BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 22. 27 percnyi olvasás
Magyar Péter szombat este élőben jelentkezett be Paksról, ahol bemutatták a tervezettnél korábban történő visszakapcsolást. A miniszterelnök délután azt közölte, hogy a Duna vízszintjének emelkedése és a paksi munkálatok előrehaladása tette lehetővé, hogy már szombaton újrainduljon a termelés a 3-as blokkban.
A visszakapcsolás azért is jelentős, mert a rendkívül alacsony dunai vízállás miatt az elmúlt hetekben komoly korlátozásokra volt szükség a Paksi Atomerőmű működésében. A mostani újraindítással ismét növekedhet az erőmű hozzájárulása a hazai villamosenergia-termeléshez.
A bejelentkezést Magyar Péter a Paksi Atomerőmű turbinaházából kezdte, Vigh Károllyal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. üzemviteli igazgatójával együtt. A miniszterelnök elmondta, hogy a július 29-én leállított 3-as blokk hatos turbináját szombaton újraindítják.
„Soha ilyen turbina visszakapcsolás nem került még bemutatásra a Paksi Atomerőműből” – mondta Magyar Péter, aki szerint jelenleg a nyolc turbinából kettő üzemel, ezek pedig mintegy 500 megawattot termelnek.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a fenékküszöb megépítésének és a Duna vízszintje emelkedésének köszönhetően most már a harmadik turbina is visszakapcsolható. „És innentől folyamatosan kapcsolják majd vissza a turbinákat” – fogalmazott.
Magyar Péter szerint a tervek alapján szerdára érheti el ismét a teljes, 2000 megawattos névleges teljesítményét a Paksi Atomerőmű.
A bejelentkezés elején a miniszterelnök köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt hetekben azon dolgoztak, hogy az erőmű működését fenn lehessen tartani. „Hálás köszönetünk mindenkinek: energetikai szakembereknek, a Paksi Atomerőmű minden dolgozójának, több száz vízügyesnek, a honvédeknek, ipari búvároknak, mérnököknek, tervezőknek, civileknek, vállalkozóknak” – sorolta.
Magyar Péter kiemelte, hogy a szakemberek munkájának köszönhetően azt is sikerült elkerülni, hogy a még működő két turbinát le kelljen állítani. Úgy fogalmazott, ha minden a tervek szerint halad, „akkor szerda környékén ugye teljesen üzemelni fog a Paksi Atomerőmű”, pontosan egy hónappal azután, hogy az első turbinát le kellett állítani a rendkívül alacsony dunai vízszint miatt.
A bemutató ezután a turbina újraindításának folyamatára tért ki. Magyar Péter elmondta, hogy egy turbina teljes visszakapcsolása csaknem tíz napot vesz igénybe, ennek azonban most már az utolsó, mintegy háromórás szakaszához érkeztek.
„Ez a legfontosabb és a leglátványosabb része” – mondta, majd hozzátette, hogy hamarosan megkezdődik a turbina fordulatszámának fokozatos növelése. A miniszterelnök szerint a folyamat végén a turbina ismét elkezd áramot termelni a hálózatba. „Ez egy kőkemény fizika óra is lesz mindenkinek” – fogalmazott, majd átadta a szót Vigh Károlynak, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. üzemviteli igazgatójának.
Az igazgató közérthetően részletezte, mi történik a következő órákban. Elmondása szerint a turbina ekkor már lassan, percenként 3–4 fordulattal forog. Erre azért van szükség, hogy a tengely egyenletesen melegedjen, és ne deformálódjon el. A szakemberek először alaposan ellenőrzik a berendezést, és csak akkor kezdik meg a gőz rávezetését, ha mindent megfelelőnek találnak.
A turbina indítása ezután több lépcsőben történik. Először 600 fordulat/percre gyorsítják fel, majd a szakemberek ellenőrzik többek között a rezgéseket. Ha minden rendben van, 900 fordulat/percre emelik a sebességet, ahol ismét ellenőrzések következnek. Ezt követően a turbina eléri a 3000-es fordulatszámot.
