GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 22. 4 percnyi olvasás
A történet meghökkentő, és akár az aranykonvoj ügyére is vethet új fényt.
Ismert dolog, hogy a korrupciós botrány egészen Volodimir Zelenszkij dolgozószobájáig hullámzott, a főszereplők nevét is tudjuk, a Kyiv Independent exkluzív információi azonban olyan új megvilágításba helyezik a történetet, ami talán még Kijeb legbőkezűbb európai finanszírozóit is meghökkenti.
A Kyiv Independent birtokába került dokumentumok azt mutatják, hogy az Ukrajna legnagyobb korrupciós botrányának középpontjában álló rendszer éveken át épült, és egy állami tulajdonú bank felügyelőbizottságának manipulálásával hozták létre, miután a pénzintézetet 2023-ban államosították.
A történet Magyarországon is politikai hullámokat vethet: jól emlékszünk még az év elején ukrán aranykonvoj néven elhíresült pénzszállítmányra.
A korrupciós botrány továbbhaladása nem az aranykonvoj-történetből ismert Oschadbankot érinti, de az ukrán állami bankokra semmiképpen sem vet jó fényt. Az állami tulajdonú eszközök Ukrajnában a lap szerint egyébként is gyakran válnak a politikai befolyásszerzés és a személyes haszonszerzés terepévé.
A magyar állami ünnep előtt egy nappal az ukrán korrupcióellenes hatóságok
Volodimir Zelenszkij elnök több szövetségesét azzal vádolták meg, hogy a korábban orosz tulajdonban lévő Alfa Bankból létrejött Sense Bankot 150 millió hrivnya, mintegy 3,4 millió dollár tisztára mosására használták
– írja a lap cikkében, amely félreérthetetlenül maga az elnök ellen intéz támadást korrupcióval vádolt körén keresztül.
Az állami bank magánkbankként használása nem csak hosszú előtörténetre tekint vissza, az új információk szerint a korrupciós vzsgálat közben sem maradt abba.
A Nemzeti Korrupcióellenes Iroda, a NABU szerint a pénzt Herman Haluscsenko energiaügyi és igazságügyi miniszter óvadékának biztosítására használták fel. Haluscsenko kulcsszereplője annak a 100 millió dolláros visszaosztási ügynek, amely az állami nukleáris vállalatnál, az Energoatomnál robbant ki – emlékeztet az ukrán lap.
Ez az elmúlt egy évben a harmadik jelentős korrupciós ügy, amely az elnök belső köréhez kötődik, és mindhárom ugyanahhoz a hálózathoz kapcsolódik – fűzik hozzá.
Az orosz tulajdonú eszközk államosítását Oroszország teljes körű inváziójára válaszul kezdték el, és vlt, aki már akkor arra figyelmeztetett, hogy az államosítási folyamat nem kellően átlátható.
A Sense Bank az ukrajnai születésű orosz oligarcha, Mihail Fridman tulajdonában volt. Az államosítás egy jól éretsült forrás szerint államosítás folyamatát ismerő forrás szerint ez egyben lehetőséget teremtett arra is, hogy magas rangú tisztviselők megszerezzék az ellenőrzést a bank felett, miközben megkerülték az orosz eszközök lefoglalását támogató nemzetközi megfigyelők figyelmét.
A másik négy nagy bankkal ellentétben, amelyek már Oroszország teljes körű inváziója előtt is állami tulajdonban voltak, a Sense Bankot nem figyelték szorosan a nemzetközi megfigyelők, ezért kényelmes célpont volt
– mondta névtelenséget kérve a Kyiv Independentnek az államosítási folyamatot ismerő forrás.
„Szinte olyan volt, mint egy persely, amelyen keresztül kétes ügyleteket lehetett lebonyolítani” – tette hozzá.
