re ígért MEKH-pályázat ezért nemcsak a beruházók számára lesz meghatározó. Akkor derülhet ki pontosabban, hol találhatók azok a hálózati pontok, ahol ténylegesen van hely új szélerőművek számára. Addig a 25 járás listája azt mutatja meg, hol nyílik meg a lehetőség, de azt még nem, hogy melyik település határában és hány százméteres turbina fog valóban felépülni.
Napi