EgyébSzerző: index 2026. 08. 22. 8 percnyi olvasás
Vége lehet a hat szűk esztendőnek.
A Juventus 2012 és 2020 között sorozatban kilenc bajnoki címet nyert, uralta az olasz futballt és Európában is topcsapatnak számított, elég csak a 2015-ös és 2017-es Bajnok Ligája-döntőjét említeni.
A Covid után azonban gazdaságilag megroppant a Juve, majd a klub pénzügyeit és játékosügyleteit érintő vizsgálat indult a torinóiak ellen.
A botrány végül 2022 novemberében Andrea Agnelli elnök és az igazgatótanács lemondásához vezetett. Azt követően a Continassa átjáróház volt az edzők és a vezetők számára is, senki nem tudott gyökeret verni, nyilván azért, mert egyre messzebbre kerültek a sikerek.
Az olasz sportbíróság szerint a Juventus több játékos átigazolásánál szabálytalanul könyvelte el a tranzakciókat, ezért 2023-ban tíz pontot levontak a Juventustól, ráadásul az UEFA egy évre kizárta a klubot az európai kupákból. Az olasz rekordbajnok azóta is folyamatos útkeresésben van, és nemcsak az európai élvonaltól, hanem a Serie A legjobbjaitól is egyre távolabb került. Olyannyira, hogy a 2026-27-es kiírásban már csak az Európa-ligában indulhat.
Hosszú idő után a mostani mercato az első, amikor reménykedhetnek a Juventus hívei, hiszen a klub eddig leigazolta a világbajnoki ezüstérmes francia támadót, Randal Kolo Muanit, megszerezte a Bolognától a kőkemény kolumbiai védőt, Jhon Lucumít, valamint angol sztárklubok elől elhappolta a Bayer Leverkusen bosnyák szupertehetségét, Kerim Alajbegovicot, akitől azt várják, hogy Kenan Yildizzel megbolondítsák az ellenfelek védelmét.
A kapuba megszerezték Guglielmo Vicariót, aki kétségtelenül harmatos szezonon van túl, de a 29 éves válogatott kapus képességeivel alapvetően nincs gond, a sorozatban betliző Michele Di Gregoriánál aligha nyújthat gyengébb teljesítményt. Még a nyár elején jött a Romától a török jobbhátvéd, Zeki Celik, aki jó opciónak tűnik Pierre Kalulu tehermentesítésére.
Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az Aston Villától kölcsönből visszatért a brazil Douglas Luiz, aki eddig meggyőzte a szakmai stábot, akkor a Juventus szurkolói joggal bízhatnak abban: az új idényben ismét versenyképes csapatot láthatnak az Allianz Stadiumban.
Az Index a Serie A rajtja előtt megkereste Kéri András Dánielt, olasz futballszakértőt, a Juventus Academy Dubai edzőjét, és feltettük neki azt az öt kérdést, amelyre most leginkább választ várnak a Juventus szimpatizánsai.
2020 után miért esett vissza látványosan a csapat szereplése és miért roppant meg gazdaságilag a klub?
A Juventus súlyos identitásbeli válsága hosszú évek óta tart és valójában a klub egészét jellemzi. Beppe Marotta távozásával, később pedig Andrea Agnelli utolsó időszakában hozott több rossz döntésével és távozásával, vezetői szinten indult lejtmenetbe a klub. Hibás koncepcióra építve rossz stratégiai és játékospolitikai döntések sora vezetett ahhoz, hogy az évek alatt a Juventusból, mint Olaszország elsőszámú bajnokesélyeséből és Európa egyik legerősebb együtteséből, előbb Európában majd otthon is egyre középszerűbb csapat vált. A rossz vezetői döntések, a nem konzisztens módon, nem racionálisan épített munkakultúra, és a szerepköreikben halovány teljesítményt nyújtó vezetők munkája ugyanis egy idő után tükröződött a csapat teljesítményén is.
Kezdődött minden a 2020-as bajnoki címet szállító Maurizio Sarri és a csapat állandósult rossz kapcsolatával, ami előbbi távozásához vezetett. Andrea Pirlo nem vált be, majd Massimiliano Allegri visszatérésekor átmenetileg javított a csapat szerkezetén, de eredményesség szempontjából ő is elmaradt a várakozásoktól.
