Az új fegyverrendszerek lehetővé tennék a német erők számára, hogy akár több száz vagy több ezer kilométerre a frontvonaltól lévő célpontokat – parancsnoki központokat, repülőtereket, rakétaindítókat és utánpótlási csomópontokat – mérjenek csapást. A belső iratok szerint a képesség célja, hogy Németország hagyományos fegyverekkel is képes legyen válaszolni "a nukleáris küszöb alatt", mélyen az ellenség hátországában.

A terv négy pillérre épül. A leggyorsabban megvalósítható elem egy olcsó, tömeggyártásra alkalmas cirkálórakéta, amelyet Berlin már 2027-ben rendszerbe állítana. A dokumentumok három jelöltet neveznek meg: az amerikai–izraeli Covenant Industries Anthem rakétáját, egy meg nem nevezett ukrán vállalat BARS rakétáját, valamint az ukrán Fire Point cég Flamingo típusát. Németország két gyártóval már szerződéses tárgyalásokat folytat, a minősítéshez szükséges példányokat jövőre várják. Az olcsó cirkálórakéták az Ukrajnában szerzett tapasztalatok alapján tömeges bevetéssel képesek túlterhelni az ellenséges légvédelmet.

A második pillért az amerikai Tomahawk cirkálórakéták jelentik. Friedrich Merz kancellár júliusban a Bundestagban bejelentette, hogy a NATO ankarai csúcstalálkozóján megállapodás született az Egyesült Államokkal Tomahawk rakéták és Typhon indítóállványok beszerzéséről. Ezekkel az évtized végére kívánják elérni a kezdeti műveleti képességet, amíg az európai alternatívák fejlesztése zajlik.

A harmadik és negyedik pillért a Nagy-Britanniával közösen, a tavalyi Trinity House-megállapodás keretében fejlesztett csúcskategóriás cirkálórakéta, valamint egy hiperszonikus siklófegyver alkotja. Mindkettővel a következő évtized közepére tervezik elérni a kezdeti műveleti képességet, hatótávolságuk pedig meghaladná a 2000 kilométert. Ez a két program teszi ki a költségek zömét: a dokumentumok szerint közel 9 milliárd eurót fordítanának fejlesztésre és beszerzésre, további 1,8 milliárdot pedig cirkálórakéta-fejlesztésre.

A szükséges költségvetési forrásokat még nem hagyták jóvá, a becsléseket a kormány költségvetési tervezési folyamatába nyújtották be.

A védelmi minisztérium nem kívánta kommentálni az összegeket, jelezve, hogy a Bundestag jóváhagyására van szükség. Németország számára a rakétaprogram jelentős stratégiai fordulatot jelent: ahelyett, hogy egyetlen európai fegyverrendszerre várna, Berlin párhuzamosan több típust – olcsó tömegfegyvereket, amerikai Tomahawkokat és fejlett európai rendszereket – kíván hadrendbe állítani, miközben a német katonai vezetés arra figyelmeztet, hogy Oroszország az évtized végére képes lehet NATO-területet támadni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.