GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 22. 3 percnyi olvasás
Az aszály súlyosan érinti az európai tejtermelést.
Két, egymással ellentétes folyamat alakítja az európai tejpiacot. A korábbi termelésbővülés és a felhalmozódott kínálat még mindig lefelé nyomja a nyerstej, valamint több tejtermék árát. Eközben azonban az Európa jelentős részét sújtó hőség és aszály rontja a legelők állapotát, visszafogja a tömegtakarmányok a tej- és tejtermékek termelését, növeli a gazdaságok költségeit, és közvetlenül is csökkentheti a tehenek tejhozamát.

A következő hónapok kérdése ezért már nem csak az, meddig tart az árak lejtmenete, hanem az is, milyen gyorsan fordulhat át kínálati hiányba a mostani többlet.
Az Európai Bizottság tejpiaci adatai szerint az uniós nyerstej súlyozott átlagára júliusban – még előzetes becslés alapján – 41,84 euró volt száz kilogrammonként. Ez 1,15 százalékos havi csökkenést jelent. Júniusban az uniós ár 42,33 euró volt, mintegy 20 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A visszaesés különösen súlyos azokban az országokban, amelyek meghatározóak a közép-európai tejkereskedelemben. Júniusban a német nyerstej ára éves összevetésben 25,6 százalékkal, a lengyel 22,5 százalékkal, a cseh 25,2 százalékkal, a szlovák pedig 25,2 százalékkal csökkent. Magyarországon az uniós összehasonlítás 26,4 százalékos visszaesést mutatott.
A hazai helyzet ennél is súlyosabb képet fest. Az AKI adatai szerint júniusban a nyerstej termelői átlagára 129,12 forint volt kilogrammonként, 3,5 százalékkal kevesebb a májusinál és 35,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. Júliusban az átlagár tovább mérséklődött, kilogrammonként megközelítőleg 125 forintra.
A Világgazdaság korábbi összefoglalója szerint az olcsó német és régiós import, az erős forint, valamint a beszűkült exportlehetőségek egyszerre nehezítik a magyar gazdaságok helyzetét. A felvásárlási ár sok termelőnél már nem fedezi a költségeket.
A piac ugyanakkor egyre kevésbé számolhat azzal, hogy a bőséges kínálat változatlanul fennmarad. A tartós hőség több fontos európai tejtermelő térségben rontja a legelőket és a kukorica, a lucerna, illetve más takarmánynövények terméskilátásait.
Ausztriában a víz- és fűhiány miatt már idő előtt le kell hajtani a teheneket az alpesi legelőkről. A gazdák így a télre félretett szénát kénytelenek felhasználni, mások pedig a növekvő költségek miatt előre hozzák az állatok levágását. A Reuters beszámolja szerint
egyes vágóhidakon már hosszú várólisták alakultak ki.
A hőstressz önmagában is mérsékli a tejhozamot, miközben romolhat a tej zsír- és fehérjetartalma. Ennél hosszabb távú hatással járhat a takarmányhiány, ha a gazdaságoknak drágán kell
felgyorsulhat a kevésbé termelékeny tehenek selejtezése. Ez néhány hónapos késéssel már érzékelhetően visszavetheti a nyerstejkínálatot.
Jól látható, hogy miközben továbbra is nyomás nehezedik a tejára, másrészt azonban az Európa legfontosabb tejtermelő régióiban egyre súlyosbodó aszály a nyersanyag-kínálat csökkenéséhez vezethet – mutatott rá Martin Ziaja, a lengyel Tejtermelés és -piacok Gazdasági Tanácsának elnöke. Hozzátette:
Az áremelkedés váratlan és hirtelen lehet.
Hasonló véleményt forgalmaztak meg a Maros, Hargita és Kovászna megyei tenyésztők munkaadói szövetségeinek vezetői. A Marosvásárhelyen tartott találkozón a gazdák képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy az állatállomány a vágóhídra kerülhet, és Románia akár 90 százalékban is függővé válhat a tejimporttól. Elmondásuk szeirnt, a válság fő okai a szerződéses kiszámíthatóság hiánya, a mezőgazdasági felvásárlási árak összeomlása, valamint a dízel és más energiahordozók költségeinek robbanásszerű növekedése.
Magyarországon különösen nagy a veszély, mert az ágazatot egyszerre sújtja az alacsony tejár és az aszály. A termelők pénzügyi tartalékai fogynak, így kevésbé képesek megfinanszírozni a megdráguló takarmányt. A kormány hosszas késlekedés után végül kedvezményes forgóeszközhitellel reagált: a júliusban megjelent intézkedés a tejhasznú szarvasmarha-tenyésztéshez 100 százalékos kamattámogatást tesz lehetővé, állatonként legfeljebb egymillió forint hitel után. Ez azonban elsősorban likviditást biztosít, a piaci veszteséget nem szünteti meg. A Magyar Államkincsárt pedig agusztus 12-én megkezdte a termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatáshoz kötődő kifizetések utalását. Ennek keretében mintegy háromzer termelő jut majd valamivel több mint 15 milliárd forinthoz.
Az uniós tejtermékpiac egyelőre vegyes jelzéseket ad. Augusztus második hetében a vaj ára 394 euró volt száz kilogrammonként, 45 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A teljes tejpor 19, a cheddar 26, a gouda 22, az edami sajt pedig 24 százalékkal volt olcsóbb éves összevetésben. Ezzel szemben a sovány tejpor ára 18, a savóporé 66 százalékkal meghaladta az előző évit.
Ez azt jelzi, hogy a fordulat nem feltétlenül egyszerre jelenik meg minden terméknél. Ha azonban az őszi uniós tejtermelés
miatt a vártnál erősebben esik, a feldolgozók rövid időn belül alapanyagért kezdhetnek versenyezni. A tejtermelés ugyanis lassan alkalmazkodik: a már levágott tehénállományt nem lehet néhány hét alatt újjáépíteni.
A termelők számára ez némi reményt jelenthet a felvásárlási árak helyreállására, de csak azok élhetik meg a fordulatot, amelyek addig finanszírozni tudják működésüket. A feldolgozók viszont éppen akkor szembesülhetnek hirtelen alapanyag-drágulással, amikor az olcsó tejre építve már alacsonyabb átadási árakat fogadtak el a kereskedelmi láncoktól.