Nem mérte fel megfelelően a rendelkezésére álló keretben rejlő valódi potenciált, és valószínűleg maga is meglepődött, hogy nem képes kellő hatékonysággal megvalósítania az elképzeléseit. Sarri, Pirlo Allegri, majd Thiago Motta, Igor Tudor és Luciano Spalletti is olyan időszakban volt kénytelen a csapatot edzeni, amikor vezetői szinten hiányzott az a kvalitás és stratégiaalkotási képesség, amely az elődöket jellemezte.
A legfontosabbnak azt tartom, hogy mindenekelőtt a klubnak szüksége volna egy világos, áttekinthető rövid- és középtávú tervre. Ez ugyanis meghatározza a klub által folytatott játékospolitikát és azt, hogy milyen szakmai munka jellemezze az együttest a következő években.
Amikor Cristiano Ronaldo Torinóba érkezett, a Bajnokok Ligája megnyerése volt a kitűzött cél. Az elmúlt években aztán a Covid, a büntetések, az egy éves kizárás az UEFA sorozatokból okozta gazdasági nehézségek, jóval szerényebb lehetőségeket adtak a Juventusnak. A szakmai munkában tapasztalt hiányosságok, a keret nem megfelelő összetétele és játékoskiválasztás során elkövetett sorozatos hibák hatására állandóan megváltoztak a kitűzött célok. Azokat már nem a sportszakmai tervek, hanem a gazdasági túlélés befolyásolta elsősorban.
Amíg az első csapat élén Motta, Tudor majd Spalletti váltották egymást, a sportigazgatói poszton előbb Cristiano Giuntoli kinevezése az első lépést jelentette a „megtisztulás” és a szakmaiság visszatérésének irányába.
A kármentés, vagyis a klub gazdasági mutatóinak rendbetétele, az ezzel járó spórolás és takarékos irányítás, valamint az új sportszakmai célok megvalósításához szükséges strukturális átalakítás volt az elsőszámú feladata. A klub éppen ezért a nem kellően hasznos, valamint magas fizetéssel bíró labdarúgóktól fokozatosan megvált (Adrien Rabiot, Matías Soulé, Dean Huijsen, Samuel Iling-Junior, Enzo Barrenechea, Moise Kean, Koni De Winter és Kaio Jorge, Wojciech Szczęsny, Federico Chiesa). A Juventus megközelítőleg 100 millió euró bevételre tett szert az eladásukból.
Giuntoli ugyanakkor ott hibázott, hogy az általa kiválasztott játékosok jelentős része alulteljesített, így mégis mennie kellett. Ekkor nevezték ki azt a Damien Comollit, aki Giuntoli munkáját is alulmúlta. Adatalapú megközelítéssel kívánt a piacon operálni, és haszontalan játékosok sorát hozta Torinóba.

Luciano Spalletti a megfelelő szakember a projekthez?
Spalletti a tavalyi szezon során egy olyan együttest vett át, amelyet továbbra is identitásválság jellemzett, miközben nem a szakvezető elképzeléseinek megfelelő játékosokkal futott neki az idény második felének. Kreatívabb futballja ellenére ugyanis a mélyen zárt védelmeket nehezen bontja meg. Csalódást keltő módon zuhant ki a Galatasaray ellen a BL-ből a megalázó 5-2-es első mérkőzést követően, a bajnokságban pedig csupán hatodik helyen zárt.
Az állandó változtatások ellenére egyre sivárabb teljesítményt nyújtó csapat kapcsán a közvélemény mégis örült Spalletti marasztalásának, aki rendkívül szerencsés ebből a megközelítésből. Természetesen nem ő tehet az említett problémák létezéséről, mégis szerencsés abból a szempontból, hogy olyan időszakban teljesített a várakozásokon alul, amikor a klub a korábbi sorozatos edzőváltások után végre az állandóság mellett tette le a voksát. Spalletti ezért maradhatott, és a nyári felkészülés során első alkalommal formálhatta a saját ízlésére a Juventust. Idén kiderül, méltó-e a szerepre.
Mi a legnagyobb hiányossága a Juventusnak?