Vigh Károly elmondta, hogy a 900 és 3000 fordulat/perc közötti szakaszt viszonylag gyorsan kell teljesíteni, mivel a turbina ezen a tartományon áthaladva éri el a kritikus fordulatszámát. A 3000-es fordulat elérése után legalább egyórás ellenőrzés következik, majd újabb rezgésméréseket végeznek.
Ha minden paraméter megfelelő, akkor jöhet a következő fontos lépés: a turbina másik végén található generátort rákapcsolják az elektromos hálózatra. Vigh Károly szerint ezt követően először néhány megawattnyi teljesítményt ad a hálózatba, majd fokozatosan, percenként körülbelül egy megawattal növelik a terhelést egészen 240 megawattig.
Magyar Péter közben arra is felhívta a figyelmet, hogy a turbinacsarnokban összesen nyolc turbina található, amelyek közül jelenleg kettő üzemel. Az igazgató szerint az újraindítás előtt a szakemberek egy utolsó közös ellenőrzést is elvégeznek.
„Ilyenkor ez, mint a repülőgép, mielőtt felszáll, van egy végső ellenőrzés” – magyarázta Vigh Károly. Csak akkor kezdik meg a fordulatszám növelését, ha az operatív vezető, a turbina-főgépész és a turbinaszolgálat-vezető is mindent rendben talál.
A bemutató közben az is kiderült, hogy egyszerre három reaktor visszakapcsolása különleges helyzetet jelent a Paksi Atomerőmű történetében. Magyar Péter szerint a turbinák újraindítása párhuzamosan zajlik, és a Duna vízszintjének emelkedése, valamint a fenékküszöb megépítése tette lehetővé, hogy mindhárom blokk visszatérjen a termeléshez.
„Ilyen még nem volt talán a Paksi Atomerőmű életében, hogy három reaktort egyszerre kell visszakapcsolni” – mondta Magyar Péter. A miniszterelnök hozzátette, hogy a turbinák „idézőjelben versenyeznek egymással”, hogy melyik éri el hamarabb a visszakapcsoláshoz szükséges szintet.
A helyszínen eközben ténylegesen megkezdődött a 3-as blokk turbinájának indítása. A szakemberek először a főgőzszelepek nyitását kezdték meg, ami után fokozatosan emelni kezdték a turbina fordulatszámát.
Vigh Károly elmondta, hogy a folyamat első célja a 600 fordulat/perc elérése. A helyszínen a kijelzőn is követni lehetett a változást: amikor Magyar Péter rákérdezett a kijelzőn látható értékre, már 33 fordulat/percet mutatott, majd rövid idő alatt 100 fölé emelkedett.
„Akkor megkezdődött a turbina indítása” – erősítette meg az igazgató. A 600-as fordulatszám elérése után újabb ellenőrzések következnek, majd fokozatosan egészen 3000 fordulat/percig gyorsítják a turbinát.
Vigh Károly szerint innen még legalább 45–50 perc szükséges ahhoz, hogy elérjék a 3000-es fordulatszámot, attól függően, hogy a szakemberek milyen rezgési értékeket tapasztalnak az ellenőrzések során.
A végső cél a generátor hálózatra kapcsolása. „A végeredményben ugye az a cél, hogy a generátort hálózatra kapcsoljuk, hogy a villamosenergia-termelést azt meg tudjuk kezdeni” – mondta Vigh Károly.
A helyszínen a turbinagépészek mellett a generátornál dolgozó elektromos szakemberek is folyamatosan ellenőrzik a berendezéseket. Vigh Károly elmondása szerint egyetlen blokk visszaindításán is folyamatosan legalább 25 ember dolgozik műszakonként.
A mostani helyzet azonban ennél jóval nagyobb erőforrást igényel, hiszen egyszerre három blokk visszakapcsolására készülnek. „Ez azt jelenti, hogy folyamatos műszakban csaknem 75 ember dolgozik azon, hogy ezek a gépek újra termeljenek” – ismertette az igazgató.
Magyar Péter közben arra is kitért, hogy bár a mostani helyzet rendkívülinek tűnik, maga a turbina leállítása és újraindítása nem ismeretlen folyamat az atomerőmű szakemberei számára. Vigh Károly szerint tervezett karbantartások miatt évente több alkalommal is végrehajtanak hasonló műveletet. „6-10 közötti turbinaindítás az, amit végrehajtunk minden évben” – mondta.
