A Karmelita megnyitásával a Tisza-kormány azt próbálta bemutatni, milyen fényűző környezetből irányította korábban az országot Orbán Viktor, a The New York Times helyszíni tudósítása azonban alaposan átírta ezt a narratívát. Andrew Higgins, az amerikai lap vezető közép-európai tudósítója szerint az egykori kolostor belső kialakítása egyáltalán nem olyan hivalkodó, mint ahogyan azt Magyar Péter igyekezett beállítani – írta a HVG.

A Karmelita mégsem „zsarnoki palota”

A The New York Times szerzője szerint a Karmelita megnyitása politikai látványosságként szolgált: azt remélték, hogy a nyilvánosság elé táruló terek majd bizonyítják Orbán Viktor állítólagos fényűzését. Az épületet az elmúlt három hónapban tömegek keresték fel, ám az újságíró azt tapasztalta, hogy a látottak nem váltottak ki általános felháborodást.

 Andrew Higgins szerint a Karmelita még csak össze sem hasonlítható Ferdinand Marcos korábbi Fülöp-szigeteki diktátor, Viktor Janukovics volt ukrán elnök vagy Nicolae Ceaușescu román kommunista diktátor hivalkodó rezidenciáival.

Orbán Balázs, az előző kormány politikai igazgatója úgy vélekedett, hogy a Tisza Párt politikai célból próbálja felnagyítani a Karmelita jelentőségét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor elfogadta a választási vereséget, és nem tett kísérletet arra, hogy hivatalában maradjon.

A helyszíni tudósítás több olyan részletet is kiemelt, amely nem illett bele a fényűző „zsarnoki palotáról” kialakított képbe:

• az épületben nincsenek aranyból készült dísztárgyak;
• nem találtak más, kirívó luxusról árulkodó berendezési tárgyakat sem;
• a falakon látható magyar műalkotások csak kölcsönben kerültek a Karmelitába;
• a képek ezért Orbán Viktor kiköltözése után is az épületben maradtak;
• a korábbi miniszterelnök íróasztala már nincs ott, mert azt magával vitte.