Miközben a magyar tavak vízhelyzetéről szóló országos figyelem jellemzően a Balatonra, a Velencei-tóra vagy a Tisza-tóra irányul, a Nyírségben egy jóval kevésbé ismert, mintegy 200 hektáros tó került kritikus helyzetbe. Levelek nagyközség önkormányzata szerint a térség legnagyobb tava, a Leveleki-víztározó vízpótlás nélkül ugyanarra a sorsra juthat, mint több más nyírségi tározó: fokozatosan kiszáradhat. A változás már nemcsak vízügyi probléma, hanem a helyi turizmust, a horgászatot és a település gazdaságát is közvetlenül érinti.

A helyzetet jól mutatják a település által közzétett képek. A Tó-Centrum szabadvízi strandjának partja harminc Celsius-fok feletti hőségben is üres, az önkormányzat szerint a horgászat jövője is veszélybe került. A Leveleki-víztározó azért különösen fontos, mert a Nyírség legnagyobb, mintegy 200 hektáros tava. A település tájékoztatása szerint 

A tó vízellátása a Máriapócsi-főfolyáshoz kapcsolódó vízgyűjtő területtől függ, ez azonban az önkormányzat szerint már nem biztosít elegendő utánpótlást. A probléma nem korlátozódik egyetlen tóra: a település értékelése szerint a Nyírség rendelkezésre álló vízkészlete már sem a mezőgazdaság, sem a turizmus vízigényének kielégítésére nem elegendő.

Levelek vezetése a mostani helyzetet nem kizárólag az idei aszállyal magyarázza. A polgármesteri bejegyzés szerint a vízhiány mögött hosszabb idő alatt kialakult, nem megfelelő víz- és tájhasználat áll, amelynek hatásait az idei szárazság jelentősen felerősítette.

Különösen súlyos állítást fogalmazott meg az önkormányzat a felszín alatti vízkivételekkel kapcsolatban. A poszt szerint 

A település szerint ez különösen azért problémás, mert a talajvíz szintje már így is rendkívül alacsony. A nagyságrendet érzékelteti, hogy a feltételezett évi 10 millió köbméteres illegális kivétel több mint három és félszerese lenne a megjelölt engedélyezett mennyiségnek.

A bejegyzés egy másik, helyben egyre gyakrabban felmerülő kérdést is szóvá tesz. Miközben az állami tározók vízszintje drasztikusan csökken, a Nyírségben több nem állami tulajdonú horgásztó működik, amelyeknél az önkormányzat szerint az idei súlyos aszály ellenére sem tapasztalható hasonló mértékű vízszintcsökkenés. A település azt szeretné tisztázni, milyen forrásból biztosítják ezeknek a tavaknak a vízellátását.

A Leveleki-tó esetében már most kézzelfogható gazdasági következmények jelentkeznek. Egy strand, egy wakeboardpálya és a horgászturizmus működése közvetlenül függ a megfelelő vízszinttől, így a kiszáradás nem pusztán természetvédelmi veszteséget jelentene, hanem bevételeket és helyi szolgáltatásokat is érintene.

Az önkormányzat szerint a nagyobb, százmilliárdos vízpótlási programok önmagukban nem adnak gyors választ, mert megvalósításuk akár évtizedekig is eltarthat. Ezért Dr. Turóczyné Dr. Székely Anita polgármester azonnali kormányzati intézkedéseket, szigorúbb szabályozást és fenntarthatóbb tájhasználatot sürget.

A leveleki helyzet azért különösen figyelemre méltó, mert megmutatja, hogy a magyarországi vízhiány nem csak a legismertebb tavaknál jelentkezik. Egy 200 hektáros, a térség turizmusában és vízgazdálkodásában is fontos tó úgy kerülhet veszélybe, hogy országos szinten alig esik róla szó.

A következő időszak kulcskérdése az lesz, sikerül-e érdemi vízpótlást biztosítani a Leveleki-víztározónak, illetve tisztázni a térség felszín alatti vízhasználatát. A település figyelmeztetése szerint ugyanis vízpótlás nélkül már nem az a kérdés, romlik-e tovább a tó állapota, hanem az, hogy mikor éri utol a már teljesen kiszáradt nyírségi tározók sorsa.