A jubileumi pályázaton a MOME 16 hallgatója összesen 42 alkotást készített: 16 klasszikus hangvételű és 26 modern szemléletű plakátot. Előb­biek között a legkülönfélébb historizáló – a húszas évek art deco stílusát, Alfons Mucha plakátművészetét vagy a XIX. század derekán divatos japonizmust idéző – pályamunka is akad, míg az utóbbi kategóriában több alkalommal keverednek a retróelemek, a magyar népművészeti motívumok és a digitális képalkotási eljárások. A zsűri döntése alapján a legjobb klasszikus plakát díját Vácz Milla, a legjobb modern plakát elismerést Kaszap Johanna, míg a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum különdíját Czuczor Eszter nyerte el.

A Magyar film napja 2026

A megnyitón Horváth Csaba, a Nemzeti Filmintézet marketing- és kommunikációs igazgatója hangsúlyozta: a tárlat nem csupán egy kiállítás, hanem egyben a magyar film napja teljes rendezvénysorozatának nyitóeseménye is. – A táncz különleges helyet foglal el a magyar filmtörténetben, hiszen ez volt az első olyan hazai alkotás, amely forgatókönyv alapján, megrendezett jelenetekkel készült, színészek közreműködésével. 1901-ben az akkori Uránia Tudományos Színházban a tánctörténetről szerettek volna ismeretterjesztő előadást tartani, és az alkotók úgy döntöttek, hogy a mozgás művészetét nem álló-, hanem mozgóképpel mutatják be – számolt be lapunknak a film születéséről Hor­váth Csaba. Hozzátette, hogy bár a film azóta megsemmisült, számos fotó fennmaradt róla, és ezekre épült a Nemzeti Filmintézet néhány évvel ezelőtt bemutatott dokumentumfilmje, A magyar film születése – A táncz 1901, amely a korabeli képekből, archív anyagokból és kutatásokból rekonstruálja az elveszett alkotás történetét, és bárki számára ingyenesen elérhető a YouTube-on is.

Az igazgató kérdésünkre azt is megválaszolta, hogyan lett az emléknapból az évek során egy egész hetes programsorozat: – Eredetileg valóban egyetlen napról szólt az ünnep, április ­30-án a televíziókat, mozikat és később a streamingplatformokat kértük fel arra, hogy minél több magyar filmet tűzzenek műsorra, de az évek során a kezdeményezés fokozatosan bővült: előbb többnaposra nőtt, most pedig már egy teljes héten keresztül tart. 

A idei kínálatából Horváth Csaba több programot is kiemelt, elsőként a pop-up vetítéseket, ezek közül a Hogyan tudnék élni nélküled? vetítése van még hátra szombaton, erre egy balatoni hajón kerül sor a film szereplőivel, Törőcsik Franciskával és Kirády Marcell-lel és a film fő ötletgazdájával, producerével, Kirády Attilával.

Érdemes megemlíteni a még hátralévő podcastfelvételekkel egybekötött vetítéseket is: pénteken Koltai Lajos és Nagy Katica vendégeskedik a budapesti Cinema City Alléban a Semmelweis vetítését követően, szombaton pedig a Cinema City Mammutban Szabó István rendező és Robert Lantos producer a frissen felújított A napfény íze vetítésén lesznek jelen, és beszélgetnek Seres Gerda műsorvezetővel a kulisszatitkokról.

Horváth Csabát arról is kérdeztük, hogy a magyar film napja mennyire tudott gyökeret ereszteni a köztudatban ezalatt a kilenc év alatt, mennyire sikeres? – A Magyar film napja sikerét nem lehet egyetlen számmal mérni, mert rengeteg összetevő hat egymásra, de az elmúlt évek jól mutatják, hogy menyire megnőtt a magyar filmek iránti érdeklődés – fogalmazott, ami után több filmcím előkerült a Semmelweistől A nemzet aranyai sikeres dokumentumfilmen át a Hogyan tudnék élni nélküled? rekord­jáig, de gondolhatunk az elmúlt fél év mozis sikereire is: a mostanában bemutatott magyar filmek sokszor egymást váltották a nézettségi listák élén. – Mindez annak a hosszú távú kulturális munkának is köszönhető, amelyet a Nemzeti Filmintézet a közönségépítésben, az oktatásban és rendezvényszervezésben végez – összegezte Horváth Csaba.