BelföldSzerző: origo 2026. 08. 22. 2 percnyi olvasás
Különleges látványban lesz részünk.
Augusztus 28-án hajnalban részleges holdfogyatkozás lesz látható Magyarországról. A jelenség 3 óra 24 perckor kezdődik, amikor a Hold belép a Föld félárnyékába, a látványosabb szakaszra azonban több mint egy órával később kell számítani – írja a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
A Hold 3 óra 24 perckor még csak a Föld félárnyékába, az úgynevezett penumbrába lép be. Ebben a szakaszban még nem várható jelentős fényességcsökkenés, ezért a változás szabad szemmel kevésbé lesz feltűnő.
A részleges fogyatkozás 4 óra 33 perckor kezdődik. Ekkor a Hold mintegy 12,5 fok magasan jár majd, és elkezd belépni a Föld teljes árnyékába, az umbrába. Az árnyék először a holdkorong bal felső részére vetül, majd egyre nagyobb területet takar el.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint a legkedvezőbb megfigyelési időszak 5 óra 25 perc körül várható. Ekkor a Föld árnyéka már a Hold több mint felét eltakarja, az ég azonban még nem világosodik ki teljesen. Az árnyékos terület narancssárgás színben jelenhet meg a Hold felszínén. Égi kísérőnk ekkor nagyjából 5 fokkal lesz a nyugati horizont felett.
A részleges holdfogyatkozás legnagyobb fázisa 6 óra 12 perckor következik be, amikor a Hold 93 százalékát takarja majd a Föld teljes árnyéka. Ezt Magyarországról már nem lehet megfigyelni, mert a Hold 5 óra 59 perckor eltűnik a látóhatáron. Holdnyugtakor ugyanakkor már 91 százalékos lesz a fogyatkozás, így a holdkorongból csak egy vékony rész marad közvetlenül megvilágítva.
A fogyatkozás a félárnyékba történő belépéstől a kilépésig összesen 5 óra 38 percig tart, a részleges szakasz pedig 3 óra 18 perces lesz. Magyarországról utóbbiból csaknem másfél óra figyelhető meg.
Holdfogyatkozás csak teliholdkor következhet be, amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, és árnyékot vet égi kísérőnkre. Nem minden telihold idején történik azonban fogyatkozás, mert a Hold pályasíkja körülbelül 5 fokos szöget zár be a Föld Nap körüli keringési síkjával. Amikor a Hold belép a Föld teljes árnyékába, felszíne fokozatosan narancssárgás vagy vöröses árnyalatot vehet fel. Ennek oka, hogy a Föld légkörén áthaladó napfényből a rövidebb hullámhosszú kék fény erősebben szóródik, míg a vöröses fény a légkörön keresztül eljuthat a Hold felszínére.
A jelenség megfigyeléséhez olyan helyet érdemes választani, ahonnan akadálytalanul látható a nyugati horizont. A Hold hajnalban már alacsonyan jár, ezért egy épület, fasor vagy domb is könnyen eltakarhatja.
A fogyatkozás kezdetben szabad szemmel is követhető lehet, később azonban a világosodó ég miatt binokulár vagy kisebb távcső segítheti a megfigyelést. A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint a horizont közelében a légköri párásság is megnehezítheti az észlelést.
Napi