A beszélgetés során szóba került az is, hogy nemzetközi példák is vannak arra, amikor külső körülmények miatt egyszerre több atomerőművi blokk állt le.
Vigh Károly egy franciaországi esetet idézett fel, ahol 2020-ban egy négyblokkos atomerőmű teljesen leállt, miután az erős szél miatt több tonnányi apró hal került a hűtővízcsatornába, és egy időben eltömítette a vízkivételi mű szivattyúit.
„Gyakorlatilag egy időben ennek a francia atomerőműnek mind a négy blokkja kiesett” – mondta az igazgató. Az erőművet később újraindították, 2021-ben azonban hasonló probléma ismét jelentkezett, akkor a négy blokkból kettő állt le, kettő pedig továbbra is üzemelhetett.
Magyar Péter ezzel kapcsolatban ismét hangsúlyozta, hogy Pakson sikerült elkerülni az atomerőmű teljes leállítását, amelyre a rendkívül alacsony dunai vízszint miatt fennállt a veszély.
A turbina közben elérte az első fontos mérföldkövet: a fordulatszám 600-ra emelkedett. Vigh Károly elmondta, hogy ezután egy újabb ellenőrzési szakasz következik, és várhatóan még mintegy tíz percet kell várni, mielőtt a szakemberek tovább növelhetik a fordulatszámot 900-ra.
Magyar Péter a folyamatot egy repülőgép felszállásához hasonlította, mire az igazgató úgy fogalmazott: „ebben nem szabad hibázni”. Mint elmondta, minden egyes paramétert alaposan ellenőrizni kell, hiszen például ha nem megfelelő az olajelfolyás a turbina csapágyainál, az komoly sérülést okozhatna. Egy ekkora turbina szétszerelése és karbantartása pedig akár több hetet is igénybe vehet.
A szakemberek a 900-as fordulatszám eléréséig fokozatosan gyorsítják a turbinát, a kritikus fordulatszám-tartományban azonban már jóval nagyobb sebességgel emelik a fordulatot. Vigh Károly elmondása szerint a 900-as fordulat fölött percenként 600-zal növelik a turbina sebességét, hogy minél gyorsabban áthaladjanak a kritikus tartományon.
Magyar Péter a közvetítés során ismét összefoglalta, miért is különleges a mostani újraindítás. „Valószínűleg most legelőször mutatjuk meg élőben, hogy hogyan zajlik itt a munka, hogyan zajlik egy turbinának a visszakapcsolása” – mondta.
A miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy a 3-as blokk 6-os turbináját július 29-én kellett leállítani a Duna rekordalacsony vízállása miatt. A mostani újraindítást a fenékküszöb építésének előrehaladása, valamint a Duna természetes vízszintemelkedése teszi lehetővé.
Ha minden a tervek szerint halad, szerdára ismét elérheti a névleges, 2000 megawattos teljesítményt a Paksi Atomerőmű, és egy hónappal az első turbina leállítása után mind a nyolc turbina működhet.
Magyar Péter arról is beszámolt, hogy másnap sajtóbejárást tartanak Pakson, amelynek során az atomerőmű mellett a Duna két partján zajló fenékküszöb-építést is bemutatják.
Elmondása szerint a bal oldalon már több mint 230 méteren haladtak a munkálatokkal, és a honvédek elérték azokat a korábban helikopterekről a Dunába helyezett betonkockákat is, amelyekből több mint százat, egyenként 2,5 tonnás darabot juttattak a folyóba.
„6200 tonna kő került beépítésre csak azon az oldalon” – ismertette Magyar Péter, hozzátéve, hogy a munkálatokhoz folyamatosan érkezik az alapanyag, és több tucat teherautó szállítja a követ.
A miniszterelnök szerint a fenékküszöb jelenleg körülbelül 20 centiméterrel képes megemelni a vízszintet, a további szakaszok elkészültével azonban ez a hatás tovább növekedhet. Ez azért fontos, mert a mostani vízszintemelkedést várhatóan újabb apadás követheti.
