Talán most tanuljuk meg, hogy a víz nem adottság, hanem örökség: nem azért kaptuk, hogy elpazaroljuk, hanem hogy továbbadjuk – írta Facebook-oldalán Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.

Az idei nyár alaposan próbára tette Budapest és a környező települések vízellátását. Budapest ivóvízellátása mindeközben végig stabil maradt, az ivóvíz minősége pedig változatlanul kifogástalan volt – írta a városvezető, hozzátéve: ez önmagában jó hír. De legalább ennyire fontos, hogy olyan helyzetben szereztek valós tapasztalatokat a vízellátó rendszer működéséről, amilyenre korábban nem volt példa.

A Fővárosi Vízművek korábbi számításai abból indultak ki, hogyan működne a rendszer a Duna addig ismert legszélsőségesebb kisvizes helyzetében. Az egyik fontos viszonyítási pont a Budapesten valaha mért 33 centiméteres legalacsonyabb vízállás volt. Az idei nyár azonban olyan helyzetet hozott, amely túlmutatott azon a tartományon. Karácsony szerint látták, hogyan viselkednek ilyen helyzetben a kutak, hogyan változik a víztermelés

• műszaki
• és energiaigénye,

milyen tartalékai vannak a rendszernek. Ezekből az adatokból pontosíthatjuk a számításainkat, és modellezhetjük, mi történne egy még hosszabb vagy még szélsőségesebb kisvizes időszakban. Mert készülni erre kell – hangsúlyozta a főpolgármester.

Karácsony: Nem mindegy, mikor használjuk a vizet

A legforróbb napokon Budapest napi vízfogyasztása megközelítette a 640 ezer köbmétert. A város egészét ellátó rendszer ezt biztonságosan kezelte. Csakhogy a városi átlag sok mindent elrejt. Volt olyan terület, ahol alig változott a fogyasztás, máshol viszont a megszokott mennyiség többszörösére nőtt.

– emelte ki Karácsony Gergely, hozzátéve, nem mindegy tehát, mikor használjuk a vizet. Nem arról van szó, hogy Budapestnek általában ne lenne elegendő vize, probléma akkor jelentkezhet, amikor egy adott területen nagyon sokan egyszerre használnak sok vizet.

Nem mindenhez kell ivóvíz. Ma nagyon sok olyan célra is ivóvizet használunk, amelyhez nem feltétlenül lenne szükség ivóvíz-minőségű vízre. A városnak, az épületeknek és nekünk, fogyasztóknak is másképp kell gondolkodnunk arról, mikor, mire és milyen minőségű vizet használunk – mondta.

Felhívta a figyelmet arr is, hogy a szárazság nemcsak a Dunáról szól: a tartós szárazság a talajt is megváltoztatja. A kiszáradó talaj mozoghat, zsugorodhat, ez pedig további terhelést jelenthet a földben futó vezetékeknek. Ez különösen fontos Budapesten, ahol a vízhálózat jelentős része idős, és sok vezetéket már fel kellene újítani. Az elmúlt időszakban nőtt a vízfolyásos bejelentések száma, és a hálózati vízveszteség alakulása is figyelmeztető. A szélsőséges időjárás nem okozza a hálózat öregedését, de felerősítheti annak következményeit.

Régi már a rendszer

Budapest több mint ötezer kilométeres ivóvízhálózatának jelentős része évtizedekkel ezelőtt épült. A szükséges vezetékfelújítások üteme hosszú ideje elmarad attól, amire a hálózat állapotának megőrzéséhez szükség lenne. Ahol maga az infrastruktúra jelenti a korlátot, ott a tudást beruházásnak kell követnie. Ehhez pedig pénz kell – hangsúlyozta a főpolgármester.

A vízdíj sem csak arról szól, mennyibe kerül egy köbméter víz. A vízdíjból nemcsak azt kell finanszírozni, hogy víz folyjon a csapból. Fenn kell tartani és folyamatosan meg is kell újítani azt az óriási rendszert, amely a vizet a kutaktól eljuttatja az otthonokig. Ha hosszú időn keresztül nincs elegendő forrás a szükséges rekonstrukciókra, a felújítások elmaradnak, a vezetékek pedig közben tovább öregszenek.

A vízdíjrendszer megváltoztatása, ami mellett jó ideje érvelek, a tudatosabb vízhasználatot is segíthetné. Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy a víz legyen drágább. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek a pazarló vagy szélsőséges csúcsfogyasztást teszik kevésbé vonzóvá, miközben a mindennapi, szükséges vízhasználat megfizethető marad – közölte Karácsony Gergely.