Gottfried Palmmal egy nyugodt kis utcában találkozom Puerto Platan, Dominika északi részén. Markáns alakja mögött furcsa ellentétként bontakozik ki az Atlanti-óceán kékje, lágy szellő lengedez. Szinte átszellemülten szürcsöli a rumot, kezében pedig az elmaradhatatlan szivar. Nem messze a kis kávézótól, a Calle Duerten 23. szám alatt van a boltja, így hát mesél, s természetesen a füstölni valóról.

A dohánygyártás pontosan azt tükrözi, ahogyan egy nép az életről gondolkodik, elvégre az igazi szivart kézzel sodorják, miként nálunk Santiago de los Cabarrelos környékén. Enyhén fűszeres és semmiképpen nem olyan ütős, erős, mint a kubai – ez adja népszerűségét, mert a ma embere elegáns sodrású, de gazdag aromájú szivart szív, miközben kötetlenebbül él és lazább italokat iszik, mint az 50 évvel ezelőtti generáció

– mondja.

A statisztikai adatok meggyőzőek, mert a tiszta ízű, jól égő dominikai szivarok közül olyan világmárkák kerülnek ki, mint a Davidoff, Montecristo vagy a La Aurora. Nem véletlen, hogy a prémium dohánytermékek piacát Dominika vezeti, ahol évente 200 millió készül, Kubában alig 80. A termelés háromnegyedét az USA-ban füstölik el.

Megérkezik a rumkirály

Puerto Plata remek fekvése, éghajlata, nem utolsó sorban pedig az élvezeti cikkek gyártása miatt is a mámor központja Dominikán. 1888-ban ide települt Andrés Brugal Montaner: Spanyolországból származott, Kubában elleste az italkeverés összes rejtélyét – Dominikán pedig modernizálta a termelést, mert hatalmas cukornád mezők mellett rengeteg szabad munkaerőt talált. Ő lett a rumkirály. Többszörös lepárlással készítette a rumot, ami ezáltal könnyedebbé vált – máig ez adja jellegzetességét, pedig konkurencia van elég határon belül és kívül egyaránt.

Az országban 5 millió rekesz szeszes italt állítanak elő – de itt érdemes megállni egy szóra. A rekesz azért vált alapvető statisztikai mérőszámmá, mert a folyadékmennyiség pontos literenkénti mérése helyett a nagykereskedelemben és a vámhivatalokban a szállítást és a készletkezelést a szabványosított egységcsomagok alapján könnyebb követni. A rekesz errefelé 12 darab, egyenként 0,7 literes palackot tartalmaz.

No és ami benne van: lágy, selymes édeskés, mert a cukornád-melasz kiváló minőségű és a spanyol hagyományok ezt adták. Ami azt illeti, az ország déli részén, a legmenőbb üdülőhelyeken rá is fér a turistákra a rum, mert a tenger látványa néha elborzasztja őket. Támad a sargassum – a hínár, vagy golffű.

Itt randizik a világelit

Casa de Campo település a legcsodálatosabb üdülővároska a szigeten. Punta Cana felkapott üdülőparadicsomból a 3-as úton lehet megközelíteni, de én északról, Puerto Platáról, a rum városából érkezem. Ez a 4-es út. Itt is rettentően tűz a Nap, az elsőrendű főút aszfaltja szét is esett az évek folyamán. Amikor ott járok, olyan a felülete, mint nálunk egy jó hideg tél után. Tátonganak a kátyúk, alig tudok haladni, zötykölődés az egész, de megéri.

Casa de Campo ugyanis a világelit egyik találkozóhelye, nagyszerű golfpályákkal és hatalmas birtokokkal, amelyeket átláthatatlan zöld növényzet és tekintélyes méretű falak védenek az illetéktelen tekintetektől. Ez nem véletlen, mert

Az úttörő a divatkirály Oscar de la Renta volt még 1971-ben: Punta Aquina negyedben vásárolt magának villát és megteremtette a dominikai designt, amit azóta a hotelek és az új ingatlanbirtokosok nagy része is magévá tett. Elsősorban a helyi természetre hajazó fonott bútorokat alkalmazott, gazdagon díszített mindent bambusszal.

A divattervező azzal írta be magát a luxus kézikönyvébe, hogy Jacqueline Kennedy óta hosszú időn keresztül ő volt az amerikai elnökfeleségek fő ruhatervezője. A First Ladyk felismerték, az ő darabjai a klasszikus eleganciát sugározzák, de a modern nőiességet is magukon hordozzák, ami egyre fontosabb lett. Nancy Reagan, Hillary Clinton, Laura Bush, Milchelle Obama is ruhatárában tartotta darabjait. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy a legnagyobb amerikai celebritások is gyakran öltötték magukra Oscar de la Renta ruháit. Közéjük tartozott Sarah Jessica Parker, Penelope Cruz, Emma Watson, Beyoncé, Rihanna, sőt, Taylor Swift is.

J. Lo és Beyoncé nyomában

A divatzseni mindig megérezte, mikor kell olyan eseményeken részt venni, ahol ott a sajtó, s biztosan megírja, ki mit viselt. Ezért futott rá a legtekintélyesebb párok esküvői ruháinak megtervezésére. Laura Bush lánya az ő szettjét vette fel, amikor oltár elé vezették, de a legnagyobb hatású fellépése az volt, amikor a világsajtó hatalmas érdeklődése közepette Amal Alamuddin 2014-ben az ő ruhájában mondta ki az igent George Clooneynak.