Magyar Péter egy vízállás-előrejelzést is mutatott a közvetítésben. Elmondása szerint Pakson jelenleg –110 centiméter körül van a Duna vízszintje, miközben a közelmúltban –140 centiméteren állt, ami rekordalacsony érték volt.
Az előrejelzés alapján a vízszint a következő napokban tovább emelkedhet, akár –74 centiméterig, majd a jövő hét végén ismét csökkenés kezdődhet. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy ezekben az előrejelzésekben még nem szerepel a fenékküszöb későbbi vízszintemelő hatása.
Közben a turbinán továbbra is a 600-as érték látszott, mivel a szakemberek elvégezték az első ellenőrzéseket. A helyszínről érkező tájékoztatás szerint azonban már csak néhány percet kell várni arra, hogy folytatódjon a fordulatszám emelése.
A bemutató során Vigh Károly azt is részletesen megmutatta, milyen berendezések veszik körül a turbinát. Elmondta, hogy a turbinák sorban helyezkednek el a csarnokban, mellettük pedig többek között öt kisnyomású hőcserélő található, amelyek a hőkörfolyamat hatásfokát javítják. A szakember a tápvízrendszer egyik fontos elemét, a mintegy 70 köbméteres táptartályt is megmutatta, valamint a nagynyomású előmelegítő biztonsági szelepeit.
Magyar Péter ezután arról kérdezte az igazgatót, hogyan érdemes elképzelni az atomerőmű működését. Vigh Károly elmagyarázta, hogy a Paksi Atomerőmű lényegében egy hatalmas gőzgépként működik: a reaktorban keletkező hő segítségével gőzt állítanak elő, ez forgatja meg a turbinát, a turbina pedig a generátoron keresztül villamos energiát termel.
„Maga a szekunder kör, a szekunder köri berendezések, a turbina, a generátor, ezek a hőcserélők alapvetően ugyanúgy épülnek fel, mint egy hagyományos hőerőműben” – magyarázta Vigh Károly. A legfontosabb különbség szerinte az, hogy itt a turbina működtetéséhez szükséges gőzt nem hagyományos kazán, hanem a reaktor termeli meg.
A beszélgetés során az is szóba került, hogy a Paksi Atomerőmű turbinacsarnoka fokozatosan épült ki a hetvenes években. Az első blokk 1982 decemberében kezdte meg működését, így a mostanihoz hasonló, alacsony dunai vízállással kapcsolatos problémákkal már a kezdeti időszakban is szembesültek.
Vigh Károly felidézte, hogy 1983 telén az alacsony vízszintet még jegesedés is súlyosbította. Akkor mindössze az 1-es blokk működött, és az atomerőmű vezetése egy szádfallal lezárta a hidegvizes csatornát, majd mobil szivattyúkkal biztosította az üzemelő blokk vízellátását.
A szakember szerint azóta azonban sokat fejlődött a nukleáris ipar, amelynek egyik legfontosabb tanulsága, hogy a termelési célok miatt nem szabad indokolatlan kockázatokat vállalni. Ennek kapcsán megemlítette a Three Mile Island-i, a csernobili és a fukusimai atomerőmű-baleseteket is.
Közben a helyszíni ellenőrzések mellett folytatódott a turbina gyorsítása. A kijelzőn már 700 fölötti érték jelent meg, Vigh Károly pedig elmondta, hogy a fordulatszámot továbbra is fokozatosan, 900 fordulat/percig emelik.
Magyar Péter arra is rákérdezett, mi történik akkor, ha a szakemberek bármilyen rendellenességet észlelnek. Az igazgató szerint ilyenkor azonnal leállítható a turbina.
„Ha bármi rendellenesség van, akkor őneki lehetősége van arra, hogy azonnal leállítsa a turbinát” – mondta a közvetlenül a berendezés mellett dolgozó turbina-gépészre utalva. A gőzbetáplálás ilyenkor azonnal megszűnik, a turbina fordulatszáma pedig csökkenni kezd.
A blokk vezérlőterméből szintén leállítható a folyamat, miközben számos paramétert folyamatosan figyelnek. Többek között a csapágyak hőmérsékletét, az olaj hőmérsékletét és a rezgéseket is ellenőrzik, így a szakemberek azonnal közbe tudnak avatkozni, ha bármi szokatlant tapasztalnak.