Vezetői szinten a Juventus elveszítette hivatkozási pontját. Eddig hiányzott belőle az a vezetői és futballszakmai érzék és karizma, amivel helyes döntésekkel és szerepkiosztásokkal tudná segíteni a klubot. A Juventus egyik nagy hiányosságát az jelentette, hogy a keretet alkotó védőjátékosok nem bántak ügyesen a labdával. Példa erre, amikor a labdakihozatal során hiába állt fel háromvédős rendszerrel, három brazil játékosával a csapat, sem Bremer, sem Danilo, sem pedig Alex Sandro nem volt képes kellő súllyal a földön megtámogatni a csapat építkezését. Magyarul: a csapatnak egy labdaügyes, többdimenziós védőjátékos beépítésére égető szüksége van.
A Juventus 2019-es lejtmenetbe kerülése nem véletlenül mosódik össze azon időszakkal, amikor a klub érthetetlen módon felhagyott a játék lelkét biztosító minőségi középpályások igazolásával, valamint a klub történelmére jellemző olasz játékosokra építő tengely megalkotásával. Mindeközben a korábbi kulcsemberek (Barzagli, Buffon, Chiellini, Bonucci , Pirlo stb.) kiöregedtek az idők során.
A Marottával kiváló kapcsolatot ápoló, rutinos, a Sassuolónál remek munkát letevő Giovanni Carnevali vagy éppen Frederic Massara érkezése racionális vezetést vetít előre. Comollival szemben szakmai, egyéni képességek alapján választanak játékosokat, de munkájuknak hatékonyságát majd a csapat esetleges eredményessége és a klub gazdasági működése fogja valójában beárazni a szezon során.
Az elmúlt évek fényében a mostani mercato tényleg kiemelkedőnek tekinthető?
Meglátjuk, hiszen még folyamatban van több játékos leigazolása. Eddig nem gondolom kiemelkedőnek, remélhetőleg utólag kiderül: racionális igazolások születtek, hiszen ígéretes játékosokról van szó. Égető szükség van egy magabiztosságot sugárzó, és a csapat számára biztonságot adó kapusra. Guglielmo Vicariót négy évvel ezelőtt emeltem ki, aki később Európa-ligát nyert a Tottenhammel. Az ott uralkodó áldatlan állapotok rá is kihatottak, kezdeti bravúrjai után egyre több hibát vétett, és csak reménykedhetünk benne, hogy Itáliában ismét régi önmagát mutatja majd. Még egy Di Gregorio nem jönne jól most a Juventusnak. Az eddigi nyári igazolások közül futballszakmai szempontból Jhon Lucumí jelentőségét emelném ki, reméljük segít majd a játék építésében, amelyre Spallettinek hatalmas szüksége van.
Lucumí érkezése hiányposztra történt, de ennél is lényegesen átfogóbb szerepe és jelentősége lehet. Ballábas középhátvéd, aki minőséget tud adni a labdakihozatalhoz, miközben képes támogatni a magasan, agresszívan előrefelé védekező együttest. Tudja, hogyan adjon ritmust a játéknak, amikor kell, felgyorsítani az akciót, és mikor célszerűbb, megtartani a labdát, hogy a csapat feljebb tudjon tolódni. A sokoldalúsága ráadásul lehetővé teheti, hogy a Juventus egyszerre akár négy, középhátvédként is használható játékossal rendelkezzen a pályán. Kalulu, Bremer, Lucumí és Kelly játéka különböző módokon alkalmazható, szerepeltetésük a középpályára feltolható opciókat is takarhat.
Reális elvárás lehet a csapattól az El vagy a bajnokság megnyerése az új szezonban?
A Juventusnak mindig győzelemre kell törekednie. Jelen helyzetében első körben a BL-indulásért kell, hogy versengjen, és ha versenyképes lesz az együttes, időközben majd még komolyabb célokat tűzhet ki maga elé a szezon során. A tavalyi hatodik helyezés után ugyanis nincs helye további felelőtlen ígérgetéseknek. Minden további előrelépési szándékot (dobogós helyezés, esetleg harc a bajnoki címért) az idény előrehaladtával érdemes újraértékelni, amikor azt látjuk majd, hogy erre egyáltalán reális esély mutatkozik.
A Juventus vasárnap a Frosinone otthonában kezdi meg a Serie A új szezonját.
(Borítókép: Manuel Locatelli, a Juventus FC játékosa akcióban az AC Milan és a Juventus FC közötti olasz Serie A labdarúgó-mérkőzésen, 2026. április 26-án. Fotó: Tiziano Ballabio / NurPhoto / Getty Images)