A Tudományos és Technológiai Minisztérium az őszi időszakban több fontos jogszabálymódosításra és új akciók elindítására készül, amelyek a kiberbiztonság megerősítését, a kutatóhálózat átalakítását, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) törvény módosítását célozzák. Ezzel párhuzamosan

kiemelt figyelmet kap a Budapesti Planetárium sorsa is,

amelynek újjáépítésére már elindult a kormányzati előterjesztés előkészítése a társminisztériumok bevonásával.

A döntés megalapozásához egy tíz vezető nemzetközi intézményt vizsgáló, összehasonlító elemzés készült. Ez rávilágított arra, hogy a budapesti intézmény fizikai adottságai – köztük a 23 méteres kupola és a Népliget kiváló megközelíthetősége – nemzetközi szinten is versenyképesek. A valódi lemaradás elsősorban a vetítéstechnikában, a digitális és interaktív tartalomkínálatban, valamint a működési modellben mutatkozik meg. Míg Berlinben modern, 8K-s hibrid rendszert építettek ki egy hasonló méretű kupolában, addig Varsóban a planetárium már egy komplex, többórás családi programot nyújtó tudományos központ részeként működik.

A kormány előtt jelenleg három lehetséges fejlesztési alternatíva áll, amelyek akár egymásra épülve is megvalósíthatók.

• Az első, leggyorsabb forgatókönyv szerint az épület szerkezeti javítását és a meglévő Zeiss-vetítőgép esetleges helyreállítását követően a Planetárium már 2027-ben ideiglenesen megnyithatná kapuit a látogatók előtt. Ez a minimális beavatkozás néhány százmillió forintból kivitelezhető lenne, ám kérdéses, hogy érdemes-e rövid időre megnyitni az intézményt, ha a későbbi nagyrekonstrukció miatt újra be kell zárni.
• A második opció egy átfogó, 21. századi modernizációt jelentene. A teljes épületfelújítás mellett modern, 8K+ felbontású, teljes kupolás (fulldome) vetítési rendszert, valós idejű univerzumszimulációt és többnyelvű tartalmakat alakítanának ki. Ennek megvalósítása a beszerzésekkel együtt mintegy 2-3 évet venne igénybe, a becsült költségek pedig 15 és 20 milliárd forint között mozognának.
• A harmadik, legambiciózusabb irányvonal egy nemzetközi színvonalú tudományos és technológiai élményközpont létrehozását célozza a Planetárium köré építve, amely interaktív űrkutatási, robotikai és mesterséges intelligenciával foglalkozó kiállításokkal, valamint egy szabadtéri tudományos parkkal egészülne ki, megújítva a Népliget környező részeit is.

"Egy ilyen fejlesztés nemcsak hatalmas turisztikai vonzerőt jelentene – éves szinten akár tízmilliárdos többletbevételt generálva a fővárosnak –, hanem a következő generációkat is inspirálná a természettudományok iránt" – mutatott rá a tárcavezető.

Bár ez a beruházás nagyságrendekkel több forrást igényelne, mint a klasszikus rekonstrukció, a hosszú távú gazdasági és társadalmi hasznai is lényegesen nagyobbak lennének.

Kormányzati döntés egyelőre egyik fejlesztési irányról sem született.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.