Magyar Péter azt is megkérdezte, hol helyezkedik el a reaktor a turbinához képest, és hogyan jut el a nukleáris fűtőelemek által termelt energia egészen a generátorig.
Vigh Károly elmondta, hogy a reaktor a primer körben, egy hermetikusan zárt térben található. A reaktorban szabályozott láncreakció termeli a hőt, amelynek segítségével gőz állítható elő a turbina működtetéséhez.
A turbina indításakor a reaktor teljesítménye jelenleg körülbelül 10–15 százalékos, ami nagyjából 140–200 megawatt hőenergia előállítását jelenti. Miután a turbina és a generátor csatlakozik a hálózathoz, fokozatosan növelik a reaktor teljesítményét is.
Ezt szabályozórudakkal végzik, amelyek emelésével növelhető a reaktor aktív zónájában zajló hőtermelés. A névleges hőteljesítmény elérésekor az körülbelül 1475 megawatt lesz, ebből pedig a két turbina működése mellett mintegy 500 megawatt villamos energiát tudnak előállítani.
Vigh Károly szerint ebből következik, hogy a Paksi Atomerőmű hatásfoka nagyjából 33–34 százalék. Mint mondta, ez a nyomottvizes atomerőműveknél általánosnak tekinthető arány, függetlenül attól, hogy francia, amerikai vagy orosz tervezésű berendezésről van szó.
A beszélgetés ezután a Paksi Atomerőmű legszigorúbban védett területeire, a primer körre és a reaktor környezetére is kitért. Magyar Péter arról kérdezte Vigh Károlyt, milyen biztonsági szabályok vonatkoznak azokra a dolgozókra, akik ezeken a területeken végeznek munkát.
Az igazgató elmondta, hogy a primer körbe csak teljes átöltözés után lehet belépni, és a munkatársaknak egyéni dózismérőt is viselniük kell. Bizonyos helyiségekbe csak korlátozott ideig, további dózismérővel és külön engedéllyel lehet belépni.
A reaktor közvetlen környezetében még szigorúbbak a szabályok. Vigh Károly elmondása szerint az úgynevezett „bokszba”, ahol maga a reaktor is található, a jelenlegi üzemállapotban nem lehet belépni. Ennek oka, hogy a teljesítmény növelésével a neutronsugárzás is emelkedik, így oda csak a láncreakció leállítása után lehet bemenni.
A szakember azt is megmutatta, mi található a korábban látott piros fedél alatt. A reaktorcsarnokban található felső blokkhoz korlátozottan, nagyjából negyedévente léphetnek be a szakemberek, hogy ellenőrizzék, nincs-e szivárgás vagy más rendellenesség.
Magyar Péter a használt nukleáris fűtőelemek sorsáról is kérdezte az igazgatót. Vigh Károly elmondta, hogy Pakson 15 havonta történik üzemanyag-átrakás, ilyenkor a fűtőelemek körülbelül egyharmadát cserélik ki.
A reaktorfizikusok pontosan megtervezik, hogy az új fűtőelemek melyik pozícióba kerüljenek. Több szempontot is figyelembe vesznek, például a hőteljesítmény egyenletes eloszlását és azt, hogy ne alakuljanak ki túlmelegedő területek a reaktorban.
A kivett fűtőelemeket a reaktorcsarnok mellett található pihentetőmedencébe helyezik, ahol öt évig maradnak. Vigh Károly szerint ez egy betonmedence, belül saválló burkolattal, amelyben több méter magas bórsavas hűtővíz található. A víz egyszerre árnyékolja a fűtőelemeket és biztosítja azok hűtését.
Ennek azért van jelentősége, mert a leállított reaktorban is marad hőtermelés. Vigh Károly elmondása szerint egy működő reaktor névleges hőteljesítménye 1475 megawatt, a láncreakció leállítása után azonban még körülbelül 140 megawatt maradványhő keletkezik. Ez idővel fokozatosan csökken, a július 29-én leállított 3-as blokknál például már körülbelül 2 megawattra esett vissza.