A 2026 májusában az Ukrainszka Pravda által korábban közzétett, titokban rögzített beszélgetések leirata szerint két üzletember – Vaszil Veszelij, aki korábban a Sense Bank felügyelőbizottságának tanácsadója volt, valamint Olekszandr Cukerman, az Energoatom-ügy másik gyanúsítottja – a Sense Bank felügyelőbizottságának lehetséges tagjairól egyeztetett – folytatja a Kyiv Independent.
Mind a hat megemlített jelöltet – akiket a férfiak „a mi embereinkként” emlegettek – 40 nappal később kinevezték a felügyelőbizottságba. Köztük volt a testület későbbi elnöke, Hladiscsenko is, aki jelenleg vizsgálat alatt áll.
Mudra, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője irányította azt a jelölőbizottságot, amely az állami tulajdonú bankok, köztük a Sense Bank felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztásáért felelt. Bár a jelöltek felkutatása egy független fejvadász cég feladata, a végső döntést a kabinet jóváhagyása előtt egy öt ukrán tisztviselőből álló jelölőbizottság hozza meg.
A nyomozók szerint Mudrát az Elnöki Hivatalban dolgozó, egyelőre nem azonosított személyek azzal bízták meg, hogy vonja a Sense Bankot az elnöki hivatal ellenőrzése alá,
és akadályozza meg, hogy más állami szervek szerezzék meg fölötte az irányítást. A NABU a Sense Bank vezérigazgatóját, Olekszij Sztupakot is vizsgálja az ügyben játszott szerepe miatt.
A versenyeztetés útján kiválasztott független és állami delegált tagokból álló felügyelőbizottságok feladata elvileg éppen az lenne, hogy védelmet nyújtsanak a korrupcióval és a közvetlen állami beavatkozással szemben. Feladataik közé tartozik többek között a vállalatvezetők, így a vezérigazgatók kinevezése és elbocsátása.
Az Energoatom-botrányhoz hasonlóan azonban a felügyelőbizottságok működése megbénítható vagy ellenőrzés alá vonható, ami lehetővé teszi, hogy a korrupciós rendszerek zavartalanul működjenek.
Mudra kapcsolata a Sense Bankkal 2022-ben kezdődött, amikor tagja volt az orosz szankciókkal foglalkozó befolyásos munkacsoportnak, amelynek társelnöke Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal akkori vezetője volt. A csoport Fridman szankcionálását szorgalmazta a Kremlhez fűződő kapcsolatai miatt, megnyitva az utat az Alfa Bank államosítása előtt.
Jermakot novemberben menesztették, májusban pedig letartóztatták annak gyanújával, hogy az Energoatomnál kapott visszaosztásokból származó illegális pénzeket egy luxusingatlan-fejlesztésbe csatornázta Mindiccsel és Olekszij Csernisov volt miniszterelnök-helyettessel együtt.
A Sense Bank volt az első bank, amelyet Oroszország teljes körű inváziója után, a különleges háborús jogszabályok elfogadását követően államosítottak. Az államosítás folyamatát ismerő forrás szerint az eljárást sietve hajtották végre, kevés átláthatósággal, a jó vállalatirányítás és a megfelelő vezetői kiválasztás szempontjait pedig alig vették figyelembe.
„A Sense Bank lehetőséget jelentett Jermak emberei számára. Egy rosszfiút, Fridmant fosztottak ki. Könnyű célpont volt” – mondta a forrás.
Olyan, mint Robin Hood története, azzal a különbséggel, hogy Robin Hood megosztotta a zsákmányát.
A bank a pénzügyminisztérium irányítása alá került, amelynek eredeti szándéka az volt, hogy privatizálja, ne pedig tartósan állami tulajdonban működtesse. A Nemzetközi Valutaalap 2025-ben egy gazdasági megállapodás feltételei közé is beemelte a bank privatizációját.
A privatizáció azonban soha nem valósult meg, részben jogszabályi reformok, részben olyan elhúzódó eljárások miatt, mint a tanácsadók kiválasztása – írta a Kyiv Independent.
Napi