portfolio Gazdaság

Elhúzódó háborúra és belső elégedetlenségre készülhet Irán

Szerző: portfolio 2026. 08. 22. 4 percnyi olvasás


Elhúzódó háborúra és belső elégedetlenségre készülhet Irán

Elhúzódó háborúra és belső elégedetlenségre készülhet az iráni vezetés a Modzstaba Hamenei legfelsőbb vezető által elrendelt új kinevezések és a vezetésben tapasztalt személycserék tükrében - derül ki az AFP francia hírügynökség által idézett Együtt a Nukleáris Irán Ellen (United Against Nuclear Iran, UNA) nevű amerikai agytröszt augusztusi elemzéséből.


Elemzésében Jason Brodsky, az UNA szakpolitikai igazgatója rámutatott: az új kinevezésekre amiatt van szükség, mert az ország ellen február 28-án elindított amerikai-izraeli hadjáratban sok magas rangú politikus meghalt.

Hozzátette: a kinevezettek személye, illetve az iráni vezetés belső köreiben elfoglalt helye arra utal, hogy

Hamenei továbbra is hatalma megszilárdítására törekszik.

Az elemzésben kiemeli a 71 éves Mohszen Rezait, a Forradalmi Gárda elithadsereg egyik alapítóját, akit augusztus közepén neveztek ki az ország legfontosabb védelmi és külpolitikai döntéshozó testületének számító Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárának.

Rezai, aki az 1980 és 88 közötti iraki-iráni háborúban vezette a Gárdát, lehetett az egyik megszervezője a Buenos Aires-i zsidó közösségi központ ellen 1994-ben, valamint a szaúd-arábiai Khobar Towers katonai lakókomplexumnál elkövetett terrortámadásnak is. A Buenos Aires-i akció miatt Rezai ma is az Interpol vörös körözési listáján szerepel.

Kinevezése veszélybe sodorhatja továbbá az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokat is az elemzés szerint, amelyben Brodsky idézi a politikus egy 1988-as, az iraki-iráni háború végén elhangzott kijelentését, miszerint az atomfegyverek "

a modern hadviselés szükséges eszközei.

Az elemzés kitér a 63 éves Hosszein Taebre is, akit Rezaival egy időben neveztek ki a Gárda irányítása alá tartozó, elsősorban a belső lázongások és tüntetések leverésével megbízott Bászidzs félkatonai milícia élére.

Taeb a teheráni vezetés keményvonalas "Habíb-frakciójából" érkezett, amely az Irak elleni háború Habíb-zászlóaljáról kapta a nevét. Ebben a zászlóaljban szolgált Modzstaba Hamenei is, a háborús időkben kialakult bajtársi hálózat pedig az évtizedek során komoly befolyással bíró hatalmi körré nőtte ki magát. Tagjai igyekeztek megszerezni a vezetés kulcspozícióit, egyebek között a média irányítását is, és többször kerültek összetűzésbe a reformer elnökökkel, például Mohammed Hatamival.

A két kinevezés Brodsky szerint arra utal, hogy Irán "

kész harciasabbnak mutatkozni, és nem retten vissza a nagyobb kockázatvállalástól sem.

Hozzátette: Rezai és Taeb személye arra utal, hogy Hamenei a "fiatalítás" helyett a Gárda régi, keményvonalas szárnyával akarja feltölteni a halálesetek miatt megüresedett tisztségeket.

Mint hangsúlyozta, a Hamenei egyik bizalmasának tartott Taeb kinevezése a Bászidzs élére arra utalhat, hogy

Teherán a kormányellenes tiltakozások erősödésére számít.

Az elemző kitért az egykor a védelmi, illetve a belügyi tárca élén álló Ahmad Vahidira is, aki szintén az Interpol vörös körözési listáján szerepel az 1994-es Buenos Aires-i terrortámadás miatt, amelyet a gyanú szerint együtt tervelt ki Rezaival.

Vahidit nem sokkal az iráni háború kitörése után nevezték ki a Gárda főparancsnokává, miután elődjével, Mohammed Pakpurral már a konfliktus első napján légicsapás végzett (Pakpur egyébként Hosszein Szalamit váltotta tisztségében, aki Izrael Irán elleni tavaly júniusi, 12 napig tartó műveletei során vesztette életét).

Az új főparancsnok belső források szerint Rezai hű embere, a két politikus pedig Mohammad Baker Kalibafnak, az Egyesült Államokkal folytatott megbeszélések főtárgyalója ellenfelének számít.

Brodsky szerint Vahidi és Rezai kinevezése feltehetően a teheráni vezetés mérsékeltnek tartott szárnyát vezető Kalibaf és Abbász Aragcsi külügyminiszter meggyengítését célozza, ami szintén arra utalhat, hogy az új legfelsőbb vezető nem akar alkuba bocsátkozni sem a külvilággal, sem az iráni nép változást akaró részével.

Feltehetően ezt az álláspontot képviseli Ali Abdollahi augusztusi kinevezése is a fegyveres erők főparancsnokává. Abdollahi, aki - az inkább háttérbe húzódó Vahidival szemben - már a konfliktus első napjaitól fogva gyakran szerepel az iráni médiában, júniusban pedig azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy azt mondta: ha az Egyesült Államok ismét megtámadná Iránt, "a háború lángja továbbterjedne és egyre nagyobb méretet öltene".

A négy ember politikai és katonai pályafutása az előző legfelsőbb vezető, az Irán elleni háború első napján megölt Ali Hamenei idején indult, és mindvégig az ő bizalmi körébe tartoztak. Kinevezésük azt sugallja, hogy Ali Hamenei fia és utódja, Modzstaba nem akarja felülvizsgálni az apja által kijelölt irányvonalat.

Elemzők mindazonáltal felhívják a figyelmet a Teheránból érkező eltérő hangvételű nyilatkozatokra is, szembeállítva az újonnan kinevezettek harcias szavait Maszúd Pezeskján államfő visszafogottabb beszédeivel.

Pezeskján a héten leszögezte: most kellene véget vetni a háborúnak, amikor Irán "erőpozícióban és méltóságban van", és a világ is elismeri a síita állam győzelmét.

Eközben Kalibaf felhívta a figyelmet a szoros kapcsolatra a nemzetbiztonság és a gazdaság között, és hangsúlyozta, hogy "

Irán nem támaszkodhat egyedül a fegyveres erőire, a biztonság és a gazdaság összefügg egymással.

"Hiába teremtünk biztonságot, ha a gazdaság nem tud fennmaradni, akkor a biztonság sem fog" - fogalmazott.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

ad

További tartalom Önnek