Puzsér Róbert hosszú Facebook-bejegyzésben osztotta meg véleményét az elmúlt hónapok politikai történéseiről. A „Revansélmény helyett kultúraváltást!” című írásban elsősorban azt hangsúlyozza, hogy szerinte a kormányváltás önmagában nem jelent valódi rendszerváltást, ahhoz a politikai működés és a közéleti kommunikáció alapvető megváltozására is szükség lenne.

Puzsér szerint az április 12-i választásnak többet kell jelentenie egyszerű szerepcserénél. Mint írja, „a hatalmi működés minőségének kell új alapokra kerülnie”, és azok, akik a változásra szavaztak, „az eddigiektől teljesen eltérő morális tartalmú és egyértelműen magasabb színvonalú előadást, s nem pusztán új szereposztást igényelnek”.

A publicista úgy látja, a közéleti diskurzus az elmúlt 16 évben rendkívül alacsony szintre süllyedt. Szerinte amikor a magyarok áprilisban nemet mondtak „a minden esetben fentről lefelé, az ellenséges kurzus verbális megsemmisítésére irányuló, primitív és erőszakos kommunikációra”, egyebek mellett azt várhatták Magyar Pétertől, hogy helyreállítsa a magyar államiság és a miniszterelnöki tisztség méltóságát.

Puzsér több olyan gesztust is kifogásol, amely szerinte nem illeszkedik ebbe az elvárásba. Úgy fogalmaz: Magyar Péternek „nem kellene a bírálatokra röhögő fejes emojikkal” reagálnia, és azt sem tartja helyesnek, hogy a miniszterelnök közösségi médiában alázza meg a Fidesz képviselőit azért, mert az eskütétel során hibáztak. „Bőven van mit kifogásolni a fideszes politikusok erkölcsi integritásán, de pont nem a lányos zavaruk meg a lámpalázas bénázásuk az, amivel a bírálatra rászolgálnak” – írja.

Puzsér szerint történelmi küldetés áll Magyar Péter előtt

A publicista szerint Magyar Péter történelmi lehetőséget kapott, ezért szerinte a miniszterelnöknek elsősorban a méltányosságot, a kulturált politikai közbeszédet és a konszolidációt kellene szolgálnia. „A hatalmi kommunikáció modalitásának és stílusának alapvető változása nélkül nem valósulhat meg tényleges rendszerváltás” – fogalmaz.

Puzsér szerint enélkül legfeljebb „a XX. századból örökölt politikai revans újabb felvonása” következhet. Úgy véli, a politikai nyelv megváltozásához a társadalomnak is világosan jeleznie kell az új normák iránti igényét.

A bejegyzésben kitér Baka András köztársasági elnökké választására is. Puzsér szerint a korábbi főbíró alkalmas lehet az alkotmányozási folyamathoz kapcsolódó államfői szerepre, ugyanakkor azt kérdezi, miért hirdetett Magyar Péter kétszer is széles körű társadalmi egyeztetést az elnök személyéről, ha végül a Tisza Párt frakciója zárt körben döntött a jelöltről.

„Az új hatalomnak nem kellett az ideiglenesnek szánt államfő kilétét illetően társadalmi egyeztetést folytatnia, Magyar Péter ennek ellenére meghirdette ezt – márpedig ezek után elvárható lett volna, hogy állja a szavát, és valóban egyeztessen erről a magyar állampolgárokkal” – írja.

„A magyarság az eltakarított bántalmazók helyett nem új bántalmazókat igényel”

Puzsér hangsúlyozza, hogy kritikája elsősorban nem a kormány eddigi intézkedéseinek tartalmára, hanem azok formájára vonatkozik. Szerinte Magyar Péter arra kapott felhatalmazást, hogy az Orbán-rendszer helyére „demokratikus és jogállami alapokon álló, polgári berendezkedést állítson”, nem pedig arra, hogy az egykori hatalom szereplőinek folyamatos megalázásával szerezzen újabb támogatókat.

„A magyarság az eltakarított bántalmazók helyett nem új bántalmazókat igényel, akik az eddigi bántalmazókat bántalmazzák” – fogalmaz.

A publicista szerint az új kormánynak nem az a feladata, hogy a korábbi politikai kommunikációt egy újabb, a pillanat uralására épülő médiadoktrínával váltsa fel. „Nem a korszakváltás médiaélményét, hanem annak kulturális és közéleti valóságát kell megteremtenie” – írja.

Puzsér végül arra figyelmeztet, hogy ha Magyar Péter valóban különbözni akar elődeitől, Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől, akkor azt is vállalnia kell, ha egy új politikai kultúra kialakítása átmenetileg népszerűségvesztéssel jár. „Nem kutatási grafikonok vizsgálatára, s nem is a kommentfalak kiszolgálására, hanem működő és emberséges, szabad és nyugatos Magyarország megalkotására kapott felhatalmazást” – zárja gondolatait.