Az idei tanévkezdés új helyzet elé állítja a munkáltatókat: miközben a cégek évek óta külön juttatásokkal segítik a gyerekes dolgozókat, 2026-ban az állam gyerekenként 100 ezer forintos támogatást is biztosít bizonyos családoknak. A vállalatoknak ezért azt is mérlegelniük kell, hogy változatlanul fenntartják korábbi támogatási rendszerüket, vagy az állami segítséghez igazítják juttatásaikat. A szakértő szerint mindkét megoldás működhet, de csak akkor, ha a feltételek előre rögzítettek és objektívek.

„A cégek eldönthetik, hogy változatlanul ugyanazt a támogatást adják minden érintett munkavállalónak, vagy a juttatást jobban hozzáigazítják az eltérő családi helyzetekhez és az új állami támogatáshoz. Mindkét megoldás működhet, de fontos, hogy a szabályok előre meghatározottak és objektívek legyenek” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

Az állami támogatás azonban önmagában nem ad alapot arra, hogy a munkáltató egyoldalúan csökkentse a korábbi juttatást. Ha annak feltételeit belső szabályzat, kollektív szerződés vagy munkaszerződés rögzíti, a változtatás munkajogi kérdéseket is felvethet – olvasható a cég közleményében. 

Kaphat többet, aki nem jogosult az állami támogatásra?

A munkáltató kialakíthat olyan rendszert, amely figyelembe veszi, hogy a dolgozó részesül-e az állami támogatásból. Egy szociális célú juttatási rendszerben így elképzelhető, hogy aki nem kap állami segítséget, magasabb munkáltatói támogatásban részesül. A munkaviszonyhoz kapcsolódó juttatásoknál azonban az egyenlő bánásmód követelményét is figyelembe kell venni.

Önmagában tehát az állami támogatásra való jogosultság nem feltétlenül elegendő indok a differenciálásra. A munkáltató számára egy előre meghatározott, szociális szempontokat követő rendszer jelenthet biztonságos keretet, amelyet minden érintettre átláthatóan és következetesen alkalmaz.

– hangsúlyozta Bagdi Lajos.

Nem mindegy, milyen formában érkezik a támogatás

A korábbi, kedvezményes iskolakezdési támogatás önálló cafeteriaelemként már nem létezik, több más konstrukció azonban továbbra is rendelkezésre áll. Ilyen például a csekély értékű ajándék, amely termék, szolgáltatás vagy megfelelő utalvány formájában is adható.

• 2026-ban ennek egyedi értékhatára 32 280 forint, egy munkavállaló pedig évente legfeljebb három alkalommal részesülhet ilyen juttatásban. 
• A közterhet a munkáltató viseli, amelynek mértéke 33,04 százalék. 
• Egy 32 280 forintos juttatás így csaknem 43 ezer forintos teljes munkáltatói költséget jelenthet, éves szinten pedig akár 96 840 forint is adható ilyen formában, ha a juttatások megfelelnek a jogszabályi feltételeknek.

„Nemcsak azt érdemes eldönteni, hogy a vállalat 50 vagy 100 ezer forinttal segíti-e a munkavállalót, hanem azt is, milyen formában teszi ezt. Ugyanaz a munkavállalónak szánt érték ugyanis jelentősen eltérő költséget jelenthet a munkáltatónak” – emelte ki Bagdi Lajos.

Külföldön is működik a kettős támogatás

Az állami és a munkáltatói segítség egymás mellett több európai országban is működik. Lengyelországban a Dobry Start program évente 300 zloty állami támogatást biztosít az iskolás gyerekek után, jövedelmi helyzettől függetlenül. Emellett a munkáltatók is segíthetik a dolgozók gyerekeinek tanévkezdését például csomaggal vagy erre fordítható támogatással.

Franciaországban jövedelemhatárhoz kötött állami iskolakezdési támogatás jár, miközben a munkáltatók, illetve az üzemi-szociális bizottságok is adhatnak az iskolakezdéshez kapcsolódó vásárlási utalványokat.

A külföldi példák alapján tehát az állami támogatás nem feltétlenül szorítja ki a vállalati juttatásokat. Inkább arra késztetheti a cégeket, hogy újragondolják támogatási rendszerüket, és az állami segítséggel együtt olyan konstrukciót alakítsanak ki, amely egyszerre igazságos, átlátható és költséghatékony.