TechtudSzerző: origo 2026. 08. 22. 1 percnyi olvasás
A hatás a gének szintjén is kimutatható.
A kutatásban 200 egészséges, a görögországi Szaloniki térségében élő ember vett részt, akik vallási meggyőződésükből fakadóan évente 180–200 napon át tartózkodtak a hús, a hal, a tejtermékek és a tojás fogyasztásától. Ezekben az időszakokban tehát lényegében növényi alapú étrendet követtek.
Az ortodox keresztény résztvevők hetente kétszer – szerdán és pénteken –, valamint négy hosszabb böjti időszakban (köztük a karácsonyt és a húsvétot megelőző hetekben) mellőzték az állati eredetű élelmiszereket.
A böjti időszakokban értelemszerűen jelentősen csökkent az állati zsiradékok bevitele, és a teljes energiabevitelen belül a fehérje aránya is kisebb lett, bár az elfogyasztott energia összmennyisége nem változott.
Az étrend ciklikussága, vagyis a mindenevő és a növényi táplálkozás közötti rendszeres, kiszámítható váltakozás egyedülálló, természetes kísérleti helyzetet teremtett a kutatók számára.
Kontrollcsoportként a szakemberek 211 olyan helyi lakost is bevontak a vizsgálatba, akik nem tartották ezeket a vallási böjtöket.
A kutatóknak a szervezet kémiai folyamataiban több olyan változást is sikerült azonosítaniuk, amelyek elsősorban az egyes gének kifejeződésének módosulásában érhetők tetten.
Már korábban is megfigyelték, hogy a böjti étrend átalakítja az anyagcsere több elemét, és megváltoztatja bizonyos immunmetabolikus fehérjék – például az FGF21 nevű, erős hatású anyagcserehormon – mennyiségét.
Azoknál a résztvevőknél, akik húsmentes böjtöt tartottak, és az FGF21 szintjét befolyásoló génváltozatot is hordozták, a zsírszövet úgynevezett „bézsesedésére” utaló élettani jeleket fedeztek fel.
Ennek a folyamatnak a során az energiát raktározó fehér zsírsejtek egyre inkább a barna zsírsejtekhez hasonlóan kezdenek működni, amelyek az energiát jellemzően hőtermelésre (elégetésre) használják fel. A kutatók úgy vélik, hogy az étrend által indukált FGF21-szint közvetlen hatással lehet erre a mechanizmusra.
Napi