A divattervező letelepedése tehát Casa de Campóba vonzotta a világsztárokat, köztük Marc Anthonyt, aki a spanyolajkúak első számú salsakirálya lett négy latin Grammy-díjjal. A világ akkor ismerte meg, amikor 2004-ben alig négy nappal válása után elvette Jennifer Lopezt, akivel 8 évig élt együtt, s ez a házasság alapozta meg világhírét.

A most hínár által veszélyeztetett dominikai településen sorjáznak Beyoncé, Vin Diesel és más sztárok hatalmas palotái. J. Lo bérelt villáját hatalmas pálmaerdő buja növényzetén keresztül lehet megközelíteni. Nem utolsó sorban válása és az Anthony iránt táplált, már nem éppen túláradó szerelem miatt az énekesnő csak 6 évvel a válása után tért vissza rövid időre Dominikára, de már Alex Rodriguezzel, akkori párjával.

Casa de Campo koronaékszere azonban Altos de Chavon, ahová csak a legszigorúbb biztonsági vizsgálatok után hajthatok be. Nem csoda az elővigyázatosság, hiszen a pontosan 40 évvel ezelőtt a semmiből megépített tündéri város a világsztárok Mekkája lett – egy útépítés miatt. Robbant a dinamit, néha túlzásba estek a helyi útmérnökök, mesterséges kráterek keletkeztek.

Ez lett az „ősrobbanás” Dominika számára, ami a turizmus világelitjébe röppentette az országot!

A Paramount filmgyár egyik leányvállalatának elnöke éppen Dominikán járt, forgatási helyszínt keresett. Amikor meglátta a kirobbantott csodálatos sziklákat, remek ötlete támadt: 16. századot idéző mediterrán falut hozott létre amfiteátrummal, amibe beleszerettek a világsztárok. Az amerikai foci és baseball legnagyobb játékosai mellett a nálunk is népszerű csillagok közül Angelina Jolie és Shakira is itt építtetett villát. Érdekesség, hogy az üdülőfaluban külön tűzoltóság és mentőállomás szolgálja ki a világsztárokat.

Titkos esküvő

A legnépszerűbb zenészek gyakran elmennek az 5000 személyes amfiteátrumba – melyet a legendás Frank Sinatra nyitott meg, de fellépett itt a The Police, a Duran Duran és Julio Iglesias is – a hangulatos éttermekben az ismert személyiségeknek törzsasztaluk van. A helyiek rettentően büszkék arra, hogy az amerikai elit felfedezte a kisvárost, legendákat szőnek is rendesen. 

A helyiek szerint a főtéren található kis templomban tartották Michael Jackson és Lisa-Marie Presley titkos esküvőjét, melyre magángéppel jött az ifjú pár. Ebből azonban csak annyi igaz, hogy a legendás sztárpár 1994. május 26-án valóban ide érkezett, Casa de Campóban szálltak meg, de nem Altos de Chavonban volt a titkos szertartás, hanem a közeli La Vega városkában.

A Chavon folyónak is része van  Dominika felfutásában: 1979-ben Francis Ford Coppola itt forgatta legendás filmjének, az Apokalipszis mostnak több jelenetét Marlon Brando főszereplésével. Hat évvel később a Rambo II. stábja érkezett Sylvester Stallonéval, hiszen itt minden a vietnami tájra emlékeztet. Aztán jöttek a többiek: a Grease, no és persze A kék lagúna.

Az igazi és szinte utánozhatatlan csodát azonban Dominika tengerpartjai kínálják – ha nincs bűzös, barna hínárinvázió. Több száz kilométer hosszan fut a vakítóan fehér, lisztszerűen lágy homokpart, hogy néha-néha mesés alakú sziklaszirtek tegyék változatossá a tájat.

Gyors járású motorcsónakokkal utazom A kék lagúna című film forgatási helyére, a varázslatosan szép Saona szigetre. José vezeti a hajót, csodálkozom, hogy nem Rafaelnek hívják, mert errefelé ez a leggyakoribb keresztnév. Ami viszont logikus, hogy fejét-nyakát is betakarja, mert éget ám a Nap rendesen.

Özönlenek a turisták, mindenki A kék lagúnát akarja látni. A parton állandóan hideg sört és jégkockás rumot kínálunk, egy órát lehet napozni, fotózkodni, aztán menni kell, mert jön a következő csoport. Nagyüzem ez a javából!

– teszi hozzá.

Természetvédelmi terület a környék, összesen hat család él a szigeten. A dominikai kormány láthatóan gondol a jövőre, nem enged a turistalobbinak: itt nincs építkezés, megejtően szép a táj. Még a jet skiket is kitiltották az összes strandról. Kevés hely van a világon, ahol annyiszor kattognak a digitális fényképezőgépek, mint Saona északi pontján, ahol a mélykék égbe és az azúrkék tengerbe oldódó pálmafák valósággal „fogságba ejtik” a turistákat.

A baj csak az, hogy a láthatáron már ott úszik a turistanagyhatalmak réme, ami Dominikát gazdaságilag is mélybe ránthatja. A barnamoszat a Karib-tenger átka már ma: évtizedünk elején még csak 300 ezer tonna jelent meg, de idén egy millió tonnát valószínűsítenek, s ez elriasztja a turistákat. A szállodák, városok és a központi kormány is gépeket vásárol, pénzt folyósít, de a barnamoszat (golffű) egyre agresszívabb.

Az évi 200 millió dolláros segély már nem segít – a helyiek szerint már csak a fohász marad.

Miként Mexikóban – de erről később.