„Ezért is volt olyan fontos, hogy a biztonsági hűtés mindenképpen megmaradjon” – hangsúlyozta az igazgató. Még ilyen alacsony maradványhő mellett is folyamatos hűtésre van szükség.
A turbinánál eközben tovább folytak az ellenőrzések a 900 fordulat/perces szint elérése után. Vigh Károly elmondta, hogy a szakemberek lényegében megismétlik a 600-as fordulatszámnál már elvégzett vizsgálatokat.
Ellenőrzik, hogy látható-e bárhol gőzkifúvás vagy más fizikai elváltozás, emellett a diagnosztikai rendszerek adatait is elemzik. Kiemelten figyelik a csapágybakok rezgését és a tengely mozgását is.
Az igazgató elmagyarázta, hogy az úgynevezett „orbit” a tengely középvonala által leírt pályagörbe. Ennek vizsgálatával megállapítható, hogy a tengely megfelelően mozog-e, illetve kialakult-e rajta olyan deformáció, amely miatt nem lehet biztonságosan tovább növelni a turbina fordulatszámát.
Ha a szakemberek ilyen eltérést tapasztalnának, a turbina további gyorsítását nem engedélyeznék. A biztonsági ellenőrzések ezért minden egyes fordulatszám-lépcsőnél kulcsfontosságúak, mielőtt a turbina elérheti a 3000 fordulat/perc körüli üzemi sebességet.
A közvetítés következő részében arról is szó esett, hogyan végzik a Paksi Atomerőműben a karbantartásokat úgy, hogy közben a lehető legkevesebb időre kelljen leállítani a termelést. Vigh Károly elmondta, hogy vannak olyan munkálatok, amelyekhez teljes blokk- és turbinakiesés szükséges, ezeket jellemzően a tervezett főjavítások idején végzik el.
Amit viszont lehet, azt üzem közben, úgynevezett „online” keretek között javítják. Ennek célja, hogy a főjavítások időtartamát, vagyis a termelésből kieső időt minél rövidebbre csökkentsék.
Az igazgató szerint az erőmű fejlett diagnosztikai rendszereinek köszönhetően ma már nem minden berendezést egyszerűen meghatározott időközönként szerelnek szét. Ehelyett az állapotukat folyamatosan figyelik, és például egy rendellenesen megemelkedett csapágyrezgés alapján döntenek arról, hogy szükség van-e karbantartásra.
„Állapot alapján, nem idő alapján döntenek, hogy annak a berendezésnek a karbantartását be kell ütemezni” – magyarázta. Hozzátette, hogy azokat a berendezéseket, amelyek nem jelentenek kockázatot sem a nukleáris biztonságra, sem a termelésre, akár meghibásodásig is használhatják, majd szükség esetén kicserélik őket.
Közben a 3-as blokk 6-os turbinája továbbra is a 900 fordulat/perc körüli tartományban működött. A szakemberek szerint még körülbelül 35 perc kellett ahhoz, hogy megkezdődhessen a turbina gyorsítása 3000 fordulat/percre.
Ez azonban még nem jelentette azt, hogy a turbina azonnal áramot termel a hálózatba. A 3000-es fordulatszám elérése után egyórás üresjárati rezgésmérés következik, amely során ismét ellenőrzik, hogy minden megfelelően működik-e.
Vigh Károly szerint ezt követően kezdődhet a generátor hálózatra kapcsolása, vagyis a párhuzamos kapcsolás. „Így van, az legalább másfél óra kell még, de inkább kettő” – mondta arra a kérdésre, hogy mennyi idő telhet el a 3000-es fordulatszám elérése és a villamos energia hálózaton való megjelenése között.
Magyar Péter a közvetítés végén összefoglalta, hol tart a folyamat. Elmondása szerint a 3-as blokk 6-os turbinájának visszakapcsolása ekkor már az utolsó szakaszába lépett: még körülbelül 35 perc volt hátra a 3000-es fordulatszám eléréséig, ezt pedig egyórás ellenőrzés és végül a hálózatra kapcsolás követte.
„Ilyet ritkán látni, sőt talán még nem is láttunk ilyet Magyarországon, főleg nem élőben” – mondta Magyar Péter, mielőtt elköszönt a nézőktől